Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
443 'A nemzetgyűlés 41. ulësê 1946 likus egyesületek feloszlatása tárgyában. Kérem a jegyző urat, ^szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Alapos vizsgálat alá vettere a belügyminiszter úr ezeknek az egyesületeknek állítólagos demokrataellenes és fasiszta működését és megnyugtató adatokat tud-e szolgáltatni ezeknek bizonyítására?« Elnök: Az interpelláló i képviselő urat illeti a szó. Halter Béla > (msz): T. Nemzetgyűlés! Interpellációm tulajdonképpeni bejegyzett szövege az, hogy az Emericanának, valamint más katolikus egyesületeknek a feloszlatása tárgyában intézek kérdést a belügyminiszter úrhoz, mivel azonban interpellációm bejegyzése óta a > hivatalos lapban nemcsak katolikus, hanem más vallásfelekezetű egyesületek feloszlatásáról is jelentek meg rendeletek, így bátor vagyok interpellációm (tárgyát ^kiegészíteni azzal, hogy az nemcsak katolikus, hanem minden más vallásfelekezetű egyesület feloszlatására is vonatkozik. (Lévay Zoltán (msz): Ég a Cserkész Szövetség!) Az egy másik kérdés lesz. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nekem két célom van az interpellációval. Első célom az, hogy meg akarom védeni azokat a katolikus és másvallásfelekezetű egyesületeket, amelyeket jogtalanul, kellő bizonyíték hiányában oszlattak fel, második célom pedig az, hogy megvédjem a fiatal magyar demokrácia hírnevét, mert nem engedhetjük meg azt, hogy olyan sérelem essék a fiatal magyar demokrácia hírnevén, amelyet nem kell, hogy elszenvedjünk. (Babody János (kg) : Magyarországon vallásüldözés van!) Tegniatp Hám Tibor igen tisztelt képviselőtársam itt a nemzetgyűlésen napirend előtt felszólalt, és egy erős vihartálló felszólalás keretében, amelyre a belügyminiszter úr választ is adott, tárgyalta ezt a kérdést. Én nem akarok közelebbről foglalkozni azzal a résszel, amellyel Hám Tibor foglalkozott, nekem csak egy ragadta meg a figyelmemet, az, hogy a belügyminiszter úr a válaszában tulajdonképpen mellébeszélt a kérdésnek. (Mozgás a kisgazdapárt soraiban.) A belügyminiszter úr nem volt hajlandó olyan őszintén, i nyíltan és egyenesen yálaszolni itt a nemzetgyűlésen / a. kérdésre, (Szemes József (kg): Nem is tud őszintén!) mint amilyen őszinte és nyílt választ hallottunk a belügyminiszter úrtól a miskolci pártgyűlésen, ahol — mindig tisztelője vagyok áz elveknek, ezt újból ki kell jelentenem — a miniszter úr nyiltan megmondta, hogy pártjának programja, valamint az ő programja és^ a belügyminiszteri székben betöltött pozíciója közöUt ellentét soha, de soha nem lehet. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Ezt tudtuk!) Amikor olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyekről tudjuk azlti, hogy a belügyminiszter úr pártprogramjába nem illeszthetők bele, — hiszen ezzel mindnyájan tisztában vagyunk — ezt tőle senki rossznéven nem veheti» merít pártjának programját ismerjük, de igenis rossznéven vehetjük azt mi, más képviselők, akik nem az ő pártjához (tartozunk, hogy megfeledkezik arról, hogy volt valamikor egy nemzeti függetlenségi front-program, amelyhez annakidején még mi is hozzátartoztunk, és évi július hó 2hén, szerdaú. 444 azonkívül van egy koalíciós proigram, és ha nem is (tartozom a koalíciós pártok egyikéhez sem, mégis szeretném elérni azt, hogy a belügyminiszter úr nyiltan, őszintén mondja meg, vájjon a pártprogramját vagy pedig a koalíciós programot és a Nemzeti Függetlenségi Front programját tartja-e magára nézve kötelezőnek, és tudja-e viselni a felelősséget olyan érttelemben, hogy a katolikus, viailamint más vallásfelekezetű egyesületeket semmi sérelem ne érje? Mélyen t. Nemzetgyűlés! En nem félek egy olyan feloszlatott egyesülejti problémájával sem foglalkozna, mint amilyen az Emericana. Hoigy miért? — Méltóztassék megengedni, hogy erre a végen térjek rá. Ha jól vagyok értesülve, az Emericanaval szemben három vádponjt; volt. Az első volt a monarchia visszaállítása iránti programja. Az 1930-as években a Szent István Bajtársi Szövetség felszólította az Emericanát arra, hogy lépjenek koalícióba, pártszövetségbe a monarchikus célok elérésére. Akkor, amikor még ennek törvényes lehetőiSiége volt, az Emericana bajtársi szövetség] ezt visszautasította. Az Emericana katolikus diákszövetség nem volt hajlandó ilyen megkülönböztetést tenni a tfiagjai sorában, és nem tartom valószínűnek, hogy ha az 1930-as években ilyen visszautasítás történt, akkor most, midőn fennáll a köztársaság védelméről szóló törvény, ilyen lépésit tegyen, amely teljesen indokolatlan lenne. A második vádpont a politizálás volt. A kollégium keretiében — ahogyan én a dolgokat ismerem — soha aktív politikai élet nem folyt, politikai gyűléseket nem tartoftitak. Tény az» hogy minit minden vallásos tárgyú egyesületnél, vannak bizonyos időpontok, amikor lelkigyakorlatok előtt összegyűlnek a diákszövetség tagjai és ilyenkor előkészítik őket, hogy minél számosabban vegyenek abban részit. A vádpont szerint az egyik ilyen (gyűlésen az egyik diákvezető oilyan tartalmú beszédet, mondott, amelyben politizálást véltek felfedezni. A politizálásnak ez a felfedezése és feltárása akkor, amikor a miniszteri biztos, SzentGyörgyi a vizsgálatod lefolytatta, kizárólagosan két diák részéről hangzott el. Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy mind a két diákot a kultuszminisztérium helyeate a diákotthonba. Nem hiszem, hogy megnyugtató lenne, hogy két diák vallomása alapján egy olyan egyesületet, lamely az egész katolikus (társadalmat érinti, minden további vizsgáilat • nélkül egyszerűen felfüggesszenek, senki mást ki ne hallgassanak, hanem csak ennek a két diáknak'a vallomását vegyék figyelembe. (Babody János (kjg): Megbotránkozott rajta az egész magyar közvélemény!) Ebben a kérdésben iá politikai rendőrség tartottba a kihallgatásokat. Nem hiszem, hogy ha lettek volna olyan vádpontok, ^ ameilyekbe bele lehetett volna csak kapaszkodni is, minden erősebb bizonyítás hiányában, vagy különösen akkor, ha bizonyítékok lettek volna: ta politikai rendőrség részéről egyetlenegy őrizetbe-, vétel ne történt volna. Nagyon sajnálnám, ha tálán mai beszédem után a sajátmaguk igazolására történnék ilyen, (Derültség a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) die kény telén vagyok mégis ezt mondani. Amikor tehát ilyen őrizetbevétel nem történt, kizártnak tartom ennek a vádnak a jogosságát és nem tartom megnyugtatónak, hogy két diák vallomása alapján hozzanak ilyen határozatát.
