Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-38
A. nemzetgyűlés 38. ülése 1946. évi május hó 24-én, pénteken, Varga Béla és Kossa István elnöklete alatt. Tárgyai: 0ld«i Elnöki előterjesztések ; 229 A szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslat (Iromány : 31. és 38. szám.) Hozzászóltak : Brunszvik István (kg) 229 Zgyerka János (kp) 235 Borbély János (szd) ; 238 Haiter Béla (pk) !""!"!!!!!!!!!!!"!!!!!!"" 247 Dénes István (pk) "!""!!!""!""'.".". 262 Brunszvik István (kg) felszólalása személyes kérdésben 246 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 274 (Az ülés délelőtt 10 óra 24 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Batkó Anna, az egyéb jegyzői teendők elvégzésére pedig Vörös Vince képviselőtársainkat kérem fel. Napirend szerint következik a szénbányászat államosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Brunszvik István képviselő úr. A szó Brunszvik István képviselő urat illeti. Brunszvik István (kg): T. Nemzetgyűlés! Igen fontos törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán. (Halter Béla (pk): Látszik, hogy mennyien vagyunk!) Ez a törvényjavaslat — mondhatnáin — folytatása az első nagy lépésnek, a földbirtokreform törvényének. Mielőtt részletesen rátérnék a törvényjavaslat taglalására, kénytelen vagyok itt a Ház színe előtt (Sulyok Dezső (pk): A Ház távollétében! — Buchinger Manó (szd): A legjobbak itt vannak! — Derültség és taps.) visszautasítani azt a vádat, amely kevesek részéről, de elhangzik, akik igyekeznek suttogó propagandával magát a nemzetgyűlést megrágalmazni és megvádolni azzal, hogy letértünk a magántulajdon elvéről. (Sulyok Dezső (pk): A kisgazdapártból hárman vannak itt! — Nagy Vince (ptk) gúnyosan: A kisgazdapárt támogatja a javas La tot!) Az első, amibe belekapaszkodnak, a földreform. Azt mondják, hogy maga a földbirtokreform törvényének meghozatala is a magántulajdon elvének megcsúfolása volt. Nézzünk szembe ezzel a váddal és lássuk, vájjon jogos volt-e Magyarországon a földbirtokreform törvényének meghozatala vagy sem, (Sulyok Dezső (pk): Hát az nem kétséges, hogy jogos volt!) mert ez szervesen egybetartozik az államosítás kérdésével. Jól tudjuk, hogy Magyarországon az állam biztonsága többszáz év óta, azt lehetné mondani, ezer esztendeje a hübéresség elve alapján nyugodott. Ez a hübéresség abban állott, nogy a koronás főhöz legközelebb álló főurak bizonyos országrészeket kaptak felügyeleti joggal, azok jövedelméből bandériumot -kellett tartaniok és a bandérium élén kötelesek voltak az ország védelmére kelni. Ennek a kötelezettségüknek 1848 óta, amióta állami hadseregünk van, nem tettek eleget. Egy kis hasonlattal kell éljek. Annak a cselédembernek, aki urát nem szolgálja tovább, leteszi a szerszámot vagy ,az eke szarvát, nem mérnek tovább kommenciót. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a földbirtokreform törvényét is azért hozta meg a nemzetgyűlés, mert földesuraink kötelezettségüket már 1848 óta nem teljesítették, vagyis a hadsereg eltartását, annak minden terhét a ezéles népréteik vállaira helyezték és ezért nem jogosultok tovább a Í'ÖÍÜ birtoklására sem. Ugyanilyen szempontból kell elbírálni a bányák államosításáról szóló törvényjavaslatot is. A bányák államosításának szándéka — mert hiszen még nem emelkedett törvényerőre a javaslat — a földbirtokreform törvényének egyik folyománya. Ha nem maradhatott egy ember kezében többezer vagy többszáz hold birtok, akkor természetesen maga a logika is magával hozza, hogy a hegyek gyomrában lévő természeti kincsek sem maradhatnak részvénytársaságok, kiváltságosak vagy esetleg egy-egy ember egyéni tulajdonában, magántulajdonában, hanem mivel Árpád apánk ebbe a hazába nem egyedül jött be, hanem mindannyiunk kíséretében, helyesebben mond15*
