Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

369 A nemzetgyűlés il. ülése 1946. évi július hó 2&én, szerda) 370 Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy ezt a kérdést Sulyok Dezső 1946 február 8-án elmondott beszéde robbantotta ki, amikor ezt mondta (olvassa) : »Ha a háborúban bűnösek voltunk, akkor fizessünk érte. jóvátételt, azonban magyarokat, akik hozzánk tartoznak vérségi alapon, nyelvük, történelmük, hagyományaik, gazdasági viszonyaik alapján, elszakítani tőlünk azért, mert a mi kormányaink bűnösek és vétkesek voltak, ezt semmikép sem tartom történelmileg igazságosnak és indokoltnak.« Ha titkosan szavaztatták volna meg a magyar nemzetet, 90% már akkor is nemmel szavazott volna, (Pászthory István (msz): 99%! — Lévay Zoltán (msz): 100%!) Akkor a kormány egy tagja, Rákosi Mátyás közbeszólt (Kováts László (msz): Itt van az 1%!) és ezt mondta (olvassa): »Felelőtlen beszéd ez, kedves uram, méltatlan egy országos párt vezéríéhez, amiket mondott.«

152 Mi tudjuk nagyon jól, hogy ez indította meg a mi kizárásunkat, mert a (kormány bennünket túlságosan magyaroknak tartott. Ezt az egyik államtitkár szemembe is , mondotta, de nem volt hajlandó tanúk előtt megismételni. (Zaj a kommunistapárt oldalán.) Legyen csak egészen nyugodt. (Lévay Zoltán (msz): A tények beszélnek! — Prieszol József (kp): Á magyar parasztot Egyek községben ütötték, verték! Gyönyörű volt a magyarságuk a miultblau ! — Lévay Zoltán (msz) : Nel zavartasd magadi!) Engem nem zavarnak. (Kováts László (mez) Prieszol József fe'é: Éppen maga ül Dadi Imre helyén! — Némethy Jenő (msz): Mi volt február 9-én

1

? — Lévay Zoltán (msz): Komoly dolgok eizek! Nem lehet személyeskedéssel elintézni!) Igen t. Nemzetgyűlés! Ezután következett az, amiért a kormányt igenis^ felelőssé teszem, de nemcsak én, hanem az egész magyar nemzet és az egész történelem. (Egy hang w kommunistapárt oldalán: Miért nem Horthyékat teszi felelőssé?) , . ' . Nagy Ferenc miniszterelnök úr kiadott egy nyilatkozatot, amelyben ezt mondta: »Sulyok Dezső képviselő felszólalását helytelenítem, véleményét magán véleménynek tartom, amellvel sem a kisgazdapárt, sem a kormány nem ért egyet.«

153 ;

( ' Igen t. Nemzetgyűlés ! •-. A kormány és a pártok vezetői azonban látták a közhangulatot, politikai ösztönük azt . diktálta, hogy jó lesz a vitorlákon egy kicsit fordítani és ezt meg is tették. A kormánynak tudni,a> kellett volna, hogy mit csinál, ki kellett volna tartania a maga álláspontja mellett,'vagy beismernie, hogy nem volt meg a kellő képessége a nemzet érdekeinek megvédésére. Rákosi minisziterelnökhelyettes úr Békéscsabán már azt mondta, hogy »a cseheknek azt üzeni, ha nem változtatnak uolitükajukon, maid a béketárgyalás elé állanak és ezt felelőssége tudatában mondja«. Révai képviselő úr is, aki azelőtt csak kisebbségvédelemről beszéli április 28-án már azt mondja, hogy a lehetőség szerint igényeinket elő kell adnunk. Igen t. Nemzetgyűlés! Azért hivatkozom most a Szabad Népre, mert meggyőződtünk arról, hogy amit az mond, az mind igaz, való és helyes. (Derültség a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Orbán László (ko) : Most ez egyszer igazat mondott. — Derültség.) Esry kicsit sietett a képviselő úr. A Szabad Nép gyönyörűen megtanulta azt, amit egy kiváló politikusunk

154 mondott, (hogy,, ha báj van, akkor revízió alá kell venni felfogásunkat. (Lévay Zoltán (msz): Gömbös is revideált!) XEMZETGYŰXÉSI NAP^Ó II, Ezt szépen átvette és csinálja. Nem átallják leírni 1946 május 7"én lapjukban, hogy (olvassa): s »A. négy nagyhatalom külügyminisztere kézhez vette a magyar kormány jegyzékét a Magyarországgal kötendő békeszerződésről«. Eljutottunk tehát odáig, hogy míg Sulyok Dezső egy sokkal szerényebb dologgal fasiszta, irredenta, soviniszta, minden volt a „világon, a kormány egészen szépen magáévá tette ezeket a programmokat. (Lévay Zoltán (msz) : De elkésve!) Ezt majd a történelem fogja megmutatni« (Lévay Zoltán (msz): Sajnos!) Sőt továbbmegyek: Révai igen t képviselő úr már május 12-én fájdalmasan szomorkodik, azt mondja: »a párisi határozat fájdalmasan

1 érintett bennünket«,

155 (Lévay Zoltán (msz): Pláne őt!) majd folytatja: »de a magyar esélyeket rontja...« (Orbán László (kp): a szabadságpárt felé: Magúik miég Hortihynál előszobáztak, amikor Révai már ,a< Horthyék börtönében ült éveket! — Kováts László (mez) : Ettől még nem lesz békeszerződés! — Vásáry István (msz) — Orbán László felé: Maga meg Eríkih?Tdtnak a titkára volt!)

136

" Élin előszobáztam? (Orbán László felé): Ne beszéljen már! (Orbán László (kp): Maga is előszobázott! De mennyire előszobázott! Zaj. — Az elnök csenget.) Igen t. Nemzetgyűlés! Ez mutatja, hogy nekilk a pártérdek mindig fontosabb, minit a nemzet érdeke. (Taps a szabadságpárt soraiban. — Orbán László (ko): Maguk meg pecsenyét akarnak sütni a békeszerződésből! Ismerjük a tőrdöfési legendát! A tőrdöfés! legendát már készítik elő! — Közbeszólás a kommunistioipárt oldaláról: Nem fog sikerülni! — Folytonos zaj.) Igen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassék csak megnézni, érdemes ezeket a történelem számára feljegyezni. Az előzők után folytatólag azt mondja: »a magyar esélyeket rontja

4 az, aki a párisi határozatokat a demokratikus kormányzat nyakába akarja varrni«. Hát igen t. uraim, itt van a Világnak

151

" egy idézete, amely azt mondja május 10-én: »a négy hatalom külügyminiszterének nem volt ideje az erdélyi kérdéssel kancsolatns memorandum tanulmányozására«. (Közbeszólás a szabadságpárt oldaláréi: Mert nem érkezett meg!) Méltóztassék visszaemlékezni: átadták itt szombaton a jegyzéket és kedden már tárgyalták Parisban. Olyan dolog volt ez, mint amikor a királynak vittek ajándékot, egy galambot a rosta alatt és feleresztették. Elvitték

r az ajándékot, de el is repült. Megtették azért, hogy később alibit igazoljanak, de lekéstek vele és nem volt ott, amikor ott kellett volna lennie. (Ügy van! Igaz! a szabadságpárt oldalán^ — Kováts László (msz): Elfújta a szél!) Igen t Nemzetgyűlés! Amikor mindezeket a dolgokat látjuk, önkénytelenül is felmerül lelkünkben az: hogyan lehetett, hogy a magyar kormány és a többségi pártok teljhatalmú urai ebben a végtelenül komoly kérdésben, ebben a minden magyar lelkében élő kérdésben, hogy tisztességes, igazságos békét kapjunk, — amikor a nagyhatalmak maguk hirdették, hogy ők igazságos békét akarnak, nem pedig a régi rossz békét — ilyen mulasztást követtek el? (Dénes István (pk): Hol a miniszterelnöki úr?) Vádi ez, igen t. Nemzetgyűlés, nem az én vádam. Önök itt elismerték azt, hogy hogyan jártak el ebben a kérdésben, amikor itt meg| történt az a csúfos maratoni futás , a csehi szlovák egyezmény törvénybeiktatásakor, ' amikor t hatalma sok a csatatérről elszalad-