Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-41

337 A nemzetgyűlés 41. ülése 1946. évi július hó 24-én, szerdán. 338 vannak, amelyeket az emberiség; életéből kihagyni soha többé nem lehet. De ezek mellett a köz érdekeit nem veszélyeztető magángazdasági vállalkozások biztonságát, jövedelmezőségét és szabad érvényesülését minden eszközzel fenn kívánjuk tar

7 tani, mert ezek nélkül az erőtényezők nélkül nem tartjuk lehetségesnek országunk gazdasági újjáépítését. Gazdasági kapcsolatainkat minden állammal, 'sanely erre hajlandóságot mutat, !.ki akarjuk építeni. Elsősorban természetesen azokkal, amelyek földrajzi közelségüknél, gazdasági erejüknél és könnyebb megközelíthetőségüknél fogva ilyen kapcsolatok létesítésére a többieknél inkább alkalmasak. Helyesnek tartjuk ' és támogatjuk az állandó vásárlóerejű pénz megteremtésére irányuló törekvéseket. Gazdasági életünk egyensúlyát és állandóságát természeti kincseinkkel és a magyar nép egyetemének munkájában rejlő • értékekkel fedezett külföldi kölcsön segítségével és jóvátételi terheink elviselhető, :. évi szolgáltatásokra beosztott új szabályozásával kívánjuk helyreállítani. Az ország gazdasági értékeit tehát, amilyenek elsősorban az ásványi jellegű kincsek, az ország földrajzi elhelyezkedésében rejlő közlekedési előnyök, a magyar föld termőképességén nyugvó őstermelési lehetőségek és a magyar ipar erői. arra akarjuk felhasználni, hogy ezekkel egészséges alapot teremtsünk a magyar valuta stabilizálására és az ország újjáépítését is felölelő gazdasági program anyagi alátámasztására. Az államosítás kérdésében álláspontunk az, hogy gazdaságilag tönkrement és az indusztrializálásban még nem egészen félútig eljutott országban, amelyet régi adósságain kívül újkeletű tartozásai is erősen terhelnek, csak a legszükségesebb esetben és mindig csak gazdasági szükség okából, de- sohasem politikai szempontok érvényesítése végett lehet —; kártalanítás mellett — államosítani

1

. Tárgy il ag az államosítás az adott gazdasági helyzetben nem terjedhet túl a föld ásványi kincseinek köztulajdonba vételén és az országos érdekkel bíró energiaforrások államosításán. Ezeknek a körében is csak alkikor van értelme az államosításnak, ha ezzel a termelést fokozhatjuk, a termelésben résztvevő munkásság anyagi és társadalmi helyzetét javíthatjuk és isii vállalkozó indokolatlan és egyéb eszközökkel az államkincstár javára le nem foglalható nyereségét a köz számára igénybevehet jük. Ellenben fenntartás nélkül helyese

1jülk és előmozdítjuk azokat a megoldásokat, amelyek a munkásság közvetlen részeltetését jelentik az üzemek anyagi eredményében. Mindezen szempontokon vagy tárgyi terjedelmen kívüleső és túlmenő államosítás csak a termelés további bénítására, a gazdasági kibontakozás lehetőségeinek csökkentésére és az annígyis túltengő és az egészséges élet pezsgését bénító naery állami adminisztráció félelmetes megnövelésére vezetne. Megmásíthatatlan történelmi igénynek^ tekintjük Magyarországon a feudalizmus végső felszámolását és az eddig földnélküli parasztságnak, a nemzet legfőbb fenntartó eleméneik földhöz juttatását; a belterjes agrár^ kisgazdaságokon alapuló termelési rend kiépítését és a mezőgazdasági szövetkezeti rendszer kialakítását. Ezért kellett a földet igénybevenm és felosztani és az idevonatkozóan megtett inNEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. tézkedéseket mi nem tekintjük a korábbi birtokos osztály ellen alkalmazott bosszú művének, amely gondolat távol áll a magyarság felfogásától. Éppen ezért, amint lehet, a nemzet anyagi erejéhez mért lehető méltányos kártalanításban kell részesíteni a volt földtulajdonosokat és meg kell teremteni a biztonságot a földtulajdonnál mind az új» mind a régi tulajdonosok irányában. Magyarország további életében vitathatatlan szerepet kívánunk biztosítani a valláserkölcsi nevelésnek és a keresztény erkölcsi elveknek, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert egy negyedszázados hazug korszak áll a hátunk mögött, amely ezekkel az elvekkel visszaélt, értéküket elsikkasztotta, üzletet csinált a kereszténységből és reklámmá a)Hasította azt. Mi elégtételt _ kívánunk szolgálhatni eszeknek az elveknek, amikor visszatérünk igazi értelmükhöz és elutasítjuk magunktól az elmúlt kor ismert jelszavait és alantas törekyé seit, amelyek ezt a tartalmat soha nemcsak ki nem merítették, de meg sem közelítették. Országunk újjáépítésében egyelőre még át sem tekinthető nagy és döntő szerepet szánunk a világszerte szárnyait bontogató keresztény újjáépítés alkotó és szociális szellemtől áthatott erőinek és kapcsolatot keresünk Európa hasonló szellemű pártjaihoz. Éppen azért, mert ezek az érők az iijjáépítésben nélkülözhetetlenek, elítéljük a Magyarországon most megindult vallásüldözést. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a magyar közélet egyik legfájóbb betegségének, a korrupciónak sürgős és végleges megszüntetését. Korrupción értjük mindazt, ami által szervezetek, csoportok vagy egyesek a közösség vagy mások rovására, illetéktelen és munkával rneg nem szobrait előnyökhöz jutnak. Véleményünk szerint közállapotaink ezirányú elfajulását elsősorban az a (körülmény idézte ^ hogy a felszabadulás után politikai pártjaink foglaltak el, pusztán a politika jogcímén, olyan anyagi javakat és hasznot hajtó jogosítványokat,, amelyekért anyagi ellenszolgáltatást senkinek sem adtak. A baj gyökere idáig vezet viszsza és így mindenekelőtt az intézményesített pártkorrupeiót és a pártok közjogi uralmát kell véglegesen felszámolni avégből, hogy a nemzeti életnek ezt a rákfenéjét mindenütt és minden vonatkozásban kíméletlenül üldözni lehessen. Nem-kisebb jelentőséggel bír a demokráciák általában és mindenütt panaszolt másik nem is megszüntetése, de mindenesetre az elengedhetetlenül szükséges korlátolk közé szorítása. Nem vonjuk kétségbe azt, hogy szakembe" reink jelentékeny része az elmúlt idők szellemiségében nevelkedve, mesr nem tette magáévá teljesen a demokrácia felfogását, azonban ennek ellenére is inkább az ellenőrzött és működési körükben kellően felülbírált szakemberek tevékenysée-étől. mint a tanulatlanság- nehézségeivel küzdő műkedvelők próbálkozásaitól várjuk az ország újjáépítésének komoly megindítását. Ez az álláspontunk nem jelenti a fasizmussal fertőzött és a demokrácia ellenségeként meglapuló tisztviselők védelmét, de súlyosan eil ítéljük az úgynevezett B-lista rendelet végrehajtása során nagy tömegben előfordult és -már a közigazgatás puszta lehetőségét is .veszélyeztető ojHalan ^űlkapásotkat. ^-m-etnénk általában és egészben ,véye inkább tetteinkkel és egész életünk megélésével a demokráciát és a szociális igazságtételt szol9'>