Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-39

303 A nemzetgyűlés 39. ülése 1946. évi május hó 25-én, szombaton. 304 polgári közgazdász sem látja és érti meg —

s hogy ilyesmik bekövetkezhetnek, éppen ez a fennálló társadalmi gazdasági rendszer legbensőbb (törvényszerűsége. Ez azért van, mert ez a rendszer a benne rejlő technikai adottságokat, az általa kifejlesztett termelő erőket nem tudja valóban a közösség céljára és szolgálatára állítani, mert saját kapitalisztikus kerete, saját kapitalisztikus törvényei és saját kapitalisztikus burka az, amely ebben megakadályozza. Ez alapvető és mélyreható felismerés. Alapvető és döntő nagy különbség közöttünk. és azt hiszem, közbeszólásokon innen és közbeszólásokon túl ez a lényege annak a. mély világnézeti ellentétnek, amely bennünket elválaszt és amely bennünket valóban el is fog választani; itt kapitalizmus, ott szocializmus és az átmenetnek valószínűleg hosszúra nyúló korszaka, amelyet mi. nyugat felé is tekintő demokratikus szocialisták, szeretnénk megrövidíteni, szeretnénk elviselhetővé tenni, szeretnénk a sok konvulziót, a sok mellékzöngéi, a sok borzalmas kilengést megszüntetni, mert szocialisták vagyunk a gazdasági igazság okából és demokraták a rendezett emberi együttélés iránti tiszteletadásból és azért, mert ezek vagyunk, akarnók és szeretnők mindazt az értéket megvédeni, beleértve a keresztény kultúrának minden európai értékét is. amelv valóban keresztény és vfalóban kultúra és amelyen olyan borzalmas mértékben száguldott és vágtatott végig nem a baloldal, nem a kommunizmus, és nem a szociálideimokrácia, hanem a fasizmus, ( Taps a Ház minden oldalán. — Vásárv István (ok): Igaz! — Ügy van! a vártonkívüliek soraiban.) Mit vitatkozzam azokkal a még valóban elsősorban és mindenek fölött politikai természetű észrevételekkel, amelyeket ittVásárv ieen t. kéüviteTőtársam felhozott? Csak azt mondhatom, amit a bizottságban is mondtam. Mi tisztakezű erazdállu dást akarunk, semmit el nem vonni a nvilvánosság előL semmit nem takarni. De viszont nem lehet olyan bürokratikus megkötéseket csinálni, amelyekkel egyébként is hatástalan és értéktelen számvevőszéki ellenőrzés alá kívánnak vonni eleven, mozgékony és rugalmas kereskedelmi ügyvitelű vállalatokat, azok gesztióit. Ez reménytelen. Nemcsak t. 'képviselőtársam volt tagja a zárszámadásvizs'gáló bizottságnak, én is tagja voltam két cikluson keresztül. Világosan emlékszem az ülésekre, •amelyek egynéhány óra után általános unalomba fulladtak, ahol egy aktiv számvevőszéki elnök s azonkívül egy könyvelési kérdések iránt csodálatos érzéket mutató magyar arisztokrata

119 voltak a fő-fő szónokok, ahol kerestek és kutattak egyes, bonyolult tételeket és összefüggéseket, rendszerint az élettől elrugaszikod'ott módon és esztendőkkel az eseménvek után. (Nagy Vince (pk): Jobban kell csinálni!) Ho-, gyan fog egy ilyen bürokratikus szerv különösen a változott, pillanatonként változó pénzügyi és gazdasági helyzetben majd utólag valamikép jó és helyesebb véleményt kialakítani a dolgokról f (Vásárv József (pk): Jó ellenőrzést kell > csinálni!) Én is azt mondom, hoerv ne bízzunk olvan túlzott mértékben a bürokráciában. (Vásáry József (pk): Ellenőrzés kell!) Mi nem bürokratikusán mozgó, nem bürokratikus, hanem eleven és új szellemitől áthatott és átitatott gazdálkodó szerveit kívánjuk a

1 dein olkratikus magyar államnak és — meg^ kell mondanom teljes nyíltsággal és őszinteséggel — harcolunk a nehéz és új matériával, rettenetes nehéz és áldozatos harcot folytatnak miniszteri biztosaink, államosítási megbizottaink és mindazok, akik a dolgokat csinálják. De nehogy azt higgyék, hogy ez másutt nem így van. Ha elolvassák az általam említett angol cikkeket, azt fogják látni, hogy kapitalisztlikus mentalitású és más világgazdasági, politikai és társadalmi szemléletbén felnőtt emberekkel odaát sem lehet más gazdálkodást csinálni és még nem volt ebben az országban és ezekben a kísérletező országokban mód és alkalom arra, hogy egy új gazdasági intelligencia megfelelőkép kialakuljon és kifejlődjék, de meg fog születni és létre fog jönni ugyanúgy, mint ahogy az új gazdálkodás alapvető előfeltételei megszületnek és létrejönnek. Igen t. Ház! Ezekben kívántam a vita során elhangzott •' különböző, de főkép a jobboldal részéről érkezett ellenvetésekre, aggályokra, szempontokra és kifogásokra választ adni és tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy amennyiben egyetért ezekkel a szempontokkal és meggondolásokkal, a törvényjavaslatot általánosságban változatlanul elfogadni méltóztassék. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: A miniszter úr kíván szólni. Bán Antal iparügyi miniszter: Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bocsánatot kell kérnem azért, hogy az egész tárgyalást nem ülhettem itt végig és nem hallgathattam végig minden szónokot azzal a figyelemmel, amelyet kétségkívül minden felszólalás megérdemelt. Amint az előadó úr volt szíves említeni, mindnyájunk számára fordulópontot jelent ez a törvényjavaslat, nemcsak a magyar gazdasági életben, hanem általában a magyar életben. Legyen szabad aláhúznom, hogy véleményünk szerint ez a törvényjavaslat a földreform mellett egy másik alapvető változást jelent a magyar gazdasági és politikai életben. Éppen ezért kijelentem, hogy mindazok a kifogások és kritikák, amelyeket ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban hangoztattak, mondván, hogy a jovöoen pedig utat ne tévesszünk s a bürokráciának és a korrupciónak ne engedjünk teret, szívesen meghallgatásra találnak nálunk. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Mi az ellenzék szólásjogát nem akarjuk korlátozni, de meg kell mondani, hogy itt nem részletkérdésekről van szó. Az alapvető változások sodrában jöttünk ezzel a törvényjavaslattal és ha van itt forradalom. akkor ez a forradalomhoz tartozik. Ez a törvényjavaslat a változások gyökerét jelenti s nem az egyedüli és az utolsó, amellyel ez a kormány a nemzetgyűlés színe elé fog lépni. (Helyeslés és taps a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Ezek után néhánv főszempontra kívánok Vi térni. Senkit se ejtsen kétségbe az, amit Vásáry t. képviselőtársam a Szovjetunió és Magyarország között kötött gazdasági együttműködési szerződésről mondott. Ez a szerződés, amelyből ő részleteket idézett, keretszerződés. Ami azt illeti, hogy a szénre vonatkozó együttműködésről mikor és hogyan fogunk beszélni, ez kettőnk dolga. Kettőnk dolga, hogy kereskedelmi megállapodás formájában új szerződést kötünk-e vagy nem kötünk, aszerint, ahogyan ezt a magyar érdekek meg fogiák kívánni. És itt legyen szabad az egész szerződéssel kapcsolatban a széntől