Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-44
5B1 A nemzetgyűlés U. ülése 1946. 'évi július hó W-án, kedden egyformán a nagy és kis nemzet-ék természetjogát is. Memorandumunk sürgeti ezeket az elveknek érvényesülését, hivatkozva arra, hogy már a Népszövetség is érezte Trianon igazságtalan ságát és ugyancsak Apponyi Albert gróf befolyásának köszönhető, hogy becikkelyezte iiételèi közé azt a lehetőséget, hogy a Népszövetség az igazságtalan nemzetközi szerződéseiket, beleértve a békeszerződés-eket is, felülvizsgálhassa; és itt volt megadva a magyarságnak a későbbi időkben a lehetőség arra, hogy újra felvegye erre vonatkozólag a tárgyalásokat. De ezen túlmenőleg a Népszövetség, amely még hatalmi, politikai alapon állott. Apponyi Albert gróf hatása alatt vágyott az igazság érvényesítésére és ezért életrehívta az Allatnílo Nemzetközi Bíróságot, amely Hágában ma is székel és továbbra is kifejti működését. A Népszövetség önkor many zattal ruházta fel és abból a célból, hogy önmagától, a politikai testülettől mintegy függetlenítse' az igazság érvényesülését, az ellen sem emelt kifogást, amikor a Nemzetközi Bíróság statútumaiba foglalta, hogy híráit *— az egész világból összesen 11 megválasztott bírót — senki sem mozdíthatja el; tehát még a Népszövetség sem, csak maga a-bíróság. Ez előtt a bíróság előtt egyszer már 'megnyertünk egy magyar ügyet, mégpedig a Pázmány Péter Tiulömányegye'tem mintegy 40,000 holdat kitevő birtokára vonatkozó tárgyalás alkalmával, amikör a bíróság azt Csehszlovákiával szemben Magyarországnak ítélte oda. Ezek a Népszövetség részéről mind olyan. törekvések voltak, amelyek az emberi jogoknak és ia nemzeteik jogainak érvényesülését sürgették. Bár az Egyesült Nemzetek szerve•zete jogilag nem azonos a Népszövetséggel, de tagadfhatatian, hogy a Népszövetség dolgozott elébe az Egyesült: Nemzeteknek és ebben Apponyi Albert grófnak is kétévtizedes munkája fekszik.Mi tehát hivatkozván, arra, hogy az igazságvágya már Trianon után jelentkezett a Népszövetségben, annál inkább várjuk és sürgetőleg kérjük az Egyesült Nemzetektől hogy az ősi magyar területekre vonatkozólag ne politikai erőviszony.latok szerint döntsenek, hanem t azokat a jogelveket vegyék alapul» amelyeknek' egyik harcosa Apponyi Albert gróf volt. Ezeknek a jogelveknek deklarációja-a letö>rt Európára és mireánk úgy hatott, mint a sötéffc éjszaka után a felkelő nap hajnala. Ha a békedönitésftk arról győznének meg bennünket, hogy •a Charta is csak szólamokkal Iblgozik és^ a benne kifejezett elveknek nem igyekeznek érvényt szerezni, akkor ez eltörtnéa bennünk még pislákoló életenergiákat és a bizalmat. Hiszen legnagyobb bajunk nem a nyomor, amely ránk szakadt, nem az, hogy romokon járunk, hogy rongyokba öltözünk és éhezünk) hanem az, hogy megdőlt bennünk a bizalom minden emberi szó és biztatás iránt, mert hivatott helyekl TŐl annyi időn keresztül éltek vissza e szóval és vették cinikusan semmibe a milliók jogait. (Taps a szabadságpárt oldalán. — Némethy Jenő (msz)-: Egyetlen »férfi« a parlamentben!) Hála a jó Istennek, többen is vannak! Memorandumunk második része Eberhard községének sorsával foglalkozik. Erre vonatkoizólag kérelmünket a következőkben fejezzük ki: Eberhard község Magyarországnak a nyugati NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IL oldalán fekszik, csallóközi területen, amely tehát etnográfiai egységben van Magyarországgal. Itt csak egy pillanatnyi kitérése engedek meg magamnak, amikor hivatkozom ugyancsak az angol alsóház ezévi július 25-én tartott ülésére, amelynek során Bevin is felszólalfj és amelyen mindnyájan hangoztatták, hogy Tiro'1' közel hatszáz évig volt az osztrák birodalom része: vagyis elismerik az országok történelmi jogait. Tirol esetében hatszáz év alapozza meg a történelmi jogot. A mi esetünkben ezer esztendő.) (Lévay Zoltán (msz): De azok osztrákok!) — A Magyar Nemzet, 1946 jújl, 27-i száma erről a következőket közli: »A déltiroli döntésnél — a képviselők nézete szerint — először kellett volna az atlanti alapokmány elveitj a valóságban alkalmazni. Bevin' kültugyminisizteir ehelyett egyezkedett Paris ban K ami az Atlanti Charta, elveinek megsértését jelenteittie.« Ezen vain a nyomaték: nem politikai egyezkedésektől kell elsősorban függővé tenni a területi kérdések eldöntését, hanem elvektől,, kifejezett megingathatatlan, örökérvényű élvektől. «... A felszólalásoknak ebből a rövid összegezéséből isi láthat-j.uk , hogy az angol alsóháznak azok a tagjai«. (Mozgás a szociáldemoWatavárt oldalán.) »akik helyeslik a diéltiroli vita felvetését, pártkülönbség nélküli úgy a' történelmi* mint a néprajzi elvek érvényesítése mellett szálltak síkra,« Miféle lehetőség .ez Magyarország szempontjából 1! Mi tehát támaszkodva az Egyesült Nemzetek ismenti elveire, történelmi jogon, etnográfiai alapom és Apponyi Albert gróf emlékére hivatkozva — féltévé, de meg nem engedve, hogy a többi területre vonatkozóan ezeket az elveket nem érvényesitik — Eber" hardra vonatkozóan egészen különleges állás; foglalását: és döntést kérünk, éppeni Apponyi Albert személyére tekintettel, mivel Eberhard hosszú időkön keresztül volt tanuja annak az emberfeletti nagy munkának, amelyet nemzetközi vonalon végzett. Ennek a községnek voltí látogatója az Eszakamerikai Egyesült Államok - elnöke is. Theodor Roosevelt, aki európai utazása alkalmával három napot tölüött az Appoinyi-osalád meghitt körében,* ami akkor euróiDai szenzáció volt. (Mozgás a szociáldemokraiapárt oldalán.) Ez hozzátartozik ahhoz, amit mondottam» hogy Apponyi Albert megnyerte számunkra a béketárgyalásokat. Nekünk csak le kellett volna, de nem is le kelleitt volna: még most is 'le kéli aratnunk entnek eredményeit, (Yásáry József (msz): Nem letarolni!) Mi azt kérjük, hogy Eberhard mindenképp en csatoltassék Magyarországhoz, vagy ha ez nem történnék meg. mondják ki magyar területnek, amely az Atalnti Charta XI. fejezetének 7. pontja értelmében az ^gyesül t Nemzetek egészen különleges pártfogása és védelme alatt, áll; ugyan nem. olyan értelemben, mint ahogyan egyes területekre az Atlanti Charta vonatkoztatja, tudniillik, ha az illető teriiletek társadalmilag nem eléggé fejlettek, hanem einnek a helynek történelmi nevezetessége miatt: ha nem volna Magyarországhoz visszacsatolható, akkor is legyen magyar terület, és biztosíttassék számára a nemzetek ré 1 széről a soha meg nem támadás kiváltsága, hogy örök béke övezze annak nyugvóhelyét, aki rendüeltlenül hitt abban, hogy a nemzetközi jog kifejlődése az egyetlen bizto'&í'téka az 36
