Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-39

303 A nemzetgyűlés 39. ülése 1946. évi május hó 25-én, szombaton. 304 polgári közgazdász sem látja és érti meg — s hogy ilyesmik bekövetkezhetnek, éppen ez a fennálló társadalmi gazdasági rendszer leg­bensőbb (törvényszerűsége. Ez azért van, mert ez a rendszer a benne rejlő technikai adott­ságokat, az általa kifejlesztett termelő erőket nem tudja valóban a közösség céljára és szol­gálatára állítani, mert saját kapitalisztikus kerete, saját kapitalisztikus törvényei és saját kapitalisztikus burka az, amely ebben megakadályozza. Ez alapvető és mélyreható felismerés. Alapvető és döntő nagy különbség közöttünk. és azt hiszem, közbeszólásokon innen és közbe­szólásokon túl ez a lényege annak a. mély világnézeti ellentétnek, amely bennünket el­választ és amely bennünket valóban el is fog választani; itt kapitalizmus, ott szocializmus és az átmenetnek valószínűleg hosszúra nyúló korszaka, amelyet mi. nyugat felé is tekintő demokratikus szocialisták, szeretnénk megrö­vidíteni, szeretnénk elviselhetővé tenni, sze­retnénk a sok konvulziót, a sok mellékzöngéi, a sok borzalmas kilengést megszüntetni, mert szocialisták vagyunk a gazdasági igazság oká­ból és demokraták a rendezett emberi együtt­élés iránti tiszteletadásból és azért, mert ezek vagyunk, akarnók és szeretnők mindazt az értéket megvédeni, beleértve a keresztény kultúrának minden európai értékét is. amelv valóban keresztény és vfalóban kultúra és ame­lyen olyan borzalmas mértékben száguldott és vágtatott végig nem a baloldal, nem a kommu­nizmus, és nem a szociálideimokrácia, hanem a fasizmus, ( Taps a Ház minden oldalán. — Vá­sárv István (ok): Igaz! — Ügy van! a várton­kívüliek soraiban.) Mit vitatkozzam azokkal a még valóban elsősorban és mindenek fölött politikai termé­szetű észrevételekkel, amelyeket ittVásárv ieen t. kéüviteTőtársam felhozott? Csak azt mondha­tom, amit a bizottságban is mondtam. Mi tiszta­kezű erazdállu dást akarunk, semmit el nem vonni a nvilvánosság előL semmit nem takarni. De vi­szont nem lehet olyan bürokratikus megköté­seket csinálni, amelyekkel egyébként is hatás­talan és értéktelen számvevőszéki ellenőrzés alá kívánnak vonni eleven, mozgékony és ru­galmas kereskedelmi ügyvitelű vállalatokat, azok gesztióit. Ez reménytelen. Nemcsak t. 'kép­viselőtársam volt tagja a zárszámadásvizs'gáló bizottságnak, én is tagja voltam két cikluson keresztül. Világosan emlékszem az ülésekre, •amelyek egynéhány óra után általános una­lomba fulladtak, ahol egy aktiv számvevőszéki elnök s azonkívül egy könyvelési kérdések iránt csodálatos érzéket mutató magyar arisz­tokrata 119 voltak a fő-fő szónokok, ahol kerestek és kutattak egyes, bonyolult tételeket és össze­függéseket, rendszerint az élettől elrugasziko­d'ott módon és esztendőkkel az eseménvek után. (Nagy Vince (pk): Jobban kell csinálni!) Ho-, gyan fog egy ilyen bürokratikus szerv különö­sen a változott, pillanatonként változó pénzügyi és gazdasági helyzetben majd utólag valami­kép jó és helyesebb véleményt kialakítani a dolgokról f (Vásárv József (pk): Jó ellenőrzést kell > csinálni!) Én is azt mondom, hoerv ne bízzunk olvan túlzott mértékben a bürokrá­ciában. (Vásáry József (pk): Ellenőrzés kell!) Mi nem bürokratikusán mozgó, nem bürokra­tikus, hanem eleven és új szellemitől áthatott és átitatott gazdálkodó szerveit kívánjuk a 1 de­in olkratikus magyar államnak és — meg^ kell mondanom teljes nyíltsággal és őszinteséggel — harcolunk a nehéz és új matériával, rette­netes nehéz és áldozatos harcot folytatnak mi­niszteri biztosaink, államosítási megbizottaink és mindazok, akik a dolgokat csinálják. De nehogy azt higgyék, hogy ez másutt nem így van. Ha elolvassák az általam említett angol cikkeket, azt fogják látni, hogy kapita­lisztlikus mentalitású és más világgazdasági, politikai és társadalmi szemléletbén felnőtt emberekkel odaát sem lehet más gazdálko­dást csinálni és még nem volt ebben az or­szágban és ezekben a kísérletező országokban mód és alkalom arra, hogy egy új gazdasági intelligencia megfelelőkép kialakuljon és ki­fejlődjék, de meg fog születni és létre fog jönni ugyanúgy, mint ahogy az új gazdálko­dás alapvető előfeltételei megszületnek és létrejönnek. Igen t. Ház! Ezekben kívántam a vita so­rán elhangzott •' különböző, de főkép a jobb­oldal részéről érkezett ellenvetésekre, aggá­lyokra, szempontokra és kifogásokra választ adni és tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy amennyiben egyetért ezekkel a szem­pontokkal és meggondolásokkal, a törvény­javaslatot általánosságban változatlanul el­fogadni méltóztassék. (Taps a Ház minden ol­dalán.) Elnök: A miniszter úr kíván szólni. Bán Antal iparügyi miniszter: Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mindenek­előtt bocsánatot kell kérnem azért, hogy az egész tárgyalást nem ülhettem itt végig és nem hallgathattam végig minden szónokot azzal a figyelemmel, amelyet kétség­kívül minden felszólalás megérdemelt. Amint az előadó úr volt szíves említeni, mindnyájunk számára fordulópontot jelent ez a törvényjavaslat, nemcsak a magyar gazda­sági életben, hanem általában a magyar élet­ben. Legyen szabad aláhúznom, hogy vélemé­nyünk szerint ez a törvényjavaslat a föld­reform mellett egy másik alapvető változást jelent a magyar gazdasági és politikai élet­ben. Éppen ezért kijelentem, hogy mindazok a kifogások és kritikák, amelyeket ezzel a tör­vényjavaslattal kapcsolatban hangoztattak, mondván, hogy a jovöoen pedig utat ne té­vesszünk s a bürokráciának és a korrupció­nak ne engedjünk teret, szívesen meghallga­tásra találnak nálunk. (Helyeslés a kisgazda­párt oldalán.) Mi az ellenzék szólásjogát nem akarjuk korlátozni, de meg kell mondani, hogy itt nem részletkérdésekről van szó. Az alapvető változások sodrában jöttünk ezzel a törvényjavaslattal és ha van itt forradalom. akkor ez a forradalomhoz tartozik. Ez a tör­vényjavaslat a változások gyökerét jelenti s nem az egyedüli és az utolsó, amellyel ez a kormány a nemzetgyűlés színe elé fog lépni. (Helyeslés és taps a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Ezek után néhánv főszempontra kívánok Vi térni. Senkit se ejtsen kétségbe az, amit Vásáry t. képviselőtársam a Szovjetunió és Magyarország között kötött gazdasági együtt­működési szerződésről mondott. Ez a szerző­dés, amelyből ő részleteket idézett, keretszer­ződés. Ami azt illeti, hogy a szénre vonat­kozó együttműködésről mikor és hogyan fogunk beszélni, ez kettőnk dolga. Kettőnk dolga, hogy kereskedelmi megállapodás for­májában új szerződést kötünk-e vagy nem kötünk, aszerint, ahogyan ezt a magyar érde­kek meg fogiák kívánni. És itt legyen szabad az egész szerződéssel kapcsolatban a széntől

Next

/
Oldalképek
Tartalom