Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-38
261 Â nemzetgyűlés 38. ülése 1916, évi május hó 24-én, pénteken. 262 Elnök: Tessék a tárgynál maradni. Szónoki fordulatokkal ne tessék mégis visszatérni arra, amit félbeszakítottam. Halter Béla (pk): Ezt a részét befejezem, de gazdasági javaslatról van szó, és az az érzésem, hogy ez összefügg. (Nagy Vince (pk): Legalább annyira összefügg, mint a karbid a ezennel! — Derültség.) Témámnak ezt a részét csak azzal az egy mondattal fejezem be, hogy a jóvátételi kérdéseknél kell megfogni az ország gazdasági helyzetének a megjavítását. Én külön indítványban is fogom kérni az igen t. Nemzetgyűlést, hogy a -gazdasági kérdések tárgyalására, valamint a jóvátétellel kapcsolatosan a báketárgyalásokra egy külön bizottságot küldjön ki a nemzetgyűlés megfelelő szakemberekkel kiegészítve. Mélyen t. Nemzetgyűlés! En meglepetve látom azt, hogy akkor, amikor ilyen fontos gazdasági kérdésről van szó, az igen tisztelt koalíciós pártok közül a Gazdasági Főtanácsban legkisebb számban képviselt kisgazdapárt, tehát a polgári eszméknek a letéteményesének egyik főképviselője, Gordon pénzügyminiszter úr hónapok óta külföldön tartózkodik. 92 (Közbeszólás a pártonkívüli képviselők soraiból: Itthon van már!) Köszönettel vesszük azokat az eredményeket, amelyek mértékéről egyelőre még nincsen tudomásunk, de nekem csodálkozással kell megállapítanom azt, hogy a legzseniálisabb pénzügyi javaslatok születnek meg a pénzügyminiszter úr távollétében, (Egy hang a pártonkívüli képviselők oldatáról'. Itt a Vas!) 93 ezért szereiném kérni azt, hogy" akkor, 'amikor a bányák államosításának torvényjavaslatát a magunk részéről, az ellenzéki csoport részéről elvileg a legmesszebbmenőleg helyeseljük s ehhez — mint az elején kifejtettem mi is ragaszkoduak, mert a Függetlenségi Frontban, valamint a koalíciós pártok keretében ez mint kormányprogram le volt szögezve — módosító indítványaimat méltóztassék az igen t. Nemzetgyűlés magáévá tenni pártpolitikai szempontoktól függetlenül; (Sulyok Dezső (pk): Az nem megy!) azokat a módosító indítványaimat, amelyek azt a célt kívánják szolgálni, hogy ebben az országban biztosítsuk a továbbfejlődési lehetőséget úgy politikai, mint gazdasági téren és az a csira, amelyre a miniszter úr hivatkozott a javaslat indokolásában, rje senyvedjen el, ne fonnyadjon össze, hanem 'legyen életképes és szülessenek meg az életképes új magyar államosított vállalatok, amelyekre a magyar nemzetgazdaság mindig büszkén tekinthet. (Lelkes taps a pártonkívüli képviselők soraiban. — A szónokot üdvözlik,,) Elnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Dénes István! (Mozgolódás a kommunistapárt soraiban, — Sulyok Dezső (pk): Van maguknak fogalmuk arról, hogy az országban mennyivel több ember áll mi mögöttünk, mint maguk mögött? Ellentmondások a • kommunistapárt oklaián -^ Sulyok Dezső (pk): Majd meglátja. — Vásáry József (pk): Csak szüntessék be a terrort, majd meglátják, hogy mi lesz, ha nem lesz terror. — Az elnök csenget. — Nagy Vince (pk): Nincs örökéletű parlament. Egyszer el kell mennünk a^ választókhoz. — Egy hang a pártonkívüli képviselők oldaláról: Ha nem csuknak le bennünket! — Sulyok Dezső (pk): Eajk László testvérez is szabadon járnak itthon! — Egy hang a pártonkívüli képviselők soraiból: — Mi van Rajk Lajossal? — Halter Béla (pk) : Engem ő vitetett el a nyilasokkal! A nyilasok golyószórója volt a hasamban! Nyilas államtitkár volt! — Vásáry József (pk): Egyenlő elbánást!) 9 * Elnök (csenget): Csendet kérek! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. Teszem ezt nemcsak a törvényjavaslat indokolásában felhozott indokok alapján, hanem te-. szem azért, mert amivel előttem szólott Zgyerka. képviselőtársam megindokolta: mert ez ma az ország érdeke. T. Nemzetgyűlés! Akadémikus felszólalásokat hallottunk minden párt részéről. Minden párt politikai kérdésként kezelte ezt a fontos gazdasági kérdést. Az én megítélésem szerint erre a törvényre azért van szükség, mert a magyar energiagazdálkodás szétfolyó, különböző kezekben r van, nincs harmóniában, s ennek következtében pazarlás folyik, nincs racionalizálás, aminek hátrányait az ország termelése és fogyasztása érzi meg. T. Nemzetgyűlés! Tisztában vagyok azzal, amire Halter Béla képviselőtársam rámutatott, hogy egy vesztett háború után államosítani, úgy, hogy szénbányáink tekintélyes része nem is államosíttatik, mert nem államosíttathatik, rendkívül súlyos dolog. Mégis t, Nemzetgyűlés, éppen azért, mert ilyen hallatlanul csökkentek energiakészleteink, egy kézre van szükség, amely összefogja energiagazdálkodásunkat, megmaradt vizierőinket, erdőinket, szénkészleteinket, olaj- és földgázkészleteinket. Nagyon sajnálom,, hogy a t. referens urak, akik ezt a törvényjavaslatot csinálták, nem fektettek súlyt arra, hogy a nemzetgyűlés elé tiszta képet adjanak Magyarország energiakészleteiről és energiaforrásairól. (Kertész Miklós (szd) előadó: Próbáltam!) Mert itt tulajdonképpen arról van szó, hogy ez az első etap, az első lépés arra, hogy összes energiaforrásainkat éis készleteinket államosítsuk és egy kézben tervszerű gazdálkodás és irányítás alá vegyük. Ha pedig ez a cél, aminthogy nem lehet más a cél, — akkor nagy súlyt kellett volna fektetni arra, hogy már az indokolásban pontos adatokat kapjunk a tekintetben, hogyan állunk energiakészleteinkkel, energiaforrásainkkal, mi van viziműerőinkkel, mi van erdőinkkel, hogyan állunk olajkészleteinkkel és hogyan állunk valóban szénkészleteinkkel. Az indokolásban azonban nem látjuk ezt, hanem, amint azt előttem szólók elmondották, hivatkoznak ott, — és ez az első érv — bizonyos csirára, amely beérett. Koncédálom, hogy nagyjából beérett a csira, de nem érett be egeszén, mert hiszen látjuk, hogy a csira még csak félig ért be, a Csirának ezután kell beérnie, a legtöbb ember azonban nem tudja, hogy lényegében mit is értenek itt csira alatt. Az indokolás másik érve az, hogy az idők teljesedése bekövetkezett és ezért van szükség erre a javaslatra. Erre a javaslatra, t. Nemzetgyűlés, régen szükség lett volna, az idők be» teljesedésétől azonban még nagyon messze vagyunk. Az idők akkor fognak beteljesedni, ha az emberek emberek lesznek és nem félig-meddig állatok. Az indokolás harmadik érve az, hogy ez a törvény, ha megvalósul, egyeduralmat biztosít az államnak. Azt hiszem, nem kell indokolnom a törvényjavaslat 27. §-a alapján azt. hogy nem biztosít egyeduralmat az államnak, mert bi17*
