Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-45
647 A nemzetgyűlés 45. ülése 19í( olyan papjai, akik itt hosszú éveken keresztül a gyűlöletet hirdették, erőszakra izgatták az embereket, és a krisztusi tanításokat megcsúfolva a gyűlöletet plántálták az emberi lelkekbe. Meg kell értenie mindenkinek, így tehát m egyház papjainak is, hogy itt egy mélyreható gazdasági és politikai átalakulás lázában élünk és állunk. Meg kell látniok és meg kell tanulniok, hogy az az uralkodó osztály, amely hek ők hűséges kiszolgálói voltak, és az a gazdasági és politikai rendszer, amelyet alázatosan szolgáltak, megszűnt és örökre eltűnt a történelem süllyesztőjében. Ergy új demokratikus világrend van kialakulóban, amely nem tűri azokat az eszközöket és módszereket, amelyeket az egyház^ egyes papjai alkalmaztak akkor, amikor a népet nevelték, »tanították«, — ezt idézőjel között mondtam — tehát vissza kell menmiök azokhoz az ideálokhoz, amelyeiket annakidején az a tizenegy. Krisztus körül szolgált: szolgálni az emberezeretetet, szolgálni a testvériséget és szolgálni — de nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is — azokat a krisztusi ideálokat, amelyek a Bibliában vannak lefektetve. Ha ezt teszi a papság, akkor nagy szolgálatot tesz annak a haladásnak és fejlődésnek, amelyet mi, szervezett munkások, szociáldemokratáik es kommunisták egyaránt képviselünk az országban, és szolgálatot tesz ennek a vajúdó társadalomnak is, mert a gyűlöletet az emberi lelkekből kiirtva, könnyebbé^ teszi az új társadalom megszületésének szülési fájdalmát. Egyébként ismétlem, tudomásul veszem a, miniszterelnök úr válaszai (Taps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: Kérdem at. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak az interpellációra adott, válaszát tudomásul^ venni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Vásáry József képviselő úrnak az ország gazdasági rendjének biztosítása, az infláció megfékezése, a tisztviselők emberi megélhetésének biztosítása, a feketepiac megfékezése, az árak, bérek és fizetések összhangbahozatála, az úgynevezett agrárolló megszüntetése tárgyában folyó évi május hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. _. .;'"-+, Kiss Károly jegyző (olvmm): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Vásáry József nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi május 22-en tartott 36. ülésében interpellációt intézett a kormányhoz az ország gazdasági rendjének biztosítása tárgyában. Az interpelláló képviselő úr a következő kérdéseket vetette fel: Milyen intézkedéseket tett eddig a kormány az ország gazdasági rendjének biztosítására, az infláció megfékezésére, a tisztviselők emberi megélhetésének biztosítására,, a teketepiac letörésére, az árak, bérek, fizetések összhangbahozatalára, m ú. n. agrárolló megszunmivel a demokrácia megerősítésének legbiztosabb záloga a gazdasági anarchia letörése, illetve megszüntetése, hajLando-e a kormány a legsürgősebben a nemzetgyűlés napirendjére kitűzni az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megvitatását és ennek lefolytatását tárgyilagosan ismertetni a sajtó utján az ország népével? évi július hó 3i-én, szerdán. 648 Az ország gazdasági rendjének biztosítása érdekében súlyos infláció idején megfelelő intézkedéseket tenni igen nehéz feladat. Ennek ellenére a kormány a kérdés fontosságának tudatában a szükséges intézkedéseket ott, ahol erre lehetőség volt, mégis megtette. Elsősorban az állami hitelek okszerű takarékosságával igyekezett odahatni, hogy az infláció méreteit csökkentse és a pénzgazdálkodást észszerű keretek közé szorítsa. A legnagyobb nehézséget ebben a tekintetben a jóvátételi munkálatok »finanszírozása okozta. A fegyverszüneti szerződésből folyó kötelezettségeinket mindem körülmények között teljesítetni (kellett, ezért a jóvátételre dolgozó vállalatok részére nagy hiteleket volt kénytelen a kormány.rendelkezésére bocsátani. Atonak erdőkében, hogy ez az infláció méreteit ne fokozza, a jóvátételi kötelezettségek rendezése és egységben tartása érdekében felállította a kormány a Jóvátételi Hivatalt. E hivatal keretén belül létesített klíring-rendszerrel sikerült a bankjegyszüjkségletet is csökkenteni. A gazdasági élet rendezése érdekében az eliőző kormány által elrendelt ipari zárolás eredményét felhasználva, kifejlesztettük a mezőgazdasági és ipari cikkek csereforgalmát. Ezzel fokozottabb mértékben sikerült biztosítani a dolgozó rétegek élelmiszerellátását. A természetiben kiadott élelmiszer révén a drágulási folyamat bizonyos mértékiben mérséklődött, és a jobb ellátás biztosításával némileg sikerült az inflációt is visszatartani. Minden intézkedést megtettünk a kötött gazdálkodási rend bevezetése érdekében. Felállítottuk az Anyag- és Arhivatalt, amelynek munkája most már fokozottabb mértékiben nyilvánulhat nieg. A kötött gazdálkodást az idei aratás előtt azért nem lehetett bevezetni, mert még akkor nem állottak rendelkezésre olyan mennyiségű készletek, amelyekét hatóságilag szét lehetett volna osztani. Különösen a fővárosmafk volt szüksége arra, hogy az ország különböző részeiből a fellelhető készleteket magánosok is felszállíthassák. Ez az állapot azonban az idei aratás után megszűnik. További tervünk az, hogy a szövetkezeteket és a már meglévő hasonló intézményeket meg«f elelően megszervezzük az állami készletek ke^zelésére és nyilvántartására. LAJZ árak és ibérek, illetve fizetések összhangbahozatala a kormány egyik legfontosabb és egyszersmind legnehezebben megvalósítható célkitűzése is volt. Ennek érdekében lehetővé tettük a kollektív szerződések megkötését, és rendeztük a kollektív szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak fizetését. Létrehívott a kormány az iparügyi minisztérium keretében egy háromtagú bizottságot, amelyben a munkavállalók és munkaadók képviselői mellett az iparügyi miniszter megbízottja foglal helyet s amely bizottság hetemíként tesz javaslatot a munkabéreknek az arakat megközelítő rendezésére. Ez a bizottság munkájában azokból a költségekből indul ki, amely költségek egy ^ munkás megélhetését némileg biztosítani tudják. Megemlítem, hogy e rendelkezés előtt a bérek a megélhetési < költségeknek :esaik 5—15 százalékát tették, ki, utána' pedig már február 9-én a reálbér 40 százalékot ért. el és egész április 20-ig legalább 33 százalék értékben volt tartható. Csak az in-
