Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-41
389 A nemzetgyűlés 4L ülése 1946 szinte nyitott kaput dönget. Szerettem volna a számot is tudni. Újság jelenik meg a hadifoglyok érdekében, sok hírt hallunk a hadifoglyokról, arról, hogy hazajönnek. Sok dicsőség, érdem "és méltatás hangzik el egyes politikusokról, hogy hazahozzák a hadifoglyokat. (Kováts László (msz): Egyes paritok is megígérték a hazahozatalt!) 165 Sok üzlet is van, de meg. kell állapítanom, hogy ezzel a sok hűhóval szemben a családokban sok a szükség, sok a könny és r a bánat (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) A miniszterelnök úr tudja, hogy milyen egy hadifogolynak a sorsa, segítsen hát rajtuk, próbálja őket minél hamarabb hazahozni, mert rájuk itt szükség van. A demokratikus kormányzat a lakásügyekben, a B-listánál és minden egyéb rendelkezésnél is, — itt a sváb rendeletet is megemlítem — intézkedéseket nem tesz azok javára, akik ezidőszerint mint hadifoglyok ezért a nemzetért szenvednek odakint. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Arra kérem a t kormányt, hogy ha most végre hazajönnek a hadifoglyok, ne tessék maguknak ünnepet rendezni, hanem igyekezzenek az ünneplés költségeit arra fordítani, hogy miinél több hadifogoly tudjon a szükséges életkereteikhez és munkalehetőséghez hozzájutni s így a magyar családok megélhessenek. Ha képviselőtársaim a parlamentbe feljönnek, vagy bárhol Budapest utcáin mennek, majdnem minden ház előtt hadirokkant koldus ül. Például a mi házunknak! is megvan a maga rokkant koldus.au Soha annyi koldus nem volt, mint most, a demokratikus korszakban. A szoeiáldemokratapárttal együtt, mint régi demokratikus ellenzéki képviselők, harcokat indítottunk a hadifoglyokért, de meg kell állapítanom, hogy annyi hadirokkant koldus nem volt, mint amennyi most van. Láthatunk például koldulni három vakot ott a piarista iskolánál is a villamoshoz menet. Elkeseredésükben magyar nótákat énekelnek, # hogy az ott elhaladó publikumtól megkapják azt a rossz pénzt, amit adnak. Ha itt olyan sok mindenre telik, ha itt annyi sok autó van, ha itt a gyűlésekre különvonatok mennek, 166 ha a régi rezsim minden fényét visszaállítják, iákkor teljesítsük a hadirokkantakkal szemben is kötelességünket és ne legyen Budapest utcáin annyi koldus. Ezeket kívántam elmondani. (Taps a szabadságpárt oldalán. — Ternay István (szm): Ez nem politika, ez emberség!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban halasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Erdei Mihály képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter iirhoz a sertéspestis elleni szérumok tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző, (olvassa) : »Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a sertésállomány az egész országban szérum hiányában, illetve a, szérumnak a parasztság számára megvehetetlen magas ára miatt pusztul? J évi július hó 24-én, szerdán. 390 Mit szándékozik tenni a földmívelésügyi miniszter úr annak érdiekében, hogy megfelelő mennyiségű szérum megfizethető áron a parasztság rendelkezésére álljon sertésállományunk megmentésére?« Elnök; Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Erdei Mihály (kp): T. Nemzetgyűlés! Az ország egész területéről riasztó hírek érkeznek arról, hogy sertésállományunkat a sertésvész pusztítja és ez a sertésvész a legnagyobb méreteket ölti. Egyes vármegyékben egész községek sertésállományai valósággal kipusztultak, így hírek vannak arról, hogy Szabolcs vármegyében a sertésvész egészen nagy méreteket ölt Azonkívül Borsod vármegyéből is riasztó hírek érkeznek*, nem is beszélve arról, hogy á Szolnok vármegyében lévő Karcag és Kisújszállás városokban a vész már olyan méreteket öltött, hogy kipusztulással fenyegeti a két város sertésállományát. Ugyanakkor Abádszalók községben a község sertésállománya valósággal kipusztult. Kérdem a földművelésügyi miniszter urat, milyen intézkedéseket tett a sertéspestis megakadályozására, mert tudomásunk van arról, hogy az országban ezidőszerint a sertéseknek csupán mintegy 10%-a van beoltva. Ez azt je' lenti, hogy ha nem tudjuk idejében megakadályozni a sertéspestis nagyfokú terjedését, akkor a háborús pusztulások ellenére már örvendetesen javulóban lévő, szaporodóban lévő sertésállományusk újra óriási veszteségeket szenved. Az oltóanyagok ára ezidőszerint a magyar parasztság részére szinte kibírhatatlan. Megkérdeztem Csongrád vármegye állatorvosát, aki a következő felvilágosításokat! adta: egy köbcentiméter oltóanyag ára egy kiló árpa vagy níás gabonanemű, vagy íannak értéke. Ennyiért adják át az oltatónak. Ezenkívül megtörténik ;az, hogy ötödén vagy hatodán oltják be a sertéseket, ami azt jelenti, hogy a magyar kisparasztság sertésállományát megdézsmálják, ennek következtében munkájának gyümölcse nem kerül közvetlenül oda, ahová kellene. . Tudomásunk van arról, hogy a magyar szérumgyárak ezidőszerint működnek, sőt talán több gyár működik, mint amennyi eddig működött Kérdezem a i földművelésügyi miniszter urat, hogy a magyar /szérumgyárak termelése hová kerül? Mi az oka annak, hogy ilyen hozzáférhetetlen ez a szérum a magyar parasztság sízámára? (Lévay Zoltán (msz): A West-Orient exportálja !) Hírek vannak arról, — és szeretném tudni, hogy vájjon igazak-e — hogy Romániába csempészés útján kikerül a magyar szérumgyárak termelése. (Lévay Zoltán (msz): Ügy van! Igaz!) Idegen valutáért és más egyebekért van szérum, de a magyar parasztság sertéseinek megmentésére nincs szérum. (Lévay Zoltán (msz): Szomorú!) Kérdem a földművelésügyi miniszter urat,^ tett-e valamit az áldatlan állapotok megakadályozására? (Lévay Zoltán (msz): West-Orientet alapítottak!) * Azonkívül beszélnem kell arról, hogy amikor az ország zsírellátása ilyen óriási problémákat okoz számunkra, vájjon gondolt-e a földmívelésügyi miniszter úr arra, hogy az oltóanyag hozzáférhetővé tétele szempontjából meg kell szabni mind az oltóanyagok, mind az orvosi kezelés árát. Tudomásunk van ugyanis 25*
