Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-44

563 r A nemzetgyűlés 44. ülése 1946, évi július hó 30-án, kedden. 5'; 4 átkos háborúk elkerülésének és a világbéke fenntartásának. Mondják" ki az Egyesült Nemzetek azt is, bogy Eberhardot kelet­európai működésük centrumává teszik. Memorandumunkban ezeket fejeztük! ki és reménnyel nézünk a fejlemények elé, külö­nösen mivel a nemzetgyűlés ama februári szerencsétlen megnyilatkozása • óta a mai napig óriási utat telit meg e kérdésben való felfogása tekintetében; ennek bizonyítéka Csornoky Viktornak, a »Kis Újság« tegnapi számában közölt vezércikke, melyben már felveti a reviziós gondolatot és lehetőséget (Irévay Zoltán (msz): Végre! — Vásáry József (mez): Ez nem sovinizmus 1 ?) és kívánja annak érvényesítését éppúgy csehszlovák, mint ro­mán vonatkozásban. (Lévay Zoltán (msz): Tud erről a kormány? — Némethy Jenő (msz): Egyéni akció talán?) 234 Ezeket kívántam, t. Nemzetgyűlés, ezek­ben a történelmi időkben elmondani. Befejezem azzal, hogy mindnyájan ismer­jük a székely népnek a Hadak Útjára vonat­kozó mondáját, amely szerint akkor, ha ia székelység nagy veszélyben forog, ^ Csaba királyfi az ő hadával útrakel a Tejúton és lejön a székelység védelmére. Én most a magyarság trianoni és genfi hőse felé nézelk ilyen hadakútjai bizalommal és várom, hogy ő, aki előtt az egész világ hó­dolt, aíkinek a koporsóját Genfiből ide a magyar parlament kupolacsarnokába, két vagon koszorú kísérte, melyet az egész világ hódolata, tett le ravatalara,, várom, hogy ő mint Csaba, megjelenik nem a háború, hanem a világbéke Hadak Utján, a jogelvek Hadak TJtján, a magyar honszeretet és az emberiség Hadak Útján sokunk helyett (Vásáry József (msz): Ügy van! Ügy van!) a párisi békekonferencián íNémethy Jenő (msz): A kormány helyett!) és életre híva,; feltámasztva azokat az általa ottan elhelyezett, de a szeren­csétlen eltévelyedett időkben latenssé vált' erő­ket, belekiáltja az új történelmi, időkbe, úgy, hogy ne csak oni halljuk meg,, hanem a győz­tes nemzetek is: ne ismételjétek meg Trianont! (Élénk helyeslés és taps a szabadságpárton és a kisgazdapárt egy részén* A szónokot üd­vözlik.) Elnök: Szólásra feliratkozva több képviselő úr nincs. így a miniszterelnök úr beszámolója feletti vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni. (Lelkes taps a koalíciós pártok soraiban.) Nagy Ferenc miniszterelnök: T. Nemzet­gyűlés! Kérem engedjék meg, hogy a nyngati utazás beszámolója feletti vitát néhány rövid szóval lezárjam. Legelőször is őszinte hálával köszönöm xae,g a koalíciós pártok szónokainaik' felszóla­lását, valamint azt a nyilatkozatát, íhogy egyetértenek az úttal és a beszámolót bizalom­mal tudomásul veszik. De megköszönöm az objektív kritikát is.' Megköszönöm azokat a felszólalásokat is, amelyek tárgyilagos bírá­lattal igyekeznek szolgálni a magyar külpoli­tikát és igyekeznek a kormány figyelmét rá­irányítani olyan kérdésekre, amelyek az ellenzéki felszólalók szerint kívánatos szem­pontok. Sajnos, voltak nem^ objektív felszóla­lásoík is, amelyekre majd később néhány szó­val ki 'fogok térni. Végighal 1 gattam és végigtanulmányoztam a beszámoló fölötti vitában elmondott beszéde­ket, es rat kell megállapítanom, hogy minden szónok teljesen egyetért a nagyhatalmaknál történt látogatások szükségességével és egyet­ért azoknak sorrendjével is. Eltérések vannak ezeknek az utazásoknak kiértékelésében, egyáL tálában a magyar kormány külpolitikai maga­tartásának kiértékelésében. Az ep^ik szónok a mágia bírálatálban túl pesszimistának tartia a nyugati' út fölötti beszámolómat, a másik pedig egyenesen optimistának jelöli mef Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, he— minden eddigi magatartások és főleg a nagyhatalmaiknak velünk szemben való magatartása szempontjá­ból a reális értékelés mellett bizonyítanak azok a hírek, amelyek a béke javaslatról. eddig is elterjedtek. Annak az optimizmusnak, amely mé^is ]n_ hangzott az én beszámolómból, az az alartia, amely közjogilag röviden azzal indokolható, hogy végül is a oárisi döntés kérdésében is és a nemzetek közötti viszony további alakulásá­ban, a békeszerződések összes kérdéseiben a békekonferencia lesz hivatva határozni és erre­yonatkozóan tett kijelent-"* — ugyanilven ki­jelentést, hogy a békekonferencia fn-r végső fokon határozni — Byrnes külügyminiszter úr is. Természetes, hogy eltérések vannak a kü­lönböző jóslások megítélése tekintetében kö­zöttünk és azok között az orszáe-ok között, amelyekkel a békekonferencián szükségképpen összekerülünk. Termésizetes, hogy például ro­mán szomszédainkat Patrascanunak 235 a kijelen­tései biztatják, amelyekben megállapítja, hogy minden hatalom mellettük van. Mi szívesen kapaszkodunk bele más olyan kijelentésekbe, amelyek még reményt nyújtanak számunkra a békekonf erenci án. Sok szó esett a felszólalások során arról il», hogy a miagyar kormány a külpolitikájában ingadozik. Ez nem áll. Mi eléggé gyakran ki­nyilvánítottuk határozottan a ma er var külpoli­tika egyenes vonalát, (Némethy Jenő (msz) gúnyosan: Februar 9-én is!), lawielv abban áll, hogy a nagyhatalmakkal, elsősorban a Szov­jetunióval, azután az Egyesült Államokkal, Nagybritanniával, Franciaországgal keressük a lehető legbarátibb kapcsolatokat! békesség­ben akarunk élni szomszédainkkal és egészen őszinte bennünk a hékevágy. Ezek nemcsak kijelentések voltak, de ezek­nek a kijelentéseknek a'vonalán következete­sen haladt a magyar kormány a másra külpoli­tikájában. (Némethy Jenő (msz): Mi köze en­nek a határokhoz? — Zaj. Bognár József (kg) : Talán ne szabja meg, hogy mit mondjon a miniszterelnök!) Sok szó esett arról is, hoerv a magyar kor­mány ingadozó volt külpolitikájában a béke­célok meghatározása tekintetében. Efvik kép­viselőtársunk például azt a kijelentést tette, hoery még Moszkvában isiem tudtuk konkrét for­mában meghatározni a magyar békecélokat. Ez megint egészen szemben áll a valósával, mert igenis moszkvai utunk során teljes egv­ségben határoztuk meg a magvar békecélokat, ezek nyilvánosságra is kerültek, s ha az egész közvélemény annakidején tudomásul vette ezeket a kijelentéseket, akkor képviselőtársam­nak, véleményem szerint, nincsen joga azt megállapítania, hogy a magyar kormány még Moszkvában sem tudta határozottan megjelölni a magyar békecélokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom