Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-5

135 À nemzetgyűlés 5. ülése Í945 köntörfalazás és mellébeszélés nélkül marxista­párt vagyunk, amiből a mi részünkre két do­log következik. Egyik az, hogy a marxista vi­lágszemlélet alapján állunk, a másik pedig az, hogy a tőke és a munka harcában a munka mellett foglalunk állást- (Taps a szociáldemo^ kratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Ha ennek előrebocsátása után mégis azt kérdezi tőlünk valaki: miért van az, hogy adott pillanatban a tőkés világrend alapján veszünk részt a kormányzatban, akkor erre kettős a fe­lelet. Az egyik az, hogy a tiszta választások eredménye azt mutatta, hogy a mi pártunk a másik munkáspárttal^ együtt nem reprezentálja még az ország többségét, következésképpen le kell vonni az ország többsége álláspontjának konzekvenciáit, a másik az, hogy romok van­nak,^ amelyeket újjá kell építeni, és e romok újjáépítése után kerülhet csak sor a mi új vi­lágunk megalkotására. T. Ház! Nem akarom azt mondani, — és té­vedés volna, ha azt mondanák, s ez az egyéb­ként, amivel 25 éven keresztül állandóan vá­doltak minket — hogy a materializmus nem jelent egyúttal erkölcsi követelményeket is: a legmesszebbmenőén jelent erkölcsi követelmé­nyeket, és a mi pártunknak a gazdasági köve­telményeken kívül igen^ súlyos és igen szigorú erkölcsi követelményei Vannak. T.. Nemzetgyűlés! Fel kell vetnem a kérdést, líögy milyen ma az ország gazdasági helyzete és ha ezt felvetem, akkor abból kell kiindulnom, hogy milyen volt az ország gazdasági helyzete 1944 év decemberében vagy 1945 januárjában, amikor ia Vörös Hadsereg jóvoltából visszakapta az ország a szabadságát és függetlenségét. - De mielőtt ezt a kérdést taglalnók, tartozunk egy megállapítással- Tartozunk azzal a megál­lapítással, hogy a munkáspártok • érdeme az, hogy 25 éves szakadatlan ellenforradalom, öt­éves nácizmus és az egyéves német megszállás ellenére itt nem a nép ítélt, hanem népbíróság ele kerülnek a bűnösök, hogy itt nem folyt vér, hanem megkezdődött az alkotó és termelő mun­ka^ a munkáspártok érdeme az, hogy anélkül tudtuk likvidálni az elrothadt és elzüllött rend­szeri, hogy bűnösök és ártatlanok vére festette volna pirosra a kövezetet. A történelem, szá­mára ezt meg kell állapítanom, és meg kell állapítanom azt is, hogy tovább is fegyelmezet­ten, akarnak a munkáspártok — és akar az én partom, a szociáldemokratapárt — ennek az országnak felépítésében közreműködni. Ti Nemzetgyűlés! Háború után voltunk, égy olyan háború után, amelyet a magyar ural­kodó osztály, a magyar bürokrácia, a magyar szqldateszka a maga céljaiért a magyar nép ellen vívott. Fosztogatás után voltunk, amelye­ket a nemetek és a nyilasok olyan alaposan végezték, hogy ettől nyög még ma is az egész gazdasági élet- Amikor elindultunk, ezekből a 4e|^tíVumökból kellett februárban elindulnunk. A ímezpgazdaság, amelynek ügyeiről itt ebben a ;;Házban, ebben a vitában immár ismételten szollak,, plyan állapotban volt, hogy —- minden igásjószágtói, minden mezőgazdasági .géptőí, Minden- segédeszköztől, minden anyagtól meg­fosztva — valóban a tíz körmükkel fogtak Híozzá az emberek a fold megműveléséhez. Az iparban, amelynek ügyeit valamivel közelebb­ről ismerem, ä gyárak lebombázása, a gépek elrablása, a munkások lerongyolódása, a nyers­anyag és .az, energia hiánya olyan állapotokat tërénitettî hogy: azok, akik à békebeli gazdálko­. évi december hó Ó-én, szerdán. 136 dás törvényszerűségeivel és követelményeivel tisztában voltak, azt keresték és kérdezték: le; het-e ezek után valamit építeni, van-e valami reménység arra, hogy ez az ipar valaha lábra fog állni? . A kereskedelem apparátusa teljesen fel­bomlott, zárt üzlethelyiségek, kirabolt raktárak voltak. Az új fiúk, akik a kereskedelem pozí­cióit megszállták, a könnyű rablás végét érez­vén, abbahagyták úgynevezett kereskedői tevé­kenységüket. Nem volt senki, aki a termelő­től a fogyasztóhoz juttassa a javakat, a kapuk alatt keletkeztek egyes kis úgynevezett boltok, amelyek idővel kinyitottak, és ami volt, azt a közönség rendelkezésére bocsátották. A hitelélet szünetelt a maga teljes egészében. A bankok helyén ott búslakodott néhány íróasztal; pénz­készlet, irományok, akták emberek nélkül; tel­jes rom és teljes tanácstalanság. És mindezekhez járult az állami apparátus teljes csődje. Elmenekültek a régiek és nem voltak itt az újak. Szünetelt a bürokrácia, amely a 25 esztendőnek annyi bűnéért elsősor­ban tartozik felelősséggel. (Űgy van! a szociál­demokratapárt oldalán.) S ha most majdnem egy esztendő, mond­juk, pontosan tíz hónap után mérleget csiná­lunk, hogy mit haladt és mit fejlődött ez a ma­gyar demokrácia tíz hónap alatt, akkor azt kell mondanunk, hogy a mezőgazdaságról — ha nem is kielégítő — mindenesetre örvendetes híreket hallottunk. Azt hallottuk, hogy a régi és az új gazdák a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeznek azon, hogy eleget tegyenek termelő kötelességüknek, ami kötelesség és nem jog, mert a föld köteles­séget jelent, a megművelés kötelességét; azt látjuk, hogy az ipar munkásai hősies erőfeszí­téssel igyekeznek azon, hogy a termelő appará­tust nemcsak megindítsák, hanem tovább fej­lesszék; a legnagyobb nehézségek árán szor­goskodnak ,a nagyüzemek dolgozói és követnek el emberfelettit azért, hogy javakkal végre ez az ország el legyen látva. Azt látjuk, hogy a bányászatban is megindult a munka, vissza­esésekkel, zökkenőkkel, bajokkal, amelyek tár­gyiak, anyagiak és személyiek, de amelyek el­lenére mégis történik ott valami. A hitelélet a maga módján már nemcsak elkezdődött, hanem azt lehet mondani, hogy teljes apparátusával dolgozik és az állami apparátus jól-rosszul, — legyünk őszinték, inkább rosszul, mint jól — (Űgy van! a kisgazdapárt oldalán.) de döcög és megpróbálja valamilyen módon adminisz­trálni azt, ami van és kapható. Ezek azok a pozitív eredményei annak, amit az elmúlt tíz hónap felmutatott. Szólnom kell az őszinteség nevében — amire az előbb kötelezettséget vállaltam — a negatívumokról is. Meg kell mondanom, igen t. Nemzetgyűlés, hogy élelmiszerellátásunk egyáltalán nem felel meg a minimális követelményeknek sem. -ív Magyar Gazdaságkutató Intézet statisztikájá­ból kiderül, hogy a legalacsonyabb jegyes rá­ciót kalorikus értékben Magyarországon lehet biztosítani és tudjuk azt, hogy ez a jegyes rá­ció sem jut el mindig azok kezéhez, akiket meg­illet; tudjuk, hogy forgalmi, beszolgáltatási és elosztási nehézségek és rendetlenségek egy­aránt vannak. Azt mondottam az előbb, hogy a mezőgazda­ságról örvendetes híreink vannak. Ezek az Ör­vendetes híreink azonban nem jelentik azt, l mintha minden megtörtént volna abban az •

Next

/
Oldalképek
Tartalom