Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

335 A nemzetgyűlés 41. ülése 1946, Charta

130 axiómáira és a, lenini-sztálini önrendelkezési elvekre. Végső fokon ^ pedig valljuk, hoigy a világ tartóis békéjét csak a nacionalista államok szuverenitásának feláldozása, illetve egy államok felett álló világszervezetre való átruházása árán lehet megteremteni és örömmel vagyunk hajlandók egy ilyen világszervezet tagjai közé csatlakozni. Szeretnénk, ha a magyarság külpolitikai céljainak megfogalmazás ában minél előbb teljes egyetértés jönne létre a nemzet minden polgára között, mert érezzük, hogy az ezen a téren fennálló széthúzás az ország erejét tetemesen gyengíti. Népünk jövendő boldogulásá. nak előfeltétele az, hogy a pártokat külpolitikai programjukban lényeges ellentétek ne válasszák el egymástól és ,a politikai küzdelmek — mint minden egészséges szervezetű népnél — nálunk; is csak a belső politika terű" létére korlátozódjanak. Belpolitikánkban megtagadunk minden közösséget a fasizmussal és a reakcióval. Félreértések elkerülése céljából szükségesnek látjuk ,a, két sóikat hangoztatott fogalom azon meghatározását, amely minket politikánkban vezet. A fasizmus jellemző tulajdonságainak tartjuk, amelyekről bármely álarc alatt felismerhető: az állami öncélúság hirdetését, azt a filozófiai és erre alapított gyakorlati, felfogást, amely szerint az állam az emberi lét elsődleges formája, felette áll az emberi személyiségnek, öncél, amelynek az ember élete minden vonatkozásaiban alá van rendelve. Mi tagadjuk a totalitás tanát, az állami mindenhatóságot, és a közösségi élet értelmét az ember veleszületett szabadságának lehető legtökéletesebb és legrendezettebb megvalósításában látjuk. # További jellegzetessége a fasizmusnaik a fajok egymással • szembeállítása és közöttük bizonyos oldalú és a ."természetben fel nem található hierarchia létesítése. Mi ezzel szemben valljuk, a fajok és emberek egyenjogúságát és elítélünk minden olyan elméletet és gyakorlatot, amely ember és ember között faji megkülönböztetés alapján kí-" ván jogegyenlőtlenséget vagy társadalmi megítélésben különbséget felállítani. Elvetjük és megbélyegezzük az antiszemitizmust. A fasizmus megjelenési formájának tartjuk az úgynevezett egypártrendszert, vagy ehhez hasonló és Lényegében ugyanezen célt szolgáló egyéb politikai rendszereket. Mi elítéljük az egypártrendszert, akkor is, Jia az esetleg ugyaniazon célra szövetkezett politikai pártok szoros együttműködésének olyan alakjában jelentkezik, amely a szövetkezett pártokon kívül álló demokratikus törekvések érvényesülési jogosultságát tagadja. Politikánk ' érvényesítésének egyetlen klasszikus tisztaságú eszköze a szabadon megnyilvánuló népi akaraton felépült, többségre támaszkodó^ felelős parlamenti kormányzat és az autonóm önkormányzaton nyugvó demokratikus, népi^ közigazgatás, amely együtt dolgozik kisebbségével és araejy a kisebbség jogait tiszteletben tartja. Elítéljük és elvetjük tehát a totális, vagy < akár csak részletes diktatúra minden válfaját, a politikai üldözést' és ellene, szegülünk a választójog reakciós megszorításának. Követeljük az internálások megszüntetését: ember csak a bűnvádi perrendtartásban [meghatározott esetekben legyen szabadságától megfosztható. Valljuk az ember termesze» évi július hó 24-én, szerdán. 336 tes és elidegeníthetetlen jogainak szent és sérthetetlen voltát, akként, amint azt az 1946. évi I. törvénycikk bevezetése megállapítja. Ezeket a jogokat tekintjük politikánk sarkalatos alapjának, amelyekből soha senki kedvéért bármily csekély mértékben engedni nem vagyunk hajlandók, sem azért, hogy demagóg módszerekkel a tömegek hangulatát megnyerjük, sem a terror és erőszak nyomása alatt; annál kevésbbé, mert meggyőződésünk, hogy minden eltérés ettől az alaptól előbb vagy utóbb súlyosan megbosszulja magát és a magyar állami élet további megrázkódtatásaihoz vezet. Védjük ezeket az értékeket a reakció gyűjtőneve alatt ismert és a múltból visszatérni kívánkozó sötét erők ellen is. Sem a feudális elnyomás visszaállítására, seim az elfajult tőkebefolyás feltámasztására irányuló kísérletek, sem a bürokrácia népellenes törekvései bennünk szövetségesre soha nem tájainak, ellentmondunk a múlt mindazon erőinek, melyek a népjogok érvényesülése ellen hatottak. Ebben az értelemben vagyunk demokraták, ekként értelmezzük a demokráciát és minden törekvést, amely az ekként^értelme-* zett demokrácia érvényesülésének útjába akadályokat kíván gördíteni, reakciónak tartunk, amellyel kötelességünk szembeszállni. Vallunk egy fontos gyakorlati • követelést is. mely a magyar közéletben eddig igen kevéssé érvényesült: amint senkit; sem szabad politikai nézetei miatt üldözni mindaddig, amíg ezek a nézetek nem öltenek a közösség érdekeit veszélyeztető és gyakorlati '- törekvésekben is megnyilvánuló alakot, akként senki sem. követhet el büntetlenül gonosztetteket, vagy akárcsak .felelőtlen cselekményeket sem pusztán azért, mert véletlenül egyik vagy másik, éppen hatalmon lévő politikai párthoz tartozik. •Gazdasági politikánk célja a magántulajdonon felépült és ; az

1 egyéni kezdeményezés szabadságát biztosító gazdasági rend. A tulajdont azonban nem a régi klasszikus római jogi értelemben tartjuk fenntartandónak, hanem elsosoírban szociális funkciónak tekintjük, amely csak addig jelenthet hatalmat valamely dolog vagy jog felett, amíg ennek a hatalomnak gyakorlása a közösség érdekeit nem veszélyezteti és mások gazdasági elnyomására nem vezet. A tulajdon^ érvényesítésének célja tehát csak kisebb részben az egyén vagyonosodásának előmozdítása, nagyobb részben a társadalom előbbrevitele és a dolgozók szociális jólétének, nyomortól és nélkülözéstől mentességének fokozatos és egyre erőteljesebb kiépítése. (Mozgás a kommunistapárton.) Ellenőrizni kívánjuk tehát a tőkés termelési rendnek mindazokat a törekvéseit, , amelyek (akár la verseny indokolatlan kiélezéséveli, akár egyes ^ termelési ágakban motnopolisztikus törekvések érvényesítésével alkalmasak a gazdasági rend egyensúlyának megingatására, a tömegek életszínvonalának leszállítására és követeljük az egyre erőteljesebb radikális szociálpolitikát. Előttünk állanak az immár százados múlttal • bíró _ munkásmozgalom értékes eredményei. A tisztelet és csodálat érzésével hódolunk a mozgalom elhalt és élő vezéreinek, a céljaik megvalósításáért fegyelmezett sorokban küzdő munkástömegeknek és valljuk, hogy a szocialista világfelfogásnak ma már olyan megérett és kiértékelt eredményei