Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-39

297 A nemgetgyűlés 39. ülése 1946. olyan kereskedelmi vállalkozások létesüljenek, amelyek esetleg ugyanolyanok lesznek, mint a Gazdasági Főtanács. Az 1975/1946. számú határozat létesített egy kereskedelmi szervet. Ez a 'határozat azt mondja (Halljuk! Halljuk! a pártonkívüliek csoportjában.): felhatalmazás aidatik arra, hogy a jövedéki üzemek irányítására, ügyvitelére, azok gazdaságossá tételére a magángazdasági életből lelhessen szakiért őket igénybe venni. Ezek a szakértők felhatalmaztatnak arra, hogy a jövedék keretébe be nem illeszthető tranzakciók lebonyolítására vállalatot létesíthessenek és ez a vállalat jogot kap arra is, hogy tiltott ügyleteiket köthessen. (Nagy Vince (pk): Hallatlan! Na, még ilyet nem hallottam!) Nines "joga sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek a pénzügyminiszter előzetes engedélye nélkül e kereskedelmi vállalat ügyvitelével, ügyleteivel, üzletlkiötéseive.1 foglalkozni. (Halter Béla (pk) : Ilyen még nem volt!) Orient Áruosereforgalmi Kft.! (Nagy Vince (pk): Szabadalmazott törvénytelenség! Még ilyen nem volt!) T. Nemzetgyűlés ! Én nem vagyok kapható arra, hogy az állami szényagyonnal, a nemzet egyetemes, szénkinesével való gazdálkodásra esetleg a parlament tudta nélkül, (Nagy Vince (pk): A Főtanács!)

114 ellenőrzésének lehetősége nélkül, szám adásra vonási jogának érvényesülése nélkül Orient árucsereforgalmi részvénytársaságok legyenek létesíthetők. (Közbeszólás. •a pártonkívüli képviselők oldalán: Állam az államban! — Nagy Vince (pk): Hallatlan! Felháborító! Kik vannak abban az Orientben?) Egy esetleges parlamenti vizsgálóbizottság megállapíthatja. (Nagy Vince (pk) : Még ilyet nem hallottunk!) T. Nemzetgyűlés! Befejezem felszólaláspaniat, (Nagy Vince (pk): Kár!) amelynek célja az volt, hogy bemutassam azt» hogy annak az igen fontos célnak az elérésére, amelyet az államosítási javaslatntak el kellene érnie is amely cél elérését mi, mint ellenzék készséggel támogatjuk, ez a javaslat nem alkalmas. Mi elvileg helyeseljük és megszavazzuk az államosítást. De azt kérem a kormánytól, hogy ennek a törvényjavaslatnak végleges szövegezésénél olyan rendelkezések statuáltassanak, amelyek biztosítani fogják az általunk és általuk elérendőnek nyilvánított célt, s amelyek lehetetlenné teszik, hogy esetleg államkapitalizmus formájában, a törvényihozás tudta nélkül, ellenőrzése n'élkül megalakuló e és működő különféle vállalkozások és üzleteléseik formájában olyasmi történjék, ami lehetetlenné teszi a cél elérését és ami módot adna arra, hogy törvénytelenül és erkölcstelenül dividálják^ a nemzetnek azokat a javait, amelyeket másként pótolni nem lehet, mert csak egyszer adta meg az Isten. (Élénk helyeslés és taps a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Taps a kisgazdapárt eay részén.) Elnök: Kíván-e még valaki a törvenyjavfls" lathoz általánosságban hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Kertész Miklós (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! CRalliuk? Hallmk!) A maervar demokrácia első államosítási törvényjavaslatának tareryalása, ha időnkint igen mérsékelt érdeklődés mellett folyt is, véererediményben híven kifejezésre juttatta a parlamentben képviselt különböző nézeteket, különböző felfogásokat és álláspontokat Én, mint a bizottság előadója és a évi május hó 25-én, szombaton. 298 parlamentarizmus elvének tisztelője, legfeljebb arra törekedhetem, hogy próbáljam egy közös rezüméjét megállapítani annak, ami itt elhangzott, s az ellenzéki oldalról érkezett igen határozott és igen egyértelmű ellenvéleményekkel és ellenvetésekkel szemben igyekezzem megvédeni — még mielőtt a miniszter úr felszólalna — azokat az intenciókat és szempontokat, amelyek a törvényjavaslat mögött meghúzódnak. Guláesy igen t. képviselőtársam a maga demokratikus és haladó szellemtől áthatott beszédében néhány részletkérdést vetett fel, bizonyos aggályokat nyilvánított az államosítással kapcsol athan a magán vállalati szektorban megmaradó és onnan esetleg elbocsátásra kerülő alkalmazottak sorsát • illetően. Szerény véleményem szerint ezt a kérdést a törvényjavaslat idevonatkozó szakasza megfelelőképen megoldja akkor, amikor esetenkint és a mérlegelés lehetőségeit a korimányhataloinnafk fenntartva a kártalanításból elszámolandó előleget, nyújt az ilyen irányú kötelezettségek teljesítésének megkönnyítésére. Azt, hogy a magánvállalkozás keretében megmaradó alkalmazotti réteg felmondási, végkielégítési, nyugellátási terhe ezzel a törvénnyel összefüggésben minden további nélkül a köz nyakába varrassék, senki nem kérheti, senki nem kívánhatnia, de meg kell hogy nyugtassam az igen t. Házat, minthogy a magánalkalmazottaknak van szabad szakszervezete, amely ezeket a kérdéseket és az érdekelt réteg minden egyéb problémáját napirenden tartja és szívén viseli, meg fogja találni a módját annak, hogy a törvényjavaslat vágrehajtása során az itt érintett kisalkalmazattak, középalkalmazottak, rászorulóik; és valóban megvédendőik érdekeit komiolyan megvédje. T. képviselőtársam másik észrevétele arra vonatkozott, hogy ne egy százalékban, hanem, három százalékban állapíttassák meg az a hányad, amelyet a törvényhozás^ illetőleg a törvényjavaslat — és lm életbelép, maga a törvény — a: munkásjóléti, munkáskulturális _ és nevelési célokra fordítani szándekozilk. Én tisztelettel kérem a Házat, hogy az eredetinél méltóztassék megmaradni azért, mert ma még meglehetősen bonyolult és áttekinthetetlen problémáról van szó. A megszűnő terragiális szolgáltatások lehetővé teszik ugyan, hogy ezt az egyszázalékos terhet, mint állandó és "permanens megterhelést, tehát nem & haszontól függővé tett, hanem a bruttó bevételtől függővé tett megterhelést a közösség magára vállalja, de én azt hiszeam hogy ennek ; a ' háromszorosára való felemelése olyan mértékben befolyásolná az egész állami széngazdálkodás hasznosságát és eredményességét, hogy ezt vállalni aligha lehet. Igen t. képviselőtársam észrevételeinek har« miadiik csoportja a kártalanításra vonatkozott és éppen ellentétben azokkal a szempontokkal és felfogásokkal, amelyeket itt Halter képviselő úrtól és Vásáry képviselő úrtól hallottunk, a maga részéről óvást emelt az ellen, hogy ennék a kártalanításnak a mértéke és időpontja tekintetében egy indokolatlan és jogosulatlan előzékenység nyilvánuljon meg a kártalanításra váró tőkés érdekeltség felé _ és hogy itt így jogosulatlan előnyben részesüljön ez az érdekeltség a földbirtokkal szemben, Én ezt a felfogást teszeim magamévá és az a véle• menyem, hogy amikor ennek a kérdésnek az