Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

419 A nemzetgyűlés ai. ülése 19á6 Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (oiwassa): »Interpelláció a kormánynoz a terményárak, munkabérek, fizetések, továbbá a termény- és állatbeszolgáltatások tárgyában. Hajlandó-e a kormány az ipari, mezőgazdasági árak, munkabérek, fizetések között fennálló egészségtelen arányokat megszüntetni, továbbá a földmívelőknek tett azon igéretét beváltani, ami szerint a beszolgáltatáson feliili mennyiséggel szabadon rendelkezhetnek;?« Vásáry József (msz): T. Nemzetgyűlés! Köztudomású az ország súlyos gazdasági helyzete. Igazán távol áll tőlem, hogy hangulatkeltésből mondjam ezt el, de mindemkinek meg kell állapítania, hogy egy igen súlyos hibára hívom fel a kormány figyelmét. Köztudomású, hogy akármilyen nehéz helyzetben van is a gazdasági élet, el kell indulni a gyógyulás útján és meg kell kezdeni a termelést. Egészen természetes, hogy a mai rendkívül válságos időkben a kormánynak fokozott figyelmet kellene erre fordítania mivel mindenre befolyása van annalk, ha az árak legalább is tűrhető arányban vannak egymással. Köztudomású!, ihogy a (mezőgazdaság mérhetetlenül súlyos helyzettel küzd. Állatállománya elpusztult, felszerelése tönkrement s az időjárás is egyik esztendőben úgy mint a másikban sújtja a mezőgazdaságot. Jelenlevő földmíveléssel foglaltkozó képviselőtársaim tudják, a gazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy csak a meglevő instrukciójukat is íelujítsáik, nem is beszélve arról, hogy újakat tudjanak beszerezni, már pedig Magyarország a mezőgazdaságon áll vagy bukik, nemcsak azért, mert a kenyér a legfontosabb, hanem azért is, mert egész nemzetgazdaságunk alapja a mezőgazdaság. Láttuk ezt az első világháború után. Az első világháború előtt a mezőgazdaság teljesen el volt adósodva. Az infláció idején látszólag megszabadult bajaitól, kifizette a terheit. Szemére is vetették ezt, amikor a gazdásági élet nem volt kellő mederben tartva. Méltóztassanak megnézni a statisztikát, négy esztendő elég volt ahhoz, hogy a mezőgazdaság márólholnapra eladósodjék. Jöttek a bajok, a gazdák az adósság- tengerében fuldokoltak, pedig — ne méltóztassék elfelejteni — akkor a mezőgazdaságot nem érte ilyen csapás. Az állatállományban, a felszerelésben szenvedett kárai hozzá sem mérhetők a mostaniakhoz. Egészen természetes, hogy ilyen körülmények között a kormánynak fokozott figyelemmel kellene lennie arra, hogy a mezőgazdasági és ipari árak valamennyire is megfelelő arányban legyenek. Statisztikai adatokat állítottak össze a mezőgazdasági és ipari árakról és ha méltóztatnak ezeket az adatokat megnézni, méltóztassanak meggyőződni arról, hogy ilyen körülmények között meg van pecsételve a mezőgazdaság sorsa. Félre ne értsen valaki. Sohasem voltam iparellenes és nem is vagyok az, mert tudom, hogy fejlett iparra szükségünk van, de ne méltóztassék elfelejteni, hogy az ipar csak akkor boldogul, ha van fogyasztóképes vásárlórétege a mezőgazdaság részéről. Az első világháború után is csak úgy tudott az ipar megerősödni, hogy hatalmas védvámokkal évi július hó 2&-én, szerdán. 420 / védték meg. Erre ma nem vagyunk képesek, mert nem tudjuk megfizetni a magas ipari • árakat. Nem lesz tehát érdektelen, ha néhány ada tot felolvasok, hogy az iparcikkek árához viszonyítva milyen a mezőgazdaság vásárlóereje. Veszem először is az ásó árát, amelynek métermázsáját 1938-ban 58 pengőért meg lehetett vásárolni, tehát 3.20 mázsa búzáért, most meg lehet vásárolni 126 mázsa búzáért. {Közbeszólás a kisgazdapárton; Gyönyörű arány!) A kapa mázsája volt 59 pengő, 300 kilogramm búzáért lehetett megvásárolni, most ugyanezt az árucikket 160 mázsa búzáért lehet megvásárolni. A kaszát, a mezőgazdasági munkásnak és a kisgazdának legnélkülözhetétlenebb szerszámját meg lehetett vásárolni darabonként 16 kilogramm búzáért, most peidig 4 mázsa 53 kilogramm búzából lehet megvásárolni. A drótszeg mázsája belekerült 2 mázsa búzába, most 150 mázsa az ára. (Botyánszki Pálné (szd): Azt is tessék megmondani, hogy ki az oka! — Közbekiáltás a kisgazdapárt oldatán; A Gazdasági Főtanács! — .Némethy Jenő (msjz): A rossz gazdasági politika! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Sok a Vas! — Derültség.)

178 Ezeket a cikkeket az ipari termelés állítja elő. Ellenben itt vannak a föld kincsei, például a benzin. 1938-ban egy métermázsa benzin belekerült 64 pengőbe, megvásárolhatta a gazda 3 métermázsa 54 kiló búzáért, most pedig 5 métermázsa 90 kiló búzáért. Amikor nincsen igásállat, amikor a földeket ügy igával nem tudják kellő mértékben megszántani, — már pedig, a termény előfeltétele az, hogy jól és mélyen szántsunk — ugyanakkor ezeket a legfontosabb üzemanyagokat dupla áron árusítja az állam. (Zaj.) Ugyanígy vagyunk a gázolajjal is. 1938-ban 180 ikiló búzáért vásárolhatott a gazda egy métermázsa gázolajat, ma négy mázsa 44 kilóért. De mehetnénk tovább is. A zsáknak százszoros az ára, a cukornak, sónak négy-ötszörös az ára. Ennek az a következménye, hogy a mezőgazdasági termelés össze fog zsugoroidhi. Már a múlt őszszel is álltak a traktorok, .mert a földművelők nem tudták az üzemanyagok árát megfizetni. (Babody János (kg): Elveszik a kedvünket, hogy megfogjuk az eke szarvát!) Ugyancsak meg kell említenem azt is, hogy milyen hihetetlen d* lehetetlen helyzetbe került a tisztváselőtársadalom. Elnök: A képviselő úr a terményárakróll jegyzett be interpellációt. Vásáry József (msz): A tisztviselőfizetéisek között fennálló különbségeikről is szól az interpelláció, a tisztviselőket is fizetik! (Némethy Jenő (msz): Jelképesen!) Méltóztassék megnézni az interpellációt. Köszönöm a közbeszólást, mert a tisztviselőket valóban csak jelképesen fizetik. A tisztviselők ma már annyit sem kapnak, ami az . éhenhaláshoz elegendő lenne, (Némethy Jenő (msz): Luxusautók! Azok vaunak! Meg a minisztertanácson sör és sonka! S mi szem-szájnak ingere!) mert, ha csak abból élnének, amit kapnak, éhen kellene haladok (Egy hang a kisgazdapárton: A munkások is!) A munkások ugyanígy vannak fizetve. Nem akarom felsorolásokkal umtatni a t. Nemzetgyűlést, csak annyit említek meg, hogy a kezeim között lévő hivatalos adatok szerint a tisztviselők fizetésükből körülbelül egynegyed százalékát tudják megvásárolni a különböző élelmiszereknek és ruházatnak,