Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-43

511 A nemzetgyűlés 43. ülése 1946. egész beállítottsága, arca, magatartása, atti­tűdje demokráciaellenes, ezzel megtölteni a világsajtót: ez a legrosszabb szolgálat, ame­lyet ma valaki hazájának itt, ezen a földön csak tehet. (Ügy van! Ügy van! — Élénk taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt old\a\lán. — Kováts László (msz): Ez az igazság! — Révai József (kp) — a kisgazdapárt felé: Látjuk, nagy az egyetértés! Gratulálunk! — Parragi György (kg) közbeszól. — Ternay István (msz) : Magyar egyetértés! — Bognár József (kg) és mások a kisgazdapárt oldalán: Kovács Imré­nél láttuk a »nagy egyetértést«! — Orbán László (kp): Tudjuk, tudjuk : kifelé szólt! Majd a Neue Züricher Nachrichten holnap újabb cikket fog írni! 217 — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! A lelki előkészítés tehát nem volt megfelelő, ezen azonban enyhíthetett volna. a béke technikai előkészítése, enyhít­hetett.;volna az, ha a magyar kormány min­den ' tőle telhetőt megtett volna arra, hogy a békét kellő módon előkészítse, a nagyhatal­makkal és azoknak az érdektársaival, a kisebb államokkal, .amelyek nagyon hatékonyan lép­hetnek fel a nemzetközi fórumok előtt éret­tünk, az összeköttetést kiépítette volna, egy­szóval, ha aktív békeelőkészítést csinált volna. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ezen a téren sem volt megfelelő a békeelőkészítés. . Kovács Imre képviselőtársam — bocsána­tot kérek, hogy noha ő a koalícióhoz tartozik, én meg nem, de megint kénytelen vagyok neki helyeselni — elmondotta itt, hogy ő már az el­múlt év szeptemberében indítványozta egy, a pártok közül, kiválasztandó békeelőkészítő bizottság delegálását. Mindez nem történt meg. Nem történt meg pedig miért? Mert itt és ebben áz egy kérdésiben, sajnos, a koalíció nem bizonyult helyesnek és életképesnek, a koalíció pártjai között kellő időben a külpoli­tika és a békecélok tekintetében nem lehetett a kívánatos összhangot megteremteni. {Úgy van! Ügy van! a szabadságpárton. — Némethy Jenő (msz): Ki akadályozta meg 1 ?) Távol áll tőlem, hogy most rekrimináljak és próbáljam bizonyítani azt, hogy egyik vagy másik párt­nak a magatartása volt ennek az oJca. Enged­jék meg annak a szerény és minden agresszív éltől mentes megállapítását, #- abban az idő­ben még én is az egyik koalíciós pártnak vol­tam méltatlan tagja... (Révész Ferenc (szd) : Sőt, miniszterelnökjelöltje! — Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton. — Lévay Zoltán (msz): Nem fogja szégyelni! — Zaj. — Kováts László (msz) — a szociáldemokratapárt felé. 4 Kijárta nekünk az útlevelet. Köszönet érte és hála! — Révész Ferene (szd): A hamis út­levélre céloz? Nem utazik vele messze!) 218 T. Nemzetgyűlés! Nem akarok itt ítéletet mondani — ismétlem — arról, hogy ki volt ennek az oka, de engedjék meg minden agresz­szív él néUkül annak megállapítását, hogy valamennyien felelősek Vagyuink, mert mind­nyájan előbb voltunk itt pártemJberek és csak azután voltunk magyarok ebben az elmúlt né­hány hónapban, amikor mindenekelőtt ma­gyaroknak kellett volna lennünk. (Úgy van! Úgy van! a szabadságpárton. — Szórványos ellewlmondások-) Kétségtelen ténv tehát az, hogy egy ilyen egységes békefelfogás nem alakul ki Magyarországon. Legyen szabad rá­mutatnom, arra, hogy mi specialitás vagyunk ezen a téreto a világon. Nincs még egy állama a földkerekségnek, ahol egy ilyen kardinális évi július hó 26-án, pénteken. 512 külpolitikai (kérdésben a nemzet egyes rétegeit, pártjait, csoportjait nézeteltérés választaná el egymástól és ez a legnagyobb szerencsétlen­sége egy államnak, (tíucninger Manó, (szd): Nem egészen így van!), mert a belpolitikában összerúghatjuk a patkót úgy, ahogy akarjuk, lehetnek közöttünk a legélesebb vélemény­eltéréseik, ellenbetai külpolitikai célok tekinte­tében az a fokmérője egy nemzet egészséges voltának, hogy egyetértenek a pártok s a kül­politikában nincs eltérés közöttük, (Rudas László (kg): A belpolitika nem külpolitika?) Grozának a külpolitikai programja sem­miben sem tér el Maniu* 1 * külpolitikai proerram ; jától, (Ügy van! a szabadságpárton. — Révai József (kp ) : Erős tévedés. Sulyok képviselő ur ! ) és bár belpolitikai tekintetben olyan differen­ciák vannak közöttük, hogy nyugodtam meg­fojtanák egymást egy kanál viaben, amikor Románia határainak integritásáról van szo. akkor Groza legalább olyan soviniszta,, mint Maniu. (Úgy van! Úgy van! a szabadságpár­ton. — Révai József (kp) Súlyos tévedés! — Rudas László (kp) Sulyokos tévedés!) Csak néhány dátumra kall rámutatnom, amelyet az e téren lefolytatott tárgyalásokról ismerek, hogy igazoljam, hogy itt ia technikai békeelőkészítés neui folyt azzal az eréllyel, amellyel kellett volna folynia. Amennyire az anyagot ismerem, úgy tudom, hogy január 23-án, vagy március 4-á'ni folytak itt pártközi értekezletek., armelyek teljes eredménytelenség­erei végződtek. így érkeztünk el végre április 25-éhez, amikor megszületett a magyar 'kor­mány aide jmémoire-ja amely a magyar béke­célokat feltárja. Ez kiérkezett a, nagyhatalmiak elé, a négy külügyminiszter elé, de sajnos, imár elkésve. Fizikailag még jókor érkezett, mert hiszen a dönltés előtt talán két nappal ott volt, azonban arra máir nem volt idő, hogy ennek figyelmet szenteljenek és áttanulmányozzák. Erre azt lehet mondani, t. Nemzetgyűlés, amint mondják is, hogy hiába érkezett volna meg kellő időben, úgysem használt volna ne­künk! mert hiszen a mi sorsunk már eldönltött kérdés volt ebben az időben. De vájjon megnyugtatja-e lelkiismeretünket az, hogy ha hiábavaló volltl is ez a munka, nem végeztük el és hla százszor meg ás vagyaink arról győződve, hogy hiábavaló munkát vég­zünk és ha minden idegszálunkban. benne van is az, hogy úgysem tudunk segíteni, vájjon nem kell-e a segítséget akkor is megkísérelnünk? Hát a gyógyíthatatlannak látszó beteget nem kell szanatóriumba» kór­házba bevinni és a hozzátartozók nem teszijk pénzzé 'az utolsó értéküket, hogy a betegen segítsenek akkor is, ha tudják, hogy gyógyít­hatatlan, ha az ÖTVÖS százszor is kijelenti, hogy gyógyíthatatlan, de a lelkiismeretük meeds azt diktálja, hogy ne nyugodjanak, csi­náljanak meg mindent hátha az utolsó pilla­na'bqn csőd« tö^+énik? Es bq ery nyomorult emjberroinesot, akibe csak hálni jár a lélek és akinek az élete nem ér egy fabatkát sem, eny­nyire ápolnak és gondoznak, akkor egy nem­zetnek, amely szintén ott fekszik az operációs, asztalon, felelős vezetői nem kéli, hogy kifejt­sék ugyanezt a gondosságot? Ezek. azonban csak technikai részletei a békeelőkészítésnek, sokkal* nagyobb hiba az, — és itt látom én a magyarságnak a jelenben legnagyobb tragédiáját — hogy habozó, bizony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom