Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-31

29 A nemzetgyűlés 31. ülése 19 A sómat, mert észrevettem, hogy ügyesen és na­gyon kamuflálva csoportosult az emigránsok egy része s oroszellenes irányt vett fel, külö­nösen a jugoszlávok Mihajlovics-csoportja. 10 Figyelembe keli venni, hogy ez a mozgalom a háború elején indult meg, akkor még Mihajlo­viosról sem Volt az embernek tiszta képe;, -de amikor idővel láttam» hogy mind jobban és jobban cordon sanitair-t akarnak csinálni, en voltam az első, aki felrúgtam az egész Dunai Clubot. T. Nemzetgyűlés ! Tisztában kell lenni az­zal, hogy ilyen új alakulatnak, mint az új de­mokrácia, rengeteg ellensége van, bevallott, de főleg be nem vallott ellensége. Ezekkel szemben vértezni kell magunkat és nem kell azt hinni, hogy »megvan a köztársaság, meg­van a demokrácia, megvan az oroszbarátság, meglesz a szomszédállamokkal a barátság, te­hát minden rendben van, minek izguljunk!« Nem! A köztársaságnak, ha a köztársaság progresszív akar lenni, szembe kell szállnia a reakcióval, mert mindig vannak ellenségei és ennek az ellenállásnak mély gyökerei vannak. Amikor 1870-ben megalakult a francia köztár­saság, alig egy pár évre rá már-már úgy volt, hogy meg fog bukni, hiszen csak nagyon ne­hezen sikerült létrehozni az 1875-ös alkot­mányt és megint megszilárdítani a köztársa­ságot.^ Ez nem egyedül a köztársaságiaknak volt érdeme, hanem <az volt a szerencse, hogy a jobboldal, a bourbonisták, az orleanisták, a bonapartisták egyimásközött nem tudtak meg­egyezni, veszekedtek, így diadalmaskodott a köztársaság és így volt lehetséges az, hogy comte de Chambrun nem lett V. Henrik király. Ezeken a veszélyeken nem szabad túlnézni és nem szabad őket lekicsinyelni. T. Ház! Áttérek most beszédemnek leg­fontosabb részére, a külpolitikára, (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton.) Mindenki tudja, már itt is megmondot­tam, hogy az orosz orientációnak voltam híve, voltam geográfiai híve is, mert akkor is oroszbarát voltam, amikor Oroszországban cárizmus volt és amikor én még itt gróf voltam. Már akkor kerestem ezt az össze­köttetést, már akikor is úgy éreztem, hogy Magyarországnak szüksége van az orosz orientációira geográfiai okokból és hogy a szláv barátságot orosz orientáció nélkül nem lehet megvalósítani. Viszont ha Német­ország felé orientálódunk — ez volt a Nyu­gatunk —, akkor ez nolens volens bele­kerget minket egy szlávellenes politikába, amelynek háború a vége. Ez volt a cáriz­mus alatt. Képzelhetik, hogy mennyivel lelkesebb híve lettem ennek az orosz orientációnak, amikor Lenin jött és megalkotta az, új Oroszországot! Természetesen belejátszott; ebbe már az ideológiai közösség 'is. Én ugyan nem voltam és nem vagyok a kom­munistapárt, sem a szocialistapárt tagja, nem tartozom semmiféle párthoz és nem fo­gok semmiféle párthoz tartozni, nem fogok akarni pártot alkotni, mégis azt el kell mon­danom, hogy^ vannak bizonyos testvéri, bi­zonyos rokonérzések, amelyek az ember po­litikáját befolyásolják. T. Ház! Ez az orientáció tehát igen fon­tos, de igen fontos és nem szabad elfelejteni, hogy van egy Nyugat is és hogy ez a Nyu­gat is nagyon fontos és azt nem lehet csak évi május hó 10-én, pénteken. 30 úgy kézlegyintéssel elintézni. (Taps a párton­kívüli képviselők soraiban.) És nem szabad elfelejteni, hogy a progresszív gondolat Nyugatról jött — Franciaországból, Angliá­ból —, ez inspirált minket, hiszen 1848-at is a nyugatig demokrácia, a nyugati gondolat inspirálja. A nehézség azonban az, hogy > Német­ország, amely ugyancsak megbukott a vizs­gán, nem létezik. Még Németország geográ­fiai határait sem ismerjük; Németország ma teljes üresség és ezért, ha az a gondolat merül fel, vájjon egy otrosz orientáció he­lyett nem volna-e jobb egy nyugati .orien­táció, erre én azt mondom, hogy ez termé­szetesen Németországnak! a feje felett tör­ténnék és nem volna semmi geográfiai alapja. Itt hivatkozom arra, amit Napóleon mondott, hogy a külpolitikának és a szövet­séges-szerzésnek a geográfia az alapja. Hiába szeretem én vagy szerethetjük mi a kínaia­kat, egy magyar-kínai szövetség lehetetlen, így áll a helyzet a nyugati államokkal is, de mindamellett, tőlük inspirálódnunk kell. Angliában most ^csendes forradalom zaj­liik le. Ezt a forradalmat az angol nép a maga szavazatával indította el akkor, ami­kor mindenki jóslata ellenére nem Churchill­nek adott többséget, 11 aki ugyan bálványozott hőse volt az angoloknak; de az angolok kü­lönös, mély politikai érzéke megéreztette, megértette velük azt, hogy lehet valaki jó hadvezér, lehet valaki kitűnő inspirátora a háborúnak, de ugyanez az ember nem alkal­mas arra, hogy egy szociális Angliát léte­sítsen. Remélem, hogy ez a szociális Anglia erőteljesen ki fog fejlődni, mert minél job­ban áthatja a szocialista gondolat a Nyuga­tot és ez minél jobban kifejeződik intézmé­nyeiben, annál, könnyebb és annál való­színűbb, hogy megtalálja az utat, amelyen lehetővé válik a Nyugatnak es a Keletnek, az angolszászoknak és az oroszoknak az együttműködése. (Taps a Ház minden olda­lán) Az angol politika jellemzésére azt mond­hatom, hogy ők nem haladnak gyorsan, na­gyon óvatosan» nagyon körültekintve, lassan mennek előre. Ez a lassúság ineha zayiarba hozza az embert és talán éppen ez a tempó, ez a különösen angol tempó okozza azt, hogy az angol belpolitika még- nincs kellőképpen szinkronizálva külpolitikájával. De ez meg fog történni, bízom benne. ' . Nekünk, masraroknak küzdenünk kell minden eszközzel» hogy összehozzuk, meg­könnyítsük az orosz és az angolszász világ­nak ezt a találkozását. (Nagy Vince (pk) : Ugy van! — Taps-) , Vannak,, akik éket akarnak verni az orosz és az angolszász viláfr közé. Ezeknek az em­bereknek van egy nagy internacionáléjuk; számuk nem nagy, de vagyonuk nagy, s min­denütt vannak híveik — e_zt az internacioná­lét én Ritz-internacionálénak szoktam ne­vezni: ez a Ritz-hotelek internacioináléia. Ezek az emberek, ezek a régi vagyonos emberek most aknamunkát végeznek mindenhol, min­den országban,. minden hivatalban és minde­nütt próbálnak erősen dolgozni amellett, hogy ne történjék meg a végleges közeledés az angolszász és az orosz világ között. Ezek az emberek azért akarják ezt, mert kívánnak egy harmadik világháborút. Mit bánják ők azt» hogy atombombák fognak esni»'a fődolog, az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom