Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-5

16i A nemzetgyűlés 5. ülése 1941 tése és ebben az ^öregségi biztosítás. A mi népünk,, a parasztság- rengeteget dolgozik, renge* teget dolgozott és minden munkás parasztembernek az volt a vágya, amikor elkezdte a munkát 10—12 éves korában, hogy végre egyszer eljusson majd Öregségére oda, hogy gondtalanul tudjon élni, ne kelljen koldusként járnia egyik konyháról a másikra. Nagyon fontos tehát az öregségi biztosítás megszervezése. Beszélnem kell itt a népbetegségekről. A háború hatása egészségügyi helyzetünkre, ismert. A rossz táplálkozás, »az orvoshiány méginkább befolyásolja egészségügyi helyzetünket- Legyen szabad azonban nagyon komolyan és őszintén beszélni egy kérdésről, amely hovatovább igen nagy veszedelmet jelent a magyar nép számára, ez pedig a venereás betegségek elterjedése. Vannak falvak, ahol a lakosság 60—70% -a fertőzött. Itt komoly, átgondolt tervet kell készíteni és minden költséget megadni arra, hogy valóban irtó hadjáratot kezdhessünk a nemi betegségek ellen. A szó szoros értelmében, mondom, irtó hadjáratot kell kezdeni, ki kell irtani ezeket a betegségeket népünkből, mert ha nem fogjuk meg most a bajt, annyira elhatalmasodik, hogy népünk törzsét, állományát fogja, veszélyeztetni. (Egy hang a kisgazdapártont Majd a penicillinnel!)

94 Beszélnem kell a fehér köpeny, beszennyeződéséről is. Aki a vidéket járja, tapasztalhatja, hogy ,az orvosi társadalom nem áll hivatása magaslatán, az orvos is átvette a feketéz és, a spekuláció szellemét. Ha beteg megy hozzá, nem pénzt kér, vagy pénzt fogad el, hanem tojást, baromfit, lisztet, burgonyát és ha-, sonlókat Honnan vegyen az a szegény ember, akinek magának' sincs annyija, hogy ki tudja vele húzni az egész esztendőt, tojást és a többitl Az orvos is fogadja el azt a pénzt, amelyet itt fizető eszközként használunk. Szólnom kell ezután a gyógyszerészek feketézéséről. Most jártam lent Békés megyében és ott ,adták kezembe ezt az írást. A gyógyszerész, ha fizetésre kerül a sör, azt mondja: Nézze, én nem számítok fel sokat, felszámítok magának 15.94 pengőt, magának ennyit kell fizetni az orvosságért. Hozhat búzát, baromfit, tojást, zsírt, bármit, de a búzát számoljuk húsz pengőjével mázsáját, a zsírt három pengővel, a baromfi kilóját két pengővel, az élő baromfiét 1.50 pengővel, a burgonya kilóját meg 30 fillérrel. Nagyon furcsa elszámolás ez, különösen a legszegényebb néprétegnél, amely — mint ismétlem — nem tudja még saját magának sem előteremteni a szükséges élelmet, táplálékot, hogyan, tudjon akkor élelmiszert adni^ orvos-^ és patikaszerek ellenében, amikor ma már a búza, mázsája feketén 150.000 pengő. Hiába írja fel tehát a gyógyszerész azt, hogy ő csak húsz pengővel számolja el a gyógyszert. Fontos, hogy ezen a téren is rend legyen. Mi úgy ismertük» az orvost, úgy ismertük ,a gyógyszerészt, hogy Ő a szegények mellett állt mindig, a humánum megtestesülése volt, legyen most is az és vállalja a szegényekkel a sorsközösséget. A pénzügyeknél természetesen bennünket is az infláció oka foglalkoztat a legjobban, illetve az infláció megszüntetése. Az infláció egyik oka az a szabad virtsaft, amely kialakult- Ha idejében mogf ogtuk volna az árukat és bevezettük volna a szigorú készletgazdálkodást, akkor ma nem lenne ilyen rossz a pénzünk. Látjuk a körülöttünk lévő országok, Jugoszlávia es Csehszlovákia példájából, hogy van valamilyen megoldás, a

z infláció menetét lehet lassítani. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. . . . évi december hó 5-én, szerdán. 162 Nagyon sok felszólalás hangzott el itt az inflációról is, de még egyetlen olyan felszólalást sem hallottunk, amely megoldást javasolt volna. Legyen szabad tehát felolvasnom a Nemzeti Parasztpárt javaslatát a pénzügyi kérdés rendezéséről. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa-) »Jelenlegi csődbejutott pénzpolitikánkból és pénzünk értéktelenedési folyamatából egyetlen kivezető út: az értéktelenedés vége felé haladó pengőnk mellé egy másik pengőérték párhuzamos bevezetése. Állandó értékű új pénzegység bevezetése márcsak azért is múlhatatlanul szükséges, mert az értéktelenedő pengőforgalom mellett dolgozóink munkájuk ellenértékének egy töredékéért kénytelenek dolgozni és bérpolitikánk a bérek hatványozott emelése mellett egyre eredménytelenebbé válik. •A dolgozók jogos követelése, hogy bérüket az árak emelkedésével arányosan kapják meg, ezt pedig a 100%-ról 100%-ot követő hatványozott emelés sem éri el. Állandó értékcsökkenést mutató forgalma mellé tehát egy értékállandó, sággal bíró, kisegítő szükségpénz bevezetése válik elkerülhetetlenné. Az új és értékálló bankjegyet »munkapengő« elnevezéssel kellene forgalomba hozni. A munkapengő árfolyamát, illetőleg értékét az életindextől kellene függővé tenni és mai^ forgalmi pengőhöz számított árfolyamát akár naponként lehetne megállapítani. A munkapengő effektív bankjegy volna, amelyet kizárólag a bérek fedezésére bocsátana ki a Magyar Nemzeti Bank hitelképpen a vállalatok, a nmnkaadóvállalat rendelkezésére; a munkások és tis'ztviselŐk óra-, napi- és havibérét kollektív szerződésekben munkapengokben kell megállapítani. A munkapengő értékállandóságát természetesen csak addig tudnók fenntartani, amíg mellette értékmérőként forgalomban volna jelenlegi pengőértékünk s az esetben, ha a jelenleg forgalomban lévő peír gőerték, mint értékmérő eszköz teljesen elveszítené hivatását, teljesen elértéktelenednék, úgy a munkapengő értékállandósága is azonnal kétségessé válna, vagyis jaz értékálló munkapengő csakis jelenlegi pengőforgalmunk megtartása mellett valósulhatna meg. A munkapengő bevezetése a valorizáció kérdését is leegyszerűsítené. A Magyar Nemzeti Bank által nyújtandó kölcsönök Ötven százaléka munkapengőben volna visszafizetendő. A munkapengő iránti bizalom alátámasztására rendkívül fontosnak látszik propagandával a közvéleménybe préselni azt a tudatot, hogy a munkapengő fedezettel bíró bankjegyamelynek fedezetét az az értéktöbblet adja, amely érték ama munka eredményeként születik meg, amelynek ellenértékeképpen a muinkapengő-bankjegy forgalomba kerül. Az inflációs folyamatot kétségtelenül nagy mértékben fékezné Je a munkapengő bevezetése, meft a legnagyobb kiadási tétel, a munkabér nem pengőbankjegyben» hanem egy szükségpénzben, nyerne fedezetet. Az államháztartás egyensúlyát megterhelő állandó tételek szintén effektív munkapengőben volnának teljesítendők, s ha az állandó tételek nem volnának elegendők arra, hogy bizonyos munkapengő-bankjegyforgalom . a kincstárhoz jutásának lehetőségót megvalósítsuk, úgy az állandó értékű munkapengőre küTön, havonta visszatérő bankjegybélyegilletékkel kell eleve megakadályozni a munkapengő inflációját. :.,i \ .. '..'.. ':.,.-. > .-