Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
4^1 A nemzetgyűlés 4Í;, ülésé Í9Í6, mint 1938-ban. Nagyon kérem a kormányt, minden rendelkezésre álló erővel legyen azon, hogy amint a mezőgazdának -a terményét a közellátásra be kell szolgáltatni, akármilyen csekélymennyiségü iparcikk vian is, azt igazságosán osszák szét, s igyekezzeneik a mezőgazdasági és ipari árakat, valamint a fizetéseket összhangba hozni. (Helyeslés a szab u dságpárt soraiban.) Interpellációm másik része a beszolgáltatásokra vonatkozik. Bizonyára 'méltózitatnak emlékezni, hogy amikor a nmlt esztendő őszén a beszolgáltatásokról beszélt a kormány, azt az Ígéretet tette, hogy az 1946. évi termelésből valamelyik gazda eleget tesz beszolgáltatási kötelezettségének, a fennmaradó mennyiséggel szabadon rendelkezik. (Némethy Jenő (mez): Hol van a tavalyi hó?) Az emberek abban reménykedtek, hogy a beszolgáltatással az ország közélelmezése biztosítva van és a fennmaradó kis mennyiségből* ami sajnos nagyon kevés, legalább a terhet, a munkáltatást tudják majd fedezni. Meglepetéssel "kell megállapítanom, hogy a kormányrendelet a kormánynak ezt az ígéretét ilhizóriussá teszi, amennyiben, ki-, mondja, hogy a beszolgáltatáson felüli menynyiséget (Egy hang- a kisgazdapárton: Az semmi!) a kenyérgabonából csak a kirendelt kereskedőnek lehet eladni, sőt nemcsak a kereskedőnek, hanem másnak sem szabad azt magasabb áron eladni, mint ahogyan meg van szabva. Megszabott terményárak mellett rentábilis gazdálkodást folytatni nem lehet« (Babody János (kg): 800.000 pengős fclujza, 15 milliós harisnya! — Némethy Jenő (msz): Csukjuk össze az agrárollót!) Felhívom tehát a kormány figyelmét arra, hogy ezt a kérdést vegye sürgősen revízió alá és igyekezzék az interpellációban előadott kéréseknek eleget tenni. (Éljenzés és taps a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt! a nemzetgyűlés kiadja a koiimánynaík. Következik Vócsa Ferenc képviselő úr in-, terpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Hegy esi Jánosi jegyző {olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz, de elsősorban a közellátási és pénzügyminiszter urakhoz. Foglalkozott-e a kormány Fejér megye népének megsegítésével és ha, igen, milyen intézkedéseket tervez?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Vócsa Ferenc (kg): T. Nemzetgyűlés! Fejér megye néhézsorsú népének névéiben és érdekében szólok és íkérdezem a kormánytól, gondolt-e arra, hogy a mi népünk, Fejér me-, gye -népe, önerejéből talpraálmi, megerősödni képtelen? Talán rosszul fejeztem ki magamat: nem mondihatom, hogy talpraállni képtelen, mert igenis talpraállt. Nehéz körülmények között, üszkös, füstölgő romok között, harcr mezőn állt talpra, hiszen tudju'k, hogy a mi földünk, a. mi megyénk viszonyítaatatlanul többet szenvedett, mint az ország sok más vidéke. Mégis, ez a nép, Fejér megye népe, kiment a mezőre, ahol alknák robbantak és robbannak még most is nap-nap után, és szedik újabb és újabb áldozataikat. Dolgozott a népünk és dolgozik úgy, aihogy talán még soha nem^dolgoztak magyar földön. Mégis, ha másfél évi várakozás után megkérdezem a kormánytól, gondol-e arra, hogy rajtunk seé vi július hó 2á-én, szerdán. 422 gíteni „kell, teszem ezt azért, mert önerőnkből megerősödni nem tudunk, sőt kétségbeesett helyzetbe kerülünk, ha segítséget nem kapunk. Miről van szó, mélyen t. Nemzetgyűlés? Arról, hogy nálunlk igaerő hiányában, gazdasági eszközök nélkül, a megművelhető területeknek több mint 90 százalékát megművelték* bevetették, de mezőgazdasági lakosságunk, parasztságunk úgyszólván tíz körmével állott szemben a földjével és elgondolihatóy Ihogy milyen hiányos volt ez a megművelés- És most, amikor aratunk, amikor arathatunk, szomorú, gyászos eredménye van az aratásnak. (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Legszegényebb vármegye az országban! Magam is bejártam!) , , 'i Mélyen t. Nemzetgyűlés! Gondoljunk most .arra, ha ennek a megyének ugyanúgy kell teljesítenie kötelezettségeit, — értem itt a beszolgáltatás kötelezettségét — mi marad a megyében? Lesz-e élelme annak a népnek és az élelmen felül tud-e valamit is biztosítani a sajátmaga javára? Tud-e tetőt húzni a feje fölé? Gondoljunk arra, ihogy nálunk sok-sok faluban, sok-sok romközségben odúikban, kalyibákban laknak az emberek s örülnek, ha össze tudnak maguknak tákolni egy kis hajlékot. Az is r csak olyan kicsi, hogy napközben az ágyat a falhoz kell támasztani, fel kell állítani, hogy mozogni lehessen bennük. Kis odúkban tíz ember lakik. Ezeknek az embereknek szükségük van arra, hogy hajlékuk legyen télire. Gazdasági eszközökre is szükségük van, ezeket pedig csalk úgy fogják tudni megvásárolni, megszerezni, ha valami a kezükben marad r verejtékes munkájukból. Ezért kérem a kormányt és kérem elsősorban a közellátásügyi miniszter uratj hogy a beszolgáltatásokkal kapcsolatban gondoljon legtöbbet szenvedett romközségeink és a har^cotk során kiürített községek lakosságára. Mert mi történt azokkal, akik egy kis baltyuval kényszerültek eltávozni a községből? Hetekhónapok múlva visszajöttek és nem találltak úgyszólván egyetlenegy üres gyufásskatulyát sem, nem találtak egy macskát sem a községben. (Nyirjessy Sándor (kg) : Azt sem tudták, hol laktak azelőtt!) Bizony, nem egy helyen ez történt. Azt kérem tehát, hogy ezeknek a községeknek engedtessék el a beszolgáltatásba kevésbé tönkrement községekben pedig a lehetőség szerint csökkentessék iái beszolgáltatás -mérve. Talán egy más alkalommal fogok szólni arról, hoigy nagyon-nagyon sürgős és szükséges lenne egy állatkölésön megszervezése. Ezit. mi önerőnkből nem tudjuk megszervezni, —- de ezzel részletesebben majd más alkalommal kívánok foglalkozni. Ismételten arra' kérem tehát a kormányt, gondoljon másfél év után végre Fejér megye dolgos, szorgalmas népére, amely nagyon sokiatt szenvedett és végre tegyen valamit az érdekükben. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a kormánynak. Következik Vócsa Ferenc képviselő ur interpellációja a belügyminiszter úrhoz: vezető tisztviselők terrorja és pártagiltációja a fejérmegyei hivatalokban. ' Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Hegyesi János jegyző (oldassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról* hogy 27*
