Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

397 A nemzetgyűlés 41. ülése 1946. évi július hó 24-én, szerdán. 398 moszkvai, washingtoni és londoni útján keresz­tül jutottak el a mai állomáshoz. Felelős és felelőtlen tényezőknek hóna­pokkal ezelőtt elhangzott igen derülátó nyi­latkozatai után széles reménység ömlött el a magyar nép lelkében, amikor azután jeges zuhanyként ért bennünket a külügyminiszte­rek konferenciájának első párisi döntése. iRendkívül érdekes és elgondolkozásra kész­tető megnyilatkozás történt abban az időben az angol alsóházban, ahol az egyik Kelet-Európá­ban járt az angol képviselő 168 kérdésére a kül­ügyi állaim titkár <al következő váliaszt adta: Az angol kormány az erdélyi határok kérdésé­ben azért nem kivánt állástfoglalni, mert ezt két volt ellenséges ország ügyének tekintette.« Amennyiben helyesen idézték a lapok az angol külügyi államtitkár nyilatkozatát, úgy annak egyedül azt az értelmet lehet tulajdo­nítani, 'hogy a magyar ellen ja vasiatok nem érkezvén meg, az egyedül rendelkezésre álló román javaslatok értelmében történt meg a döntés abban a hiszemben, hogy az a két fél előzetes megegyezésén alapul. Ha ugyanis két ellenkező javaslat állott volna rendelke­zésre, .akkor nem lehetett volna erre az állás­pontra helyezkedni és-a meghozott — reánk­nézve szomorú — döntést azzal mentegetni, hogy két ellenséges ország közötti vitás kér­désről lévén szó, az angol kormány tartózko­dott az állásfoglalástól. Ezzel kapcsolatosan kérem a külügymi­niszter urat, nyilatkozzék atekintetben, hogy mi itt a valódi tényállás. Kérdezem: mit ál­lapított meg a vizsgálat Nagy Vince kép­viselőtársamnak 1946 május 8-án előterjesztett interpellációjia tárgyában, mely szerint a magyar kormányjavaslatok elkésve érkeztek Parisba és ennekfolytán a kedvezőtlen dona­tes • meghozatalakor egyáltalán nem is voltak figyelembevehetők. Interpellációmat több, mint egy hónappal ezelőtt 169 jegyezem be és legkevésbbé^sem raj­tam múlt, hogy a nemzetgyűlést május 25-e óta csak két hónap leteltével hívták össze, akkor is csak 61 képviselő aláírása folytán és így csak most jutok abba a helyzetbe, hogy (megkérdezzem az illetékeseket, miszerint a békedelegáció összeállítása kellő körültekin­téssel és bölcseséggel történt-e 1 ? Időközben ugyan az újságokban megje­lent közleményekből bizonyos értesüléseket szerezhettünk, azonban még ezek ismeretében is aktuálisnak és szükségesnek tartom, az ere­detileg kivánt kérdéseket feltenni és felvilá­gosításokat megkérni. Nevezetesen: történt-e megfelelő gondoskodás arról, hogy a közép­európai kérdésekben jártas és egyáltalán .a külpolitikai problémákkal ismerős, széles látó­körrel, rutinnal, megfelelő összeköttetésekkel és nyelvtudással rendelkező emberek kerül­tek-e a békedelegációba, hogy ott képességei­ket az ország javára kifejthessék? Szeretném hinni, t. Nemzetgyűlés, hogy a békeelőkészítés terén az általunk szemmel­látható külföldi utazásokon kívül, ha csend­ben is, de történtek komoly lépések. Ha ilyén lépések valóban nem történtek, akkor kérünk pótlólag haladéktalan intézkedéseket. Sajnos, abból, ami kívülről látható a szemlélő szá­mára, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a személyek bevonása úgy a békedele­gációba, mint más ilyen missziókba, nem minden esetben a legszerencsésebben ' történt. Ez a körülmény annál is inkább járhat tra­gikus következményekkel, mert a már fel­állított követségeink személyzetének összeállí­tása sem kellő tapasztalatokkal és szakérte­leimmel rendelkező személyekből történt, legalábbis nem minden esetben. Nemcsak a győztes államoknál, baneim a legyőzött államoknál is azt látjuk, hogy világ­viszonylatban ismert, kipróbált, kivált, nagy­képességű államférfiak és régi diplomaták vezetik a békedelegációkat és minden négy­zetméter területért késhegyig menő harcot folytatnak. Magyar vonatkozásbain az egyes garnitúrák összeállításánál a nemzetközi szo­kásokkal és gyakorlattal ellentétben nemcsak a szakértelem és az arravalóság, hanem még a közönséges bűncselekményéit való elítéltetés ténye nem tétetett vizsgálat tárgyává. (Zaj a szabadságpárt soraiban.) Tessék megnézni a külügyminisztérium címtárát és a külföldi kö­vetségekét: meg tetszik állapítani ezt a bűn­ügyi nyilvántartóval való egybevetés után. (Vásáry József (msz): Ilyen is van? — Hal­ter Béla (msz): Komolyan? — Zajos fel­kiáltások a szabadságpárt soraiban: Hallat­lan! — Halter Béla (msz): Sikkasztok is kimen­nek?!) 170 Ma reggel utazott el a delegáció második része. Az első rész repülőgépen utazott el már régebben. Olyan luxussal utaztak,, hogy meg kell mondanom: a külföldi államok képviselői is bizonyos fokig meglepődtek rajta, mert hiszen ezt az utat az Arlberg-express-szel és máskép is meg lehetett volna tenni, körül­belül tizedannyi költséggel. Ismétlem, / ma reggel utazott el a delegáció második ré&ze, azonban sajnálattal kell megállapítanom, hogy az a kritika, amit tettem, a delegációnak erre a részére is vonatkoztatható, mert ez a delegá­ció — tisztelet a kivételeknek — sem meny­nyiségileg. sem minőségileg neim fedi azt a mértéket, amelyet a többi érdekelt államok az összeállításnál igyekeztek szem előtt tar­tani. Nem tudom elhallgatni azt a körülményt sem, hogy talán a feleségek és a gyermekek többen voltak ebben a delegációban,' mint a delegátusok. (Zaj a szabadságpárt soraiban.) Többek között egy hatéves gyermek részére is váltottak diplomáciai útlevelet, hogy a dele­gációval méhessen. (Zajos felkiáltások a sza­badságpárton: Hallatlan! — Vásáry József (msz): Erre futja a pénz! — Pászthory Istyán (ms?): Szegény Magyarország! — Vásáry József (msz): Mit érdekli őket az ország ér­deke? — Zaj.) Tudnunk kell, hogy szegény az ország és az a gyermek és asszony» aki nem hivatalosan varai ott, hanem kísérőként szeré­nél, ' — s akárcsak a futballmérkőzéseknél, drukkolni megy ki a delegátusoknak —, egy egy szakértőnek foglalja el a helyét. (Ügy van! Ügy van! a> szabadságpárton.) — Vásáry József (msz): Ezért nincs» itt a kor­mány, mert kellemetlen ez neki!) Tudom, hogv most már nem nasryon s^kaí tudunk segíteni a dolgokon, azonban mégis fontos volna, hogy a delegáció megfelelően állíttassék össze, mert ha már a béke ügyében nem lg tud elegendő 'eredményt elégni. lo-pv. alább azt az egy-másfél hónapot, amig kint tartózkodik, használja fel arra, hogy Magyar­ország és a magyar demokrácia iránt meg­felelő hangulatot tudjomi a külföldi közvéle­ményben teremteni. Sokszor halljuk, hogy a titkos diplomácia korszaka megszűnt és ma az igazságot csak a demokratikus közvélemény meggyőzésén keresztül lehet elérni. Bománia és Csehszlová-

Next

/
Oldalképek
Tartalom