Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

335 A nemzetgyűlés 41. ülése 1946, Charta 130 axiómáira és a, lenini-sztálini önrendel­kezési elvekre. Végső fokon ^ pedig valljuk, hoigy a világ tartóis békéjét csak a naciona­lista államok szuverenitásának feláldozása, illetve egy államok felett álló világszervezetre való átruházása árán lehet megteremteni és örömmel vagyunk hajlandók egy ilyen világ­szervezet tagjai közé csatlakozni. Szeretnénk, ha a magyarság külpolitikai céljainak megfogalmazás ában minél előbb teljes egyetértés jönne létre a nemzet minden polgára között, mert érezzük, hogy az ezen a téren fennálló széthúzás az ország erejét tete­mesen gyengíti. Népünk jövendő boldogulásá­. nak előfeltétele az, hogy a pártokat külpoli­tikai programjukban lényeges ellentétek ne válasszák el egymástól és ,a politikai küzdel­mek — mint minden egészséges szervezetű népnél — nálunk; is csak a belső politika terű" létére korlátozódjanak. Belpolitikánkban megtagadunk minden kö­zösséget a fasizmussal és a reakcióval. Félreértések elkerülése céljából szükséges­nek látjuk ,a, két sóikat hangoztatott fogalom azon meghatározását, amely minket politi­kánkban vezet. A fasizmus jellemző tulajdonságainak tartjuk, amelyekről bármely álarc alatt fel­ismerhető: az állami öncélúság hirdetését, azt a filozófiai és erre alapított gyakorlati, fel­fogást, amely szerint az állam az emberi lét elsődleges formája, felette áll az emberi sze­mélyiségnek, öncél, amelynek az ember élete minden vonatkozásaiban alá van rendelve. Mi tagadjuk a totalitás tanát, az állami minden­hatóságot, és a közösségi élet értelmét az em­ber veleszületett szabadságának lehető leg­tökéletesebb és legrendezettebb megvalósítá­sában látjuk. # További jellegzetessége a fasizmusnaik a fajok egymással • szembeállítása és közöttük bizonyos oldalú és a ."természetben fel nem ta­lálható hierarchia létesítése. Mi ezzel szemben valljuk, a fajok és embe­rek egyenjogúságát és elítélünk minden olyan elméletet és gyakorlatot, amely ember és em­ber között faji megkülönböztetés alapján kí­-" ván jogegyenlőtlenséget vagy társadalmi meg­ítélésben különbséget felállítani. Elvetjük és megbélyegezzük az antiszemitizmust. A fasizmus megjelenési formájának tart­juk az úgynevezett egypártrendszert, vagy ehhez hasonló és Lényegében ugyanezen célt szolgáló egyéb politikai rendszereket. Mi elítéljük az egypártrendszert, akkor is, Jia az esetleg ugyaniazon célra szövetkezett politikai pártok szoros együttműködésének olyan alakjában jelentkezik, amely a szövet­kezett pártokon kívül álló demokratikus tö­rekvések érvényesülési jogosultságát tagadja. Politikánk ' érvényesítésének egyetlen klasszi­kus tisztaságú eszköze a szabadon megnyilvá­nuló népi akaraton felépült, többségre tá­maszkodó^ felelős parlamenti kormányzat és az autonóm önkormányzaton nyugvó demo­kratikus, népi^ közigazgatás, amely együtt dol­gozik kisebbségével és araejy a kisebbség jo­gait tiszteletben tartja. Elítéljük és elvetjük tehát a totális, vagy < akár csak részletes dik­tatúra minden válfaját, a politikai üldözést' és ellene, szegülünk a választójog reakciós megszorításának. Követeljük az internálások megszünteté­sét: ember csak a bűnvádi perrendtartásban [meghatározott esetekben legyen szabadságá­tól megfosztható. Valljuk az ember termesze» évi július hó 24-én, szerdán. 336 tes és elidegeníthetetlen jogainak szent és sérthetetlen voltát, akként, amint azt az 1946. évi I. törvénycikk bevezetése megállapítja. Ezeket a jogokat tekintjük politikánk sarkalatos alapjának, amelyekből soha senki kedvéért bármily csekély mértékben en­gedni nem vagyunk hajlandók, sem azért, hogy demagóg módszerekkel a tömegek hangulatát megnyerjük, sem a terror és erőszak nyomása alatt; annál kevésbbé, mert meggyőződésünk, hogy minden eltérés ettől az alaptól előbb vagy utóbb súlyo­san megbosszulja magát és a magyar ál­lami élet további megrázkódtatásaihoz vezet. Védjük ezeket az értékeket a reakció gyűjtő­neve alatt ismert és a múltból visszatérni kí­vánkozó sötét erők ellen is. Sem a feudális elnyomás visszaállítására, seim az elfajult tőke­befolyás feltámasztására irányuló kísérle­tek, sem a bürokrácia népellenes törekvései bennünk szövetségesre soha nem tájainak, el­lentmondunk a múlt mindazon erőinek, me­lyek a népjogok érvényesülése ellen hatottak. Ebben az értelemben vagyunk demokra­ták, ekként értelmezzük a demokráciát és minden törekvést, amely az ekként^értelme-* zett demokrácia érvényesülésének útjába aka­dályokat kíván gördíteni, reakciónak tartunk, amellyel kötelességünk szembeszállni. Vallunk egy fontos gyakorlati • követelést is. mely a magyar közéletben eddig igen ke­véssé érvényesült: amint senkit; sem szabad politikai nézetei miatt üldözni mindaddig, amíg ezek a nézetek nem öltenek a közösség érdekeit veszélyeztető és gyakorlati '- törekvé­sekben is megnyilvánuló alakot, akként senki sem. követhet el büntetlenül gonosztetteket, vagy akárcsak .felelőtlen cselekményeket sem pusztán azért, mert véletlenül egyik vagy má­sik, éppen hatalmon lévő politikai párthoz tartozik. •Gazdasági politikánk célja a magán­tulajdonon felépült és ; az 1 egyéni kezdemé­nyezés szabadságát biztosító gazdasági rend. A tulajdont azonban nem a régi klasszikus római jogi értelemben tartjuk fenntartandó­nak, hanem elsosoírban szociális funkciónak tekintjük, amely csak addig jelenthet hatal­mat valamely dolog vagy jog felett, amíg en­nek a hatalomnak gyakorlása a közösség ér­dekeit nem veszélyezteti és mások gazdasági elnyomására nem vezet. A tulajdon^ érvényesítésének célja tehát csak kisebb részben az egyén vagyonosodá­sának előmozdítása, nagyobb részben a társa­dalom előbbrevitele és a dolgozók szociális jólétének, nyomortól és nélkülözéstől mentes­ségének fokozatos és egyre erőteljesebb ki­építése. (Mozgás a kommunistapárton.) Ellenőrizni kívánjuk tehát a tőkés termelési rendnek mindazokat a törekvéseit, , amelyek (akár la verseny indokolatlan kiélezéséveli, akár egyes ^ termelési ágakban motnopoliszti­kus törekvések érvényesítésével alkalmasak a gazdasági rend egyensúlyának megingatá­sára, a tömegek életszínvonalának leszállítá­sára és követeljük az egyre erőteljesebb radi­kális szociálpolitikát. Előttünk állanak az immár százados múlt­tal • bíró _ munkásmozgalom értékes eredmé­nyei. A tisztelet és csodálat érzésével hódo­lunk a mozgalom elhalt és élő vezéreinek, a céljaik megvalósításáért fegyelmezett sorok­ban küzdő munkástömegeknek és valljuk, hogy a szocialista világfelfogásnak ma már olyan megérett és kiértékelt eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom