Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

395 A nemzetgyűlés ál. ülése 19Í6. céljából, (Stühmenné Oberschall Ilma (msizi): Meg is lett az eredménye!) ugyanakkor nálunk a legfontosabb anyag nemcsak hogy feldolgozásra és felhasználásra nem került, hanem ilyen lelkiismeretlen és szakszerűtlen kezelésben részesült. (Vásáry József (pk): Meg is van az eredmény mindkét oldalon: ott az előny, itt a hátrány!) ' Annál súlyosabb a helyzet, t. Nemzetgyűlés^ merít ezen a lehetetlen állapoton minden kérés és minden sürgetés sem tudott változtatni, spt ráadásul abban a dísztelen helyiségben még csőrepedés is következett be, és az így kiömlő víz az- akták nagy részét átnedvesítette, s ezzel azokat a végleges használhatatlanság veszélye fenyegelti. Ez az 'anyag, amely nemcsak a ré^i külügyminisztériumban, hanem állítom, hogy a világ minden külügyminisztériumában, Bolíviában éppen úgy, mint Abesszíniában a legszigorúbb titoktartás melletit és őrizet alatt szokott kezeltetni, a magyar külügyminisztériumban minden rendezés, sőt megfelelő felügyelet és őrizet nélkül egy WC-helyiségben hever. Ez a helyiség ma is inkább eredeti rendeltetésének szolgál, mintsemhogy irattári célra szolgálnia, és sajnos, megtörlténhetiik az is, hogy ezek a felbecsülhetetlen értékű és pótolhatatlan iratok, illetőleg papirosok még a jelenlegi állapotoknál is, szégyenletesebb sorsra jutnak a helyiséget használók részéről. E megdöbbentő és szomorú tény feltárása után tisztelettel kérdezem a külügyminiszter urat, aki nincs itt: (Ternay István (msz): Természetesen!) hajlandó-e haladéktalanul intézkedni az iránt, (Sulyok Dezső (msz) : Esze ágában sincs!) hogy a magyar háborús felelősség kérdésének tisztázására szolgáló iratanyag jelenlegi méltatlan elhelyezése azonnal megszüntettessék és azok feldolgozásra alkalmas állapotba kerüljenek! Hajlandó-e nyilatkozni a külügyminiszterúr arról, hogy ez az elsőrendű fontosságú kérdés a mai napig, a béketárgyalások küszöbéig miért nem nyert elintézést, és kït Iterhel ezért^ a súlyos mulasztásért a f efelősség? (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: őt!) Hajlan!dó-e haladéktalanul intézkedni az iránt, hogy ha már eddig nem történt meg, legalább most hozzáfogjanak az említett anyag részletes, szakszerű feltárásához, és a munkát sürgősen elvégezve, annak eredménye a hazai és< a külföldi közvélemény felvilágosítására lehetőleg könyvalakban is nyilvánosságra hoZassék és a nemzet javára megfelelően felhasználtassék'? (Éljenzés és taps a szabadságpárt oldalán. — Ternay István (msz): Ezért nincs itt a kormány!) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a külügyminiszter úrnak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urai, szíveskedjék azt felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Interpelláció a kormányhoz a jó béke előkészítéséhez szükséges helyes és szakszerű intézkedések sürgős megtétele tárgyában. Az angol külügyi államtitkár egy interpellációra adott válasza szerint kormánya az erdélyi határok kérdésében azért nem kívánt állásit foglalni, mert ezt két ellenséges ország ügyének tekintette. _ Ennek a, nyilatkozatnak azt az értelmet tulajdoníthatjuk, hogy a magyar ellenjavaslatok idejében nem érkezvén meg, az egyedül rendelkezésre álló román javaslatok értelmében történt döntés a külügy^ miniszteri értekezleten. évi július hó 2í-én, szerdán. 396 Ezzel kapcsolatban kérdem a kormányitól, mit állapított meg a vizsgálat egy korábbi interpellációban felvetett azon kérdésben, miszerint a magyar kormány javaslatai tényleg elkésve érkeztek-e Parisba, és mi volt ennek àz oka? A békekötés Magyarországnak a legnagyobb sorskérdése, ezért szükséges, hogy a béke előkészítése úgy diplomáciai, mint külügyi, belügyi politika és propaganda tárgyában megfelelő módon szakszerűen és helyesen történjék? Kérem, nyilatkozzék a kormány abban a vonatkozásban, hogy: a békedelegáció összeállításánál kellő gondoskodás történt-e arról, hogy a külpolitikai problémákat alaposan ismerő szakemberek a békedelegációba beosztassanak és tudásukat az ország javára hasznosáthassák? Annál is inkább fontosnak látszik a megfelelő előkészítés, mert követségeinken kívül alig történt megfelelő külföldi előkészítés, sőt a követségek személyzetét sem mindig a megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személyekből állították össze. Éppen ezért megnyugtatást kérek a tekintetben, hogy ha már sajtóattasékat nem alkalmaztak pénz hiányában, legalább történt-s gondoskodás arról, hogy a követségek személyzetének összeállításánál a demokratikus közvélemény irányítására alkalmas sajtószakembereket is alkalmazzanak. Történt-e intézkedés abban a tekintetben, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele és szervezet kiépítése terén mutatkozó lassúság helyett gyors és rugalmas átépítés és változás történjék»« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lévay Zoltán (msz): Tisztelt Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) tilőző . interpellációmban kifejtettem már, hogy az igazságos és jó béke Magyarország szempontjából, az ország jövője, népének boldogsága szempontjából minden más problémát megelőző sorsdöntő tényező. Ennek az életünket évtizedekre vagy talán évszázadokra eldöntő tényezőnek kedvező kiformálása érdekében meg kell feszíteni minden erőt, minden tudást, latba kell vetni minden képességet, és nem szabad visszariadni még su legnagyobb áldozatoktól, sőt talán kockázatoktól sem. A jó békére irányuló munkában nem szabad különbséget tenni magyar és magyar között. Itt halkuljon el a pártérdek, szoruljon háttérbe a belpolitika, s az egységes magyar nemzetet a legkiválóbb államférfiak és legkiválóbb szakemberek képviseljék a nemzetközi ítélőszék zöldasztalánál. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban. — Közbeszólás a szabadságpárt oldaláról: így kellene!) Ennek a mindnyájunk által óhajtott nagy célnak érdekében a magyar demokrácia népképviseleti parlamentjében megszületett ellenzék és annak képviselőtagjai is közre akarnak működni tudásukkal, észrevételeikkel, jószándékaikkal, Összeköttetéseikkel és ha kell: jószándékú kritikájukkal is. Minden eredményt csendes és komoly munkálatok szoktak megelőzni. A békéhez vezető út gyökerei a múltba nyúlnak vissza, az Atlanti Chartától, a jaltai, a potsdami találkozásoktól kezdve a külügyminiszterek és a külügyminiszterhelyettesek értekezletén és a magyar kormányküldöttség