Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-39

285 A nemzetgyűlés 39. ülése 1946. ê Imre itt volt! — Drózdy Győző (pk): Megtalálnánk itt is!) Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az elnök rendreutasításával nem lehet szembeszegülni. A napirend előtti felszólalás felett vitának és határozatjhozatalnak helye nincs. Napirend szerint köveitk>ezik a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következük Vásáry István képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. Vásáry István (pk): Mélyen ti Nemzetgyűlés! Megállapítottak már e fontos törvényjavaslat vitája során, hogy milyen részvétlenség mutatkozott a törvényhozás ülésein ezzel a javaslattal szemben, hogy milyen kevesen jöttek el e törvényjavaslat ; tárgyalására, amelyet pedig olyan kiváló, értékes beszédben ismertetett az előadó úr, mint amilyenben itt a javaslat előterjesztése során gyönyörködhettünk. Az előadó úr beszédében is voltak ugyan poliítikai vonatkozások, holott ez a javaslat nem politikai, hanem gazdasága kérdés, de voltak benne gazdasági vonatkozások is. Igen értékes gazdasági vonatkozások, amelyek alapul szolgálnak arra, hogy mindenkinek tárgyilagosan lehessen magában ennek a javaslatnak a sorsát kialakítania és a javaslat sorsa tekintetében állást foglalnia, Legyen szabad a régi parlamenti szokásoknak megfelelően az előző szónokok néhányának a beszédével is foglalkoznom, A mélyen t. előadó úr úgy ismertette a javaslatot, hogy az előző politikád, elgondolásuk és célkitűzésük megvalósítása, politikájuk gazda-, sági alátámasztása. Látható ebből az ismertetésből hogy a lényeget a politikai célra helyezi és ,csak pnásodsoirban veszi indokul a gazdasági célokat. Már sokkal helyesebb volt Apró képviselő úr megállapítása, aki azt mondta a javaslatról, hogy (az a gazdasági élet folyamatának és fejlődésének természetszerű következménye, A többi szónok beszédében nagyon kevés gazdasági vonatkozású részt hallottunk, túlnyomóan a politika oldaláról fogták meg a kérdést és politikai szemszögből tárgyalták a javaslatot, és tárgyalták a multat ezzel kapcsolatban. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy fontos kérdések elintézése p során^ egyszerűen hangzatos politikai kijelentéseket tenni nem lehet, az a kérdések megoldását nem viszi előre, sőt sokszor igen kellemetlen helyzeteket teremt. Legyen szabad egynéhány ilyen, ebben a teremben nem is nagyon régen elhangzott politikai kijelentést idéznem. Ezelőtt _ nem egészen hat esztendővel hangzott el itt az egyik kijelentés a mai politikai élet egyik prominens, vezető, szereplő személyének szájából. Itt voltam ebben a Házban 1938 tavaszán, amikor Imrédy Béla t. képviselőtársam bemutatkozott itt a Házban, mint újonnan kinevezett miniszterelnök. Amikor a miniszterelnök bemutatkozó beszédét hallottam, — mondhatom — ujjongott bennem a, lélek, mert a független kisgazdapárt programma át csaknem változatlan formában emelte (kormány- , programmá. (Felkiáltások a pártonkívülieknéh Ki mondotta ezt?) Ügy hangzott ez a kijelentés, hogy (olva&sa): »Megállapítom, hogy ez ta hangzatos kifejezés, politikai frázis, amely a való tényekkel a legtöbb esetben ellentétes, nem számol az adott körűimévi május hó 25-én, szombaton. 286 nyekkel, még kevésbé számol a következményekkel«. (Nagy Vince (pk) : Ki mondotta ezt?) y

6 Más politikai nyilatkozatot is hallottunk itt, amely azt mondja (olvassa,): »Súlyos felelősség terhelte az ellenzéket, amely minden jószándéka, minden elvi célkitűzése mellett az országnak akkori óriási alakját, Tisza Istvánt megakadályozta olyan politika érvényesítésében, , amely talán ennek az országnak megmentéséhez járult volna hozzá.« Azután itt van egy másik nagyon furcsa politikai kijelentés, amely éppen akkor, amikor gazdasági és szociális kérdésekről volt szó itt ia Ház tárgyalása során, azt mondotta (olrvassa): »Meg kell állapítanom, hogy a magyar közgondolkodás ezeknek a kérdéseknek megítélésében rendkívül , nagyot fejlődött. Éppen délelőtt itt láttuk a fejlődésnek egyik ragyogó példáját Imrédy Béla igen t. képviselőtársam felszólalásában.« (Vásáry József (pk): Ki volt az, hátha jelentkezik az illető?) A képviselőház ülésén jelen volt Bajcsy-Zsilinszky Endre erre csak annyi megjegyzést tett: »A ragyogásról lehetne beszélni.« (Vásáry József (pk): Ki ragyogott, miért nem jelentkezik az illető?) Még egy szónok beszédére szeretnék reflektálni néhány szóval. Ez a szónok Marosán György igen t. képviselőtársam volt. aki a maga szónoklatát közbeszólások formájában, adta elő és hivatkozott arra a közmondásra, hogy: a suszter maradjon meg a kaptafánál. khgy hana a vártonkívülieknél: Es a pék a kemencénél!) Tökéletesen igaza van a mélyen t.^ képviselő úrnak. Ezt már megállapították a rómaiak, hiszen tulajdonképen tőlük származik a »sutor ne ultra crepidam« mondás, de megállapította még a rómaiakat! 'megelőzőéin a görög Aristoteles is. Aristoteles a görögöknek talán legnagyobb szelleme volt, .akinek a világ évezreden vagy több mint esrv évezreden keresztül a hatása alatt állott. Már megmondotta »Politikaijában, hogy ha valakinek a saruja elszakad, olyan emberhez viszi el, akiről köztudomású, hogy ért annak a sarunak a megjavításához. Milyen csodálatos — mondja —i ihogy csak a város és az állam ügyeinek intézéséhez nem kell más képesség, mint annak ttidása, hogyan lehet szavazatokat gyűjteni. (Döbrentei Károlyné (kp): Ez hozzátartozik a bányák államosításához?) Hát mélyen t. képviselő úr, mi szívesen vesszük a közbeszólását és igyekszünk magunkat ehhez alkalmazni. Az a szónok, aki itt az előadó úron kívül egyedül foglalkozott gazdasági kérdésekkel, Halter Béla képviselőtársam, szerényen megjegyezte, hogv ő nem nagyon szakértő ezekben a dolgokban, de igyekezett bizonyos^ ismereteket szerezni, mielőtt hozzászól a kérdéshez. Jól tette volna Marosán képviselőtársam is. ha hasonló meggondolások után szólott volna bele ennek a törvényjavaslatnak a vitájába. (Lévay Zolán (pk): Legalább elolvasta volna!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Előrebocsátom azt, hogy a törvényjavaslatot elvileg elfogadom, nem azért, mert most tárják fel előttem ennek a kérdésnek gazdasági vonatkozásban való nagy jelentőségét, hanem azért, mert tudom nagyon jól, hogy Apró képviselőtársamnak van igaza, aki azt mondotta, hogy a javaslat a gazdasági élet fejlődésének természetes következménye. A történelem újat nagvon keveset mutat, megismétli magát