Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-37

193 A nemzetgyűlés 37. ülése 1946, kratikus állami és társadalmi rend állandó lesz, szilárd lesz, megdönthetetlen tesz és a ma még szembenálló érdekeltségek ebben a kon­szolidálódó demokráciában és ennek keretei között békés megegyezéssel, vagy pártatlan szakértőkre bízott döntéssel el fogják tudni bírálni, el fogják tudni intézni egymás között azt, hogy a leválasztás gyakorlati végrehaj­tása tekintetében mi tartozik az egyik és mi a másik oldalra. A törvényjavaslat igyekszik messzemenő szociális, munkás jóléti, humánus és embervé­delmi, egyidejűleg azonban magas nézőpontú munkásnevelési és átképzési szempontokat is érvényesíteni, mert hiszen ez hozzátartozik azokhoz az alapelvekhez, amelyeken a kor­mányzat áll és amelyeknek fontosságária hang­súlyozottan és ismételten munkáspárti oldalról kellett rámutatni. Azt hiszem, r minden oldalról helyesléssel és örömmel fogják fogadni a törvényjavaslat­nak azokat a rendelkezéseit, amelyek az Or­szágos Szénbányászati Szaktanács felállítá­sára, a széngazdálkodáshoz fűződő nagy, or­szágos érdekek -képviseleténél a kapitalista ol­dal kitűnőségeinek, a munkásosztály kiküldöt­teinek és a szakszerűség képviselőinek koordi­nálására vonatkozniak. Azt hiszem, minden ol­dalról örömmeli fogják tudomásul venni azt a szándékot és azt a tételes és imperativ intéz­kedést is, amely neun a tiszta haszonnak, ha­nem a bruttó bevételnek bizonyos hányadát kívánja állandóan és permanensen a munkás­jóléti és, munkásoktatási célokra, továbbá a munkásgyermekek nevelésének és továbbkép­zésének céljára fordítani. De ami —, Úgy vélem — ebben a Házban minden oldalról és a legegyöntetűbb helyes­lésre számíthat, az a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt az az alapvető rendelkezés, amely meg- ­szünteti a földtulajdomosi szén jogokat. (Ugy vanl^ a szociáldemokratapárt oldalán-) A föld­tulajdonosi szénjog megszüntetése nemcsak azért alapvetően fontos, — és éppen ezért nem ismerhet és nem tűrhet semmiféle tekintetben kivételt, — mert feudális csökevémy, hanem azért is, mert egy a j ogrendszerünkbe rendkívül nagy találékonysággal és elmeéllel beépített a mai megítélések szempontjából azonban fe­lettébb groteszknek mondható túlzás. Az iparügyi minisztérium illetékes bányá­szati szakosztálya és szakreferensei fontos adatokat voltak szívesek rendelkezésemre bo­csátani a Dányajogosítványoikkail rendelkező személyek számáról. A négy bányakapitányság területén ez — azt hiszem — 119. Megmondják ezek az adatok azt is, mekkora a bányatelkek kiterjedése négyzetméterben és katasztrális holdban. Felvilágosítást ~ nyújtanak arról is, hogy mi a bányamérték és a bányatelkek ki­számításának módja, hogy mennyiben tér el a bányatelkekre vonatkozó számítás egyfelől a ' szénbányáknál, másfelől az ércbányáknál^ Az egész mögött egy olyan megfontolás húzódik meg, amelyet kénytelen vagyok a Ház elé hozni, mert nagyon derűs perceiket szerzett ne­kem és szeretném közölni képviselőtársaimmail is. Azt mondja ugyanis széljegyzetben és ma­gyarázatban az illetékes osztályunk szakvéle­ménye, hogy a bányatelek voltaképpen egy gúla alakú test, amelynek talpa közei! esik a fold felszínéhez, csúcsa pedig beleesik a föld középpontjába. (Derültség.) Ez így nagyon szép. ' Szóval érvényben volt és ennek a tör­XKMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi május hó 23-án, csütörtökön. 191 vényjavaslatnak elfogadása után a mült lom­tárába kerülő, nagy elmeéllél, agyafúrtsággal kiagyalt bányajogunk voltaképpen nem csinált kevesebbet, mint örökérvényű és elidegeníthe­tetlen jogot biztosított a naprendszer egy kö­zepes bolygójának, Földünk tömegének egy ré­szére néihány tiszteletreméltó magánszemély számára. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemo­kratapárton.) Tehát igen t képviselőtársaim, amikor ezt itt önök elé tárom és amikor azt .hiszem, hogy ez a megállapítás egyöntetű, résziben csendes, részben hangosabb helyesléssel találkozik, akkor ez a tény egyúítiaU bizonyítja azt is, hogy a magántulajdonra vonatkozó el­gondolások és a magántulajdonra vonatkozó nézetek határozott fejlődésen mennek keresz­tül, mert ime, vannak a magántulajdonnak bi­zonyos összefüggései, amelyek úgy hullanak ki­egy^ törvénytárból,^ mint ahogyan egy elkorhadt fa és elszáradt faág esik le egy egyébként ele­ven és viruló fáról. Ne sajnáljuk, ne sírjunk utána, helyeseljük, de próbáljunk továbbmenni, necsak addig a mértékig, ameddig ez a tör­vényjavaslat e pillaniatbam és a szénbányá­szattal összefüggésben elmegy, de továbbmenni messzebbmenő vonatkozásokban is, ha ennek deje elérkezik, (Pászthory István (pk) : Pél­dául?) szóval az egyéb energiaforrások állami tulajdonba vétele tekintetében, hogy -semmi­féle félreértés ne legyen. Ami a vitás és kényesebb pontokat illeti, ebben a tekintetben legfeljebb ismételten utal­hatok arra, amit a törvényjavaslat bizottsági vitája során bátor voltam elmondani, ahol egyes képviselőtársaim bizonyos hitelezői szem­pontokat, a magyar közhitelnek ezzel össze­függő, érintett erdekeit hozták fel, s a törvény­javaslat által szükségképpen politikai kény­szerűségből, hazánk fegyverszüneti és nem béke állapotban létének adottságából folyó átmeneti kivételeket taglalták. Ezzel összefüg­gésben hadd mondjam meg a következőket. Ami a külföldi érdekeltségek dolgát és a hi­télek kérdését illeti, a kártalanításra vonat­kozó pont ezt voltaiképpen megállapítja és tisztázza. Én egyébként is azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat az ország jövőbeli hitelének szempontjából semmiféle káros és hátrányos következménnyel nem járhat, bármennyire igyekeznek is bizonyos érdekelt oldalról bizo­nyos hatalmakat meggyőzni arról, hogy ezek­nek a hatalmaknak: érdekei érintetnek, holott csak magánérdekeltségekről van szó. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapártori?) Igen oön­tosan . és igen világosan domborodnak ki és mutatkoznak meg ennek a játéknak a kontúr­jai, amire vonatkozóan csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy aimi ennek a rendkívül sú­lyos veszteségeket szenvedett, de a maga erejé­ből, a maga akaratából és a maga vitalitása; ból újjászületni kívánó országnak a közhiteíli szempontjait illeti, ezt más, magasabbrendű és nemzetközi tényezők döntik el és nem az a múltbeli körülmény, hogy ez vagy amaz a tő­késcsoport itt vagy ott, milyen magyarországi bányának adott kölcsönt, vagy milyen magyar­országi bányánál vállalt, érdekeltséget. Végeredményben, igen t. Nemzetgyűlés, igen t. képviselőtarsiaim, ha nem is mi intéz­zük a világ ügyeit — szerencsére — (Derült­ség.) ha nem is a mi megfontoltságunktól függ az, hogy milyen lesz az új világ új rendje, azért nekünk a magunk sorsának, a magunk világának, a magunk országának, a magunk 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom