Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

223 A nemzetgyűlés 37. ülése 194 ^háznak és tévednek. Hol azt képzelik, hogy ők az üzemek tulajdonosai, és túllépik hatáskörűiket, hol nem használják ki a törvényben biztosított jogaikat munkástársaik védelmében. Nagyon jói tudjuk azt is, hogy olyanok is vannak, akik korrumpálódnak, és akik azt hiszik, hogy munkástársaik bizalma nem azok védelmére küldte ki őket, hanem igazgatóknak választotta meg. Mi elismerjük ezeket a hibákat, és minden erőnkkel igyekszünk megszüntetni azokat, de mindebből nem azt a következtetést vonjuk le, hogy meg kell szüntetni vagy meg kell nyirbálni az üzemi alkotmányt, hanem ellenkezőleg: meg kell szilárdítani és ki keli építeni. Emlékeztetem t. képviselőtársaimat arra, hogy amikor a titkos választójog követelésével szemben az úri Magyarország képviselői a magyar nép éretlenségére hivatkoztak, mi mindig azt válaszoltuk, hogy lehet, hogy éretlen, de ahhoz, hogy megérjék/ jogokhoz kell juttatni. Lehet, hogy az üzemi bizottságok még éretlenek, de meg fogják tanulni a maguk mesterségéit akkor, ha módot adunk nekik arra, hogy gyakorlatilag éljenek demokratikus jogaikkal. Az államosítás az egyik, az üzemi alkotmány a másik oldalon, ugyanannak a nagy történeti folyamatnak kist oldala a mi szeomünkben. Negatív oldala anynyiban, hogy kivesszük a termelő eszközöket, a más ember kizsákmányolására és elnyomására módot adó bányákat a kevesek kezéből, pozitív oldala pedig annyiban, hogy fokozatosan biztosítjuk a dolgozó tömegek demokratikus ellenőrzését és beleszólását a vállalatok •vezetésébe és irányításába. Többször hangsúlyoztam ma már, — éjs ez m pártom álláspontja — hogy az államosítás nem szocializmus, de őszintén megmondjuk, hogy lépésnek tekintjük a szocializmus felé, mégpedig két okból, először is azért, mert a roppant társadalmi küzdelem erőviszonyaiban változást idéz elő, olyan változást, amelyet nemcsak a szocialisták, hanem általában a demokraták is örömmel kell hogy üdvözöljenek. Csökkenti a kevesek és növeli a sokak gazdasági hatalmát, leszámol a múlt hatalmaival, új gazdasági és társadalmi erőviszonyokat teremt. Ne felejtsük el, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés között nagyon szoros az öszszefüggés. Nem véletlen, hogy a korai kapitalizmus szabad versenye, a politikai szabadverseny a polgári társadalom által korlátozott polgári demokráciát termelte ki. Az sem véletlen, hogy a hanyatló, a monopolkapitalizmus szükségképpen politikai monopóliumokat, a történelem legvéresebb és leggyalázatosabb diktatúráit teremtette meg. Az államosításban a bányák államosítása szerény lépés, de lépés annak a gazdasági alapnak a megteremtése felé, amelyre demokráciát lehet felépíteni. / Előfeltétele a szocializmusnak az államosítás azért is, mert mi nem tekintjük véletlennek, hogy Magyarországon és Európa minden országában éppen ebben a kérdésben alakult ki a haladás és a reakció, a tőkés ellenforradalom és a demokratikus szocializmus nagy frontja. Akik pedig e két front között ma még tétováznak és ingadoznak, erre is, arra is ka-csingatnak, azok jól jegyezzék meg, hogy a kapitalizmus, a nagytőke diktatúrája nemcsak a szabadságjogok megsemmisítését jelenti, hanem emberi életek tömeges megsemmisítését is. Mi többek között azért vagyunk szocialisták, azért -ikarjuk a nagytőke korlátlan hatalmát az államosítással is megnyirbálni, mert ? évi május hó 23-án, csütörtökön. 224 valljuk, hogy nem maradhat fenn tovább ez a társadalmi t és t gazdasági rendszer, amely egy nemzedék életében szükségképpen két világháborút zúdított az, emberiségre. Ezért tudják meg azok, akik a bányák államosítása ellen vannak, vagy fanyalogva és benső ellenkezéssel fogadják el, hogy nemcsak egy jelentékeny részletkérdésben foglalnak állást, hanem egyúttal — tudatosan vagy öntudatlanul — a múlt mellé állanak a jövővel szemben, az elnyomás oldalára a szabadsággal szemben, a győzedelmeskedő' szükségszerű jövővel próbálnak dacolni, és egy védhetetlenül letűnő világot próbálnak megvédeni. El fognak tűnni ők, az eltűnő régi világgal. Hogy a nagy átalakulás, amelynek tanúi vagyunk, békés fejlődés, vagy súlyos harcok során történik-e meg, azt nem tudjuk, mert ez jórészt nem tőlünk, hanem ellenfeleinktől függ. De bizonyosak vagyunk abban, hogy a magasabbrendű társadalmi rend győzni fog. A szocializmus legkonokabb, legelfogultabb ellenfeleinek is jó volna gondolkozniok néhány kétségbevonhatatilan tény fölött. Az egyik az, hogy mi szocialisták nagy vonalakban jól láttuk és csak mi láttuk jól a társadalmi fejlődést. Hátha most is jól látjuk. (Buchinger Manó (szd): Egészenbizonyos!) A másik pedig az, hogy pem. tekinthető véletlennek az az egyértelműség, amellyel ezek az államosítási törekvések a világon mindenütt a társadalmi haladás következő lépésévé, legfontosabb pro gram mpontjává válnak. Ai bányáik államosításáról szóló törvényjavaslatot az elmondott érvek alapján a részletes tárgyalás alapjául magam és pártom nevében elfogadom. Büszke vagyok rá, hogy szocalista iparügyi miniszter, Bán Antal készítette elő (Élénk taps a szociáldemokrataPárt oldalán ) és verekedte végig a kulisszák mögött e törvényjavaslatot, s érdemeit nem kisebbíteni, hanem a mi mértékünkkel mérve, aláhúzni akarom, amikor állítom, hogy nyilván a szocialista gondólat és a szocialista mozgalom adott neki^ erőt ahhoz, hogy kiharcolja ezt a javaslatot és kiharcolja az államosításnak majd ezután következő lépéseit is. (Helyeslés a kommunistapárt soraiban.) Elfogadom ezt a

< törvényjavaslatot, mert meggyőződésünk szerint á múlt sötét hatalmaival való leszámolás legfontosabb lépése. Elfogadjuk, mert rendet jelent a zűrzavarral szemben, mert egy átmeneti korszak kezdetét jelenti, és ez az átmenet egyfelől a háborúból a békébe, másfelől a kizsákmányolásból a szabadságba, a kapitalizmusból a szocializmusba vezeti majd a magyar népet. (Nagy taps, a szociáldemokrata-, a kommunista- és a parasztpárton, A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Darvas József. Elnök: Dairvas József képviselő urat illeti a szó ! Darvas József (pp): T. Neanzetgy(űlés ï A Nemzeti Parasztpárt nevében azzal kezdem hozzászólásomat, hogy ezt a törvényjavaslatot örömmel üdvözlöm. A tárgyalás eddigi folyamán teljes ünnepi összhang volt ebben a kérdésben. Ügy látszik, minden párt másáévá teszi a törvényjavaslatot- (Közbekiáltás a pártonkívüliak oldaláról: Zsúfolt ház!) Csak az ünneplők vannak jelen. (Egy hang a szociáU demokratapárton: Akinek nem tetszik, elment!) Mégis megpróbálok n/éthánv szót mondani, amely talán ünneprontásnak fog tet-