Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

523 A nemzetgyűlés 43. üléss 1946. a nemzetre és ennek csak káros következmé­nyeit fogjuk látni. Ezenkívül az amerikai külügyminiszter helyettese, Aeheson miniszterhelyettes úr Magyarországról ítéletét a következőképpen fejezte ki: Magyarország elvárhatja, hogy az Egyesült Államok Magyarország irányában rokonszenvének kézzelfogható jelét fogja adni. A kormány tájékozatlanságát, megfélemlí­tődését, vagy megijedését a nagy események és a nagy felelősség előtt abban látom, hogy amikor birtoíkában ilyen komoly, ilyen felelős nagyhatalmi nyilatkozatok voltak, ahelyett, hogy megkereste volna azt a fórumot, azt a kezet a világ államai között, amely ideállana konkréten a magyar ügy mellé és a minimális méltányos magyar igényeket exponálná az Egyesült Nemzetek előtt, megretirálfc és arra határozta el' magát, hogy ezeket a minimális igényeket maga terjeszti az Egyesült Nemie­tek elé. Úgy érzem, ha Amenika és Anglia nem vállalhatták, merít hiszen Amerika a párisi értekezleten) megpróbálta felvetni a kérdést, — habozva, mert nem feküdt ott idejében a magyar^ igény. — ha Szovjdtoroszország nem kezdeményezheti, mert őt köti a Komániával létrejött fegyverszüJnetÜ szerződése \ée, egyéb szempontok is, akkor is ott van Francia­ország elnöke, ott van Bidault elnök úr, aki nyiltan és határozottan közölte álláspontját velünk. XJgj érzem, hogy mi, — a magyar demokrácia — akik a régi franciabarát poli­tikát követtük mindig, megtehettük volna, hogy felkérjük őt arra, vállalja a magyar igények előterjesztését az Egyesült Nemzetek értekezletén. így moslt a magyar kprmány maga fogja előterjeszteni békejavaslatát. T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassanak rossz­néven venni, de szeretném egyszer már meg­érni azt, hogy amikor a kormány ilyen sors­döntő kérdésekben intézkedik, akkor legalább bennünket, a nemzetgyűlés megválasztott képviselőit informáljon. Felteszem a kér­dést t. Nemzetgyűlés önök előtt, ' kii tud arról hogy az igen t. kormány a maga jószántából minő békejavaslatot tett az Egyesült Nemzetek előtt? Kérdem, van-e egyetlenegy képviselő is közöttünk^ akik pedig személy szerint vállaljuk lelkiismere­tünk és a történelem előtt a felelősséget ezért a lépésért is akik tudnók azt. hogy mit tartalmaz az a békejavaslat, békeelőterjesztés, amelyet a magyar kormány tett? Senki nem tudja, és így napokon keresetül tárgyalunk itt a nemzetgyűlésben erről a fontos kérdés­ről, az egyik szónok, a másik szónok, a har­madik szónok, mindegyik beszél, szépen be­szélnek a demokráciáról, az igazságról, az jgazsáeros békéről és sok mindenről, ami van és ami lesz ezer esztendő múlva, de a demo­krácia alapelvét megsértette ' a kormány, midőn nem hozta ide békeajánlatát, hogy megbeszéljük, a nemzetgyűlés letárgyalja és egy egész nemzet képviselete álljon a kor­mány háta mögött, ebben a komoly, nagy és jelentős kardinális kérdésben. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak nekem megengedni azt a megállapítást, hogy ez a titkolódzás, ez az érthetetlen helyzet maga ultfán vonta azt, hogy senki nem tud semmit, tájékozatlan az egész nemzet, tájékozatlanok jnaguk a képviselők is, és érezte ezt Nagy évi július hó 26-án, pénteken. 524 Ferenc miniszterelnök úr maga is, aki azután kénytelen volt nyilatkozatában, amelyet június 26-án tett bajai beszédében kijelen­teni, hogy Magyarország problémáit, Ma­gyarország ügyét úgyifc a nagyhatalmak fog­ják elintézni, ez tehát! azt jelenti, hogy nyu­godjunk bele á váltó z tathatatlanba, ( úgysem tudunk segíteni a helyzeten, mert a nagy­hatalmak intézik a sorsunkat, jól vagy rosz­szul, úgy. ahogyan az ő érdekük diktálja. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék: megen­gedni, hogy ezzel a magatartással szemben, amelyet a magyar konmiámy a békekötés és a béke feltételek ügyébem tanúsított, rámutassak Tito marsall magatartásaira, rámutassak a jugoszláv miniszterelnökihelyettes, ia jugoszláv kormány és a jugoszláv nemzetgyűlés maga­tartására, amelyet Trieszlt kérdésében tanúsí­tottak. Hadid idézzem Tito marsall nagyszerű nyilatkozatát, amelyet sikkor tett, midőn meg­magyarázta a jugoszláv népnek, hogy Triesizt­ből.ki kellett vonuljanak, de minden talpa­latnyi földért keméíiy és elszánt küzdelmet, harcot folytatnak. KJardelj miniszterelnö'k­helyettes mean szégyellte magát a párisi érte­kezleten a köveltkező igazságokat leszögezni: a béke, amelyet alkotni akarunk, igazságos béke kell hogy legyezi, tartósnak kell lennie. Mi Olaszország legnagyobb .barátai vagyunk, nagyságát és szerencséjét kívánjuk» de az em­beri jog egyenlő az összes kultúrákra és az összes népeÉre; azzal .a követeléssel, hogy 700.000 szlávot az ausztriai igából, mint állat­állományt olasz igába hajtsanak, Olaszország a legrosszabb német metódust követi, az annek­tált jugoszlávok ebbe soha nem törődinéneik bele, harcolni fognak és győzni, 'mert az egyesülés utáni ösztömi leküzdhetetlen. Kérdezem, t. nemzetgyűlés, vájjon nem lett volna-e helyénvaló, hogy legalább egyetlenegy ízben ta rádió vagy a nemzetgyűlés elé a magyar kormány valamelyik tagja vagy az igen t miniszterelnök úr odSaálljon és azt mondja, elég volt abból,, hogy a trianoni igaz­ságtalan békekötés alikalmával három millió magyar elcsatoltak hazájuktól, akiknek 80 Szá­zaléka egv tömbben él az anyaországbeli magyar­sággal, úgyszólván <a trianoni határok men­tén; kérdezem, most, annikor meg akarják ismételni Trianont, nem lett volna helyénvaló, ha a miniszterelnök úr felemeli szavát és ki­nyilatkoztatja azt az egyszerű tételt, »amelyet jugoszláv vonatkozásiban Kardéig miniszter­e'lnökhelyettes nem szegyeit kijelenteni, amelyet Tito marsall nem szegyeit kijelenteni és amelyet az olasz kommunistáik sem szegyei­nek most kijelenteni, amikor fajúikról és sor­sukról vata szó, hogy igenis, ismételten elcsa­tolhatnak tőlüník három millió magyart,, de ebben a hazában nem fog akadni magyar em­ber, aki ebbe belenyugszik, aki ebbe beletörő­dik és ne küzdene azért, hogy ezek az elszakí­tott magyarok valaha ismét egyesüljenek az anyaországbeli maervarokkai? T. 'Nemzetgyűlés! Nagy eredményként bün­tette fel a sajtó és a mimisztereltnöik űr is azt, hogy a párisi békeértekezlet döntésével szem­ben megkapjuk a békeszerződések alapokmá­nyaiban a kisebbségi jogok védelméről szóló művet, amely általánosságban az általános emberi jogokat fogja biztosítani a magyar kisebbség számára. Ennek a Háznak több olyan tagja van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom