Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

213 A nemzetgyűlés 37. ülése 1946, ennek a törvénynek végrehajtását akadályozza. A magyar nemzetgyűlés ezzel a lépésével, hoigy a törvényjavaslatot elfogadja, megszavazza, eleget tesz a demokrácia követelményeinek. Pártom nevében a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslatot teljes egészében elfogadom. (Lelkes taps á kommunistaipárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Justus Pál! Elnök: Justus Pál képviselő urat illeti a szó! Justus Pál (szd): T. Nemzetgyűlés! Az én pártom, a szociáldemoikrafcapárt számára a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslat világnézeti. kérdés, a magyar politika ; alapvető kérdése, világpolitikai probléma, a termelés kérdése és a bányáikban dolgozó munkások védelmének a problémája egyszerre. A szociáldemokratapárt a bányák államosítását a sajátmaga egyik legfontosabb, legdöntőbb jelentőségű programpontjának tekinti. Nemcsak elvi nyilatkozatok sorozata tanúskodik erről, amely nyilatkozatok olyan időkben hangzottak el, amikor a megvalósításra vajmi kevés volt a pillanatnyi kilátás. Emlékeztetem a nemzetgyűlést arra, hogy a felszabadulás után elsőnek a bányáik államosításának követelését szociáldemokrata, az akkori iparügyi miniszter, Takács Ferenc elvtársiam vetette fel a bányamunkások múlt év márciusi kongreszszusán. Emlékeztetek arra is, hogy az én pártom kongresszusa múlt év augusztusában egyik legsürgősebb és legfontosabb követeléseként jelölte meg a bányák államosítását. (Buchinger Manó (szd): Ez 1903. évi programunk!)

81 Az a párt, amelynek nevében én e törvényjavaslathoz szólok és azt mint saját ügyünket elfogadom, marxista párt. Marxista voltunkat vállaltuk és nyíltan hangoztattuk olyan időkben, amikor ez igazán nem volt könnyű és kellemes; olyan időkben, amikor a marxizmust, a marxi szocializmust naponta nyilvánították holtnak és temették el. Mi azonban akkor is tudtuk, hogy csak ez a módszer tesz bennünket képessé az ellenforradalom, a fasizmus és a második világháború erőivel szemben, hogy ne csupán fennmaradjunk, hanemi tisztán lássuk az elkövetkezendő eseményeket és a magunk teendőit ebben a forgatagban. Ha igazunk lett, mint ahogy igazunk lett; ha előreláttuk a borzalmas megpróbáltatáso" kat is és a fasizmus szükségszerű bukását is, előreláttuk olyan időben, amikor csaknem mindenkit elvakított ebben az országban a fasizmus pillanatnyi sikere, akikor ez az előrelátás nem személyes érdem, nem pártérdem, hanem annak a módszernek, a marxista módszernek köszönhető, amely meg tudta mutatni nekünk a látszatok mögött az igazi társadalmi erőket, a pillanatnyi események mögött a történelmi szükségszerűségeket. De ha marxisták voltunk az ellenforradalom éveiben, hogyne volnánk azok ma.ademo" kráciában! Ha marxisták voltunk egy ellenséges ország és egy ellenséges világ közepén kevesen és elszigetelten, hogyne volnánk azok ma. amikor a marxizmus olyan fényesen igazolódott és amikor a világ dolgozó .milliói ehhez a táborhoz csatlakoznak. Mi tehát ezt a törvényjavaslatot is a marxizmus mértékével évi május hő 23-án, csütörtökön. 214 mérjük és így állapítjuk meg róla, hogy ennél fontosabb, korszakalkotóbb törvén y javaslat még nem került a magyar köztársaság nemzetgyűlése elé. A mi meggyőződésünknek egyik lényeges pontja az, hogy a politikai változásokat végső fokon gazdasági erők határozzák meg. Aki tehát komolyan, tartósan és alapvetően akar a társadalmi berendezkedésen változtatni, annak — akarja, nem akarja egyébként — a gazdasági szervezetet kell átalakítania. Ebből a szempontból a bányák államosításának jelentőségéhez csak egyetlenegy reformot lehet hasonlítani, és ez a földreform. A kettő nemcsak fontosságában hasonlít egymáshoz, hanem társadalmi szerep ébeoi is. (Úgy van! a szociáldemokratiapárton.) A földbirtokreform szétzúzta a feudális magyar nagybirtokot, a bányák államosítása pedig első lépés a magyar monopol-kapitalizmmus irtózatos hatalmának lebontása felé. (Taps a szociáldemokrata, és a kommunistapárt oldalán.) Mi szociáldemokraták évtizedekkel ezelőtt hangoztattuk már, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Boldogok vagyunk, hogy azt a sokáig gúnyolt és semmibevett jelszót először magáévá tette az egész" magyar nép, azután megvalósította és törvényben biztosította. Nem akarjuk azonban eltitkolni, hogy számunkra, szocialisták számára ez a követelés' nem szorítkozik csupán a földre, hanem yégcélunk a szocializmus megvalósítása: kiterjeszteni ezt a követelést minden termelőeszközre. A ml meggyőződésünk az, hogy szükségszerűen be fog következni az az állapot, amikor nemcsak a föld lesz azé, aki megműveli, hanem a gyár, a bánya, a nagyüzem éis a gép is azé lesz, aki teremtette és aki dolgozik vele. (Helyeslés a szociáldemokratapárt oldalán.) A társadalmi kérdések végső megoldását ebben ós csakis ebben látják a szocialistákDe félreértések elkerülése céljából hadd mondjuk meg egészen világosan —és ez annál fontosabb, mert államosítást és szocializálást vegyesen emlegettek itt (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Guláosy is!) —, hogy az államosítás nem szocializmus. Akik a szocializálást az államosítással összekeverik ebben a konkrét esetben s egyiket a másik helyett emlegetik, azok, ha jóhiszeműek, akkor, tévednek, de a legtöbb esetben nem is egészen jóhiszeműen keltik ezt a fogalomzavart Miért? Azért, mert a számukra még egyelőre kedvező, de rövidesen megváltozó helyzetben világnézeti hangulatot ; próbálnak kelteni, világnézeti frontot próbálnak kialakítani olyan rendszabályokkal szemben, amelyeknek szükségességét és elkerülhetetlen' voltát nemcsak mi szocialisták látjuk — szocialistákon szociáldemokratákat és kommunistákat egyformán értve —, hanem minden őszinte demokrata, aki a demokráciát szilárd gazdasági alapra akarja építeni és főleg aki meg akarja védelmezni ezt a demokráciát a ma még rejtett és láthatatlan veszedelmek ellen, amelyek azonban holnapra halálos veszedelemimé válhatnak számára. Nem szocializmus az államosítás, t. Nemzetírvűlés! Két okunk is van arra, hogy e kettő között élesen és határozottan, félreértést kizáró módon különbséget tegyünk. Esryik okunk az, hogy mi a szocializmuson sokkal magasabbrendű életformát értünk a kapitalizmushoz képest, semhogy ilyen nagyon fontos, de mésris csak részmegoldás jellegű reformnak szocializmusként való elnevezésiével olyan illú14*