Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
387 A nemzetgyűlés 41. ülése 19ít tatási kötelezettséget is ibizotnyos formában - és mértékben csökkenteni kellene. Ezenkívül van egy egészen érdekes irósze a beszolgáltatási kötelezettségnek, aimi szintén nem mondható túlságosan demokratikusnak. A mezőgazdaságban alkalmazott éves és időszaki munkások bérét általában a békeévekhez viszonyítva magasan jfelemelték. így például az aratórész — beleértve a cséplőrészt is — a szemtermés 12—13%-a szokott lenni s ezt a földmívelésügyi miniszter úr erre a gazdasági évre áprilisban kiadott rendeletével 17%-ra emelte fél. Ezenkívül a cséplőgép után éyenkint klb. 3—6% között ingadozott a cséplőgéprész aszerint, hogy melyik gép milyen üzemanyaggal volt meghajtható s hogM a gazdálkodó adott-e természetbeim fűtőanyagot» fát vagy szenet, vag*r nem: most pedig az idén ez kategorikusan meg vau állapítva 8%-ban. Tehát 17% meg 8%„ összesen 25%; mindjárt a negyedrész elanegy. (Sztőnyi Imre (kg): Tévedés!) Nem tévedés ez, higyje el a képviselő úr. A bércséplőknél, akiknek úgy tudom, tisztelt képviselőtársam a főtitkára, papíron talán máskép van a dolog. (Ellentmondás a kisgazdapárt oldalán.) Aiz ilető kisgazdapárti képviselő úr ott szokott ülni, — a neve nem jut most hirtelen eszembe, — de higyje.el a képviselő xCr, hogy ez így van: a gabonatermés negyedrésze elmegy a mezőgazdasági munkásokra és a cséplőgépre. Ez tény, ez így van. S a legszomorúbb és legkellemetlenebb a gazdálkodó szempontjából , az, — mert végeredményben a gazdálkodók kénytelenek alkalmazni mezőgazdasági bérmunkásokat — hogy a nekik kifizetett gabonafizétést sehova sem tudhatják be: sem a beszolgáltatási kötelezettségbe, sem pedig egyéb szolgáltatásba. Szeretném a közellátásügyi miniszter úr figyelmét felhívni még valamire. Magyarországon vannak még olyan gazdaságok, iatmelyek éves mezőgazdasági munkásokat kénytelenek foglalkoztatni, mert a földreform egyesek számára esetleg még most is akkora területet hagyott meg, hogy ha azon gazdálkodni kivannak, a tulajdonos vagy a bérlő egyedül nem tudná a munkát elvégezni és ezért kénytelen mezőgazdasági bérmunkásokat alkalmazni. A sokat szapult Jurcsekrendszer 163 idején a mezőgazdasági •bérmunkások és gazdasági cselédek évi fizetése beszámított a beszolgáltatási kötelezettségbe; & mostani demokratikus 'intézkedések ezekről teljesen megfeledkeztek, de -, ugyanakkor felemelték a mezőgazdasági bérmunkások fizetését, mert míg három évvel ezelőtt egy éves gazdasági bérmunkás fizetése gabonában 14— 15—16 mázsa ^yolt, addig most az alsó határt felemelték 18-ra, a felső határt pedig — vármegyénkint van megállapítva — 28-ra. (Erdei Mihály (kp): Nagy ou téved!) Parancsoljon bebizonyítani az ellenkezőjét, állok elébe. Az alsó határ 18 mázsa, hat métermázsa fizetendő pénzben, azonkívül sokkal magasabban van megállapítva a^ dunántúli és egyéb vármegyék részére. Végeredményben a helyzet az, hogy ezeknek a terményeknek a kiszolgáltatását rendeletileg előírta a földmívelésügyi miniszter úr, de a közellátásügyi miniszter úr elfelejtett intézkednli arról, hogy ezek a fizetések, ha nem is teljesen, száz százalékban, de legalább Ötven vagy huszonöt százalékban tényleg beszámíthatók legyenek a gazdálkodó beszolgáltatási kötelezettségébe. • évi július hó %4rén, szerdán. 388 Én inkább azoknak a gazdatársaimnak érdekében szerettem volna felszólalni, akik sovány, homokos talajokon gazdálkodnak és még egyszer nagyon kérem a sajnos jelen nem lévő közellátásügyi miniszter urat arra, hogy az ezeknek a gazdálkodóknak érdekeit sértő rendelkezéseket minél előbb változtassa " meg és hozzon egy olyan intézkedést, amely igazságos és főleg demokratikus, mert nem lehet egyformán mérni akkor, amikor Békés vármegyében vagy a Dunántúlon az átlagtermés 13—14 mázsa, míg homokos vidékekeu sajnos, lemegy három mázsáig is. (Bácsalmási József (kg): Ha az átlagtermésnél 20 százalékkal kevesebb, akkor lehet kérni! — Egy hang a szabadságpárton: Igaz, de intézkedés nines!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a ; közellátási miniszter úrnak. | i r Következnék Stúhmerné Oberschall Ilma .képviselőtársunk interpellációja, ő azonban halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Kiss Ferenc képviselő úr interpellációja. (Felkiáltások: Nincs jelen! Halasztást kér!) Csak személyesen lehet halaszi.ást kérni. A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik^ Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a hadifoglyok hazajövetele tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyetsi János jegyző (olvassa): »Szíveskedjék ia miniszterelnök úr tájékoztatást nyújtani, hogy a kormány eddig minő intézkedéseket tett a hadifoglyok hazajövetele érdekében. Tájékoztassa a nemzetgyűlést, hogy körülbelül mennyi még a kintlévő hadifoglyok száma. Miért van Budapest utcáin is annyi nyomorék haddrokkant koldus?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! Ez a kérdés egyik legfájóbb témája ma a magyar társadalomnak. Hogy ezt a kérdésit a nemzetgyűlés elsiő interpelláció s napjára idehoztam, az annak fontosságában rejlik, mert azt hittem, hogy ta kormány legalább bizonyos tekintetben megnyugltatást ad annak a sok aggódó anyának, feleségnek és gyermeknek, aki még ma is kenyérkeresőjét nélkülözi. Sajnos, demokratikus kormányunk egészen másképpen értelmezi az interpellációs jogot, mint ahogyan az más parlamentáris demokratikus államokban lehetséges. Ennek ^ bizonyítéka ez a sok tátongó üres bársonyszék. (Egy hang a szabadságpárton: Tizennyolc van s mind üres!) 164 Hogy ennek ellenére ezt az inlíierpelláeiómat mégis elmondom, ez azért van, hogy hanigiot adjak itt a nemzetgyűlésben a társadalom eme rétege fájdalmának, és kérjem a minisziferelnök urat arra, hogy nem nekem, hanem a nyilvánosságnak adjon felvilágosítást: mekkora még most is kintlévő hadifoglyaink száma és milyen intézkedéseket tettek ia,rra, hogy ezek az emberek végre hazajöjjenek? Én úgy vagyok értesülve, hogy a győztes államoknál mindenütt: megvan ebben a tekintetben a legjobb akarat, úgyhogy, • ha a kormány megteszi a maga kötelességét, akkor
