Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

- 211 A nemzetgyűlés 37. ülése 194$, tói is hatalmas kölcsönöket vettek fel. Majd az államosított bányában rentábilissá lehet tenni a termelést, és a demokratikus magyar kormány intézkedései ezen a téren be fogják bizonyítani, hogy a reakció állításával szem­ben hazugság az, hogy a bányászatra csak rá lehet fizetni. De nemcsak a magyar demokrácia államo­sít. A közelmúlt napokban az angol alsóháziban is megszavazták a bányák államosítására vo­natkozó törvényt, A szavazásnál az alsóházban döntő többsléget 80 kaptak azok, akik az államosí­tás mellett voltak. De ugyanígy államosítottak Lengyelországban, és nekem, bár a kisgazda­párt részéről a vitához hozzászóló a cseh­szlovák államosítást nem szívesen említette meg, meg kell emlékeznem erről az államosí­tásról is. De nemcsak ebben a három ország­ban indult meg az államosítás, különösen r a bányák államosítása napirenden van az egész világon. (Szécsey Béla (kg): Még Amerikában isi) A széntermelést a köz szolgálatába kell állítani. Ezt a fejlődés követeli meg, és nem­csak a kis országok államosítanak, hanem álla­mosítanak a demokratikus nagyhatalmak is, amelyek mint győztesek kerültek ki a háború­ból. Sokan azt mondják, hogy az államosítás rontja a mi külpolitikai tekintélyünket, mert belenyúlunk a magántulajdonba. Én ezzel az állítással szöges ellentétben azt állítom, hogy hazánk külpolitikai sikereit, tekintélyét «. ' demokratikus hatalmak előtt jelentős mertek­ben emeli a bányák államosítása. Nem igaz a reakciónak az az állítása, hogy ezzel külpoli­tikai hitelünket rontjuk. Ha a győztes, orszá­gok, mint mondottam, az, államosítás útjára léptek, akkor egy háborút vesztett szegény kis ország, amelynek számára szükségszerűen van ez előírva, még jobban kell hogy fokozza *z államosítást. (Mozgás a pártonkívülieknél) Az államosítás azt is jelenti, hogy a bá­nya fokozottabb mértékben kerül a dolgozók ellenőrzése alá és ez helyes. A bányák álla­, mosíftásával a magyar társadalom miinden rétege egyetért. Ezt követelik az ipari mun­kások, követelik évtizedek óta a bányászok, kö­vetéli a parasztság; Ez ma, a magyar deniokrá­! eiának olyan kérdése, amelyben az ország lakosságának döntő nagy többsége egyetért. Mi most egy olyan törvényjavaslatot Szava­zunk meg, amellyel az ország lakossága egyet­ért és amely demokráciánkat gazdasági és politikai vonalon egyaránt erősíti. A mi felfogásunk szerint helytelen dolog lenne egyedül csak a bányákat államosítani. A bányákat, mint ahogyan a törvényjavaslat előírja, államosítani kell tartozékaikkal együtt Ez feltétlenül szükséges, mert a de­mokrácia nein érné. el célját, ha az erőmű tele­peket, a karbidüzemeket, a bányászathoz szük­séges üzemeket nesm államosítaná. Ezeket együtt kell államosítani a bányával, és egyet­értek a rendelet szövegezésével, amely erre részletesen kitér. (Szécsey Béla (íkig): A karbid és a szén nem tartozik össze 1)^ iAj szénosata eredményei világosan bizo­nyítják, hogy a kommunisták és velük együtt a szociáldemokrata testvérpárt is, helyes úton jártaik, amikor a széncsatára mindkét párt mozgósította AZ erőit. Ez a mozgósítás jelentős eredményeket hozott. Nézzük meg most ennek az akciónak, a szénosatának az eredményeit» hiszen ez vitte előre a demokrácia szekerét. évi május hó 23-án, csütörtökön. 212 Amikor a szénósatát elkezdtük, 1700 vágón volt a napi termelés és ez folytatólagosan, ál­landóan emelkedett. Ma már elértük, hogy bá­nyáink napi termelése 2200 vágón. Ez jelentős eredmény, a magyar ipar jelentős részét éli tudjuk látni szénnel és Budapesten működik a gázszolgáltatás, a villanyáramszolgáltatás, de általában az üzemek már dolgoznak- Még je­lentősebb az eredmény, a napi 2200 vágón hangsúlyozása akkor, ha összehasonlítjuk az . 1945 májusban kitermelt szén átlagával. 1945 májusban 1055 vágón volt a napi termelés, ma pedig 2200 vágón, tehát több mint 100 százalék­kal sikerült egy év alatt a széntermelést fo­kozni. Innen a nemzetgyűlésből elismerésün­ket és köszönetünket kell kifejeznünk a hő­siesen dolgozó, fáradságot nem ismerő (ma­gyar bányászoknak. (Élénk taps.) A májusi versenyben szinte eggyé forrott a magyar, bányamunkásság és egyik tárna versenyzett a másikkal, hogy ki tud több szenet adni a ma­gyar köztársaságnak. A magyar bányászol: példaképül állhatnak mindenki előtt, de nem­csak példaképül kell hogy álljanak, hanem ezt a példát követnie kell minden őszinte de­mokratának, minden becsületes hazafinak­A miagyar bányászok azzal, hogy a ter­melést fokozták, segítették a magyar demo­kráciát abban, hogy pénzügyileg, gazdasági­lag a stabilizáció felé haladjunk. A magyar bányászok a többtermeléssel az infláció ellen harcoltak, a termelés fokozásával lehetővé tették az{; ,hogy mia arról beszéljünk, hogy augusztusban új valutánk, új pénzünk leszi. A szénitermelés fokozása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mi most irányt ve­hetünk arra, hogy augusztusra megvalósít­suk v az új valutát» A bányák államosításai fontos lépése — mint már hangsúlyoztam — a miagyar de­mokráciának, gazdasági és politikai vonatko­zásban egyaránt. Az , államosítás azonban egyúttal harcot jelent, fokozottabb harcot je­lent minden reakciós kísérletezéssel szemben. Teljesen egyetériteik a kisgazdapárt részéről felszólalt képviselőtársammal, aki azt hang­súlyozta, hogy nein szabad megállni csak a bányák államosításánál és a Nemzeti Füg­getlenségi Front ; államosítási programmját maradéktalanul végre kell hajtani, mert ez ipari talpraállásunknak előfeltétele. Ezzel a kijelentéssel teljesen egyetértünk, azonban azon túl, hogy ez politikailag és gazdaságilag is eredmény, a magyar demo­krácia egy fontos pozíciót hódít meg azzal, hogy a szénbányáktat államosítják; a magyar nemzetgyűlés pedig azzal, hogy a bányák ál­lamosításáról szóló törvényjavaslatot elfoi gadjia, egyben elismerd és megjutalmazza a magyar bányászokat, akik évtizedek óta kö­vetelik a bányák államosítását. Egészen biz­tos', hogy az államosítás utáni még jobban fog emelkedni a bányákban a termelés. A bányászok kedvezően fogadják demokrá­ciánknak ezt az új törvényét. De a magyar kormánynak a törvényen túl éberen kell ügyelnie arra, hogy a reakciós kísérletezések ezt a törvényt végrehajtásában ne buktassák el. Mert nemcsak a megszavazáson, nemcsak a jóindulaton múlik ennek a törvénynek si­kere, hanem a végrehajtáson! is. A kormány­nak tehát ügyelnie kell acrra, hogy a végre­hajtás is olyan részletes és pontos legyen, mint amilyen a törvényjavaslat. Meg kell akadályozni minden olyan törekvést, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom