Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

997 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. évi május hó 8-án, szerdán. 998 wége személyesen járt el az iparügyi kor­mányzatnál» az acélöntöde megindításához »züksóges szenet c&ak december végére adták ki a gyárnak. (Egy hang a pártonkívüli kép­viselők csoportjában: Szegény rohammunka!) Ez év márciusában ismét egy egész hónapon keresztül állt a gyár acélöutödéje. ugyancsak szénhiány miatt. (Egy hana a kisgazdapárt soraiban: Pedig megnyertük a széncsatát!) Igen t. Nemzetgyűlés! Nyugodtan merem elmondani mindezt, bár már tegnap kaptam egy leintest, hogy miért beszélek most és miért nem beszéltem akkor, amikor benn vol­tam a kormányban. Véleményemet akkor sem rejtettem véka ialá. megmondtam Tildy mi­niszterelnöknek és Nagy miniszterelnöknek is és bárki Isten fiának is megmondom, ahol hi­bát látok, mint ahogy vállalom a kritikát ma­gam is. Annakidején magam is közbeléptem ebben az ügyben, mert napi 300 métermázsa szén kellett volna ahhoz, hogy a traktorok alkiatrészelSállítás útján kijavíthatok legye­nek. Az acélöntöde három hónapig állt mun­ka nélkül és emiatt körülbelül kétezer trak­tort nem tudtak kijavítani. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli képviselők csoportjában.) Ezt a levelet le is fogom tenni a Ház asz­talára. Azt írja benne továbbá a gyár, hogy amennyiben azonnal nekikezdhetett volna a gyártásnak, feltétlenül olyan alkatrésztöme­get gyárthatott volna, amely a meglévő trák-* topalkatrészekkel kiegészítve, feltétlenül biz­tosította volna legalább ezer üzemen kívül álló traktornak október közepén való üzembe­helyezését Az év végéig pedig —- a gyár ka­pacitását tekintve semmi kétség eziránt — az üzem által gyártott traktorok alkatrészei ren­delkezésre álltak volna. Igen t. Nemzetgyűlés! Mindezekből semmi konklúziót nem vonok le. Mindenkinek meer­ítélésére és hazafias érzésére bízom, hogy vonja le a következtetést. Hogyan lehet itt ar­ról beszélni, hogy mindenki lelkiismeretesen tette meg kötelességét, amikor egy ilyen baj­ban lévő országban a meglévőt sem használ­tuk fel és ha valaki ezért szólalt fel, reak­ciósnak minősítették?! (Ügy van! Ügy van! — Taps a pártonkívüli képviselők csoportjá­ban.) Elnök; A képviseld úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a földművelésügyi mi­niszter úrnak. Következik Kovács István képviselő úr interpellációja >a belügyminiszter úrhoz Vido­vics somogymegyei főispán ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasnia Mal asits Géza jegyző (olvassa): »Van-e tu­domása a belügyminiszter úrnak Vidovics f'e­renç somosrymegyei főispán múltbeli tevékeny­ségéről? Van-e tudomása arról, hogy t Vidovics Fe­renc a közönséges bűncselekmények, lopás, zsarolás egész sorozatát követte el, a reakciós MÉP-lapnak, az »Uj Máramaros«-nak volt fő­szerkesztője, amely lapba háborús főbűnösö­ket dicsőítő és szovietellenes háborús uszító eikkeket írt'? Mit szándékozik tenni a belügyminiszter úr, hogy Vidovics Ferenc azonnal eltűnjön a közéletből és elnyerje méltó büntetését?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Kovács István (kp): T. Nemzetgyűlés! Sok felszólalás hangzott már el itt & Házban a köz­élet tisztaságának megvédéséről. Valamennyi demokratikus párt képviselői egyetértettek abban, hogy a magyar demokratikus köztársa­ság közigazgatásának és közalkalmazottá inak élén csak olyan emberek állhatnak, akiknek politikai és erkölcsi magatartásához és múlt­jához a gyanúnak árnyéka sem fér. Ennek a szellemnek megfelelően tartom szükségesnek felvetni Vidovics Ferenc so­mogymegyei főispán ügyét- (Lelkes éljenzés és hosszantartó taps a kisgazdapárt soraiban. — Orbán László (kp): Majd meglátjuk, meddig éljeneznek! — Révész Ferenc (szd): A végén majd szégyelni fogják magukat! — Orbán László (kp) : Végén csattan az ostor l — Nagy zaj és ellentmondás a kisgazdapárt so­raiban. — Az elnök csenget.) A somogyi főispán ügyes, alkalmazkodó magatartásával nagyon sok embert megtévesz­tett és nem csoda, hogy sok becsületes demo­krata ember is úgy gondolkozik Vidovicsról, mint aki demokrata, németellenes ember. (Babody János (kp): Ismerjük! Személyesen ismerem!) Engedjék meg, hogy én itt, a nem­zetgyűlés színe előtt megmutassam Vidovics Ferenc igazi harcát. Budapesten arról tudtak, hogy Vidovie* Ferenc a kisgazdapárt agilis vezető tagja, de közben nem tudtak arról, hogy mit csinált Vi­dovics Ferenc Máramarosban. Dr. Rózsi Béla ügyvéd mondja el ia következőket. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárt oldalán.) Ezek nem állítások, ezek bizonyítékok, amiket most mon­dani fogok. Vidovics Ferenc 1941-ben került Máramarosszigetre, ahol az Uj Máramaros című kormánypárti lapot- alapította meg. (Orbán László (kp) :• Kormánypárti lapot! Hm!) Az akkori főispánnal, Zsurka Fláviusszal és a polgármesterrel, dr. Rátkay Bélával szoros barátságban volt. Ezek mindketten az akkori kormányzat legbuzgóbb képviselői voltak. A lap a Magyar Élet Pártjának hivatalos szó­csöve volt és Vidovics a MËP vezetőségi ülé­sein is résztvett, ahol hangadó volt, ebből kö­vetkeztetve tagja is kellett legyen a MÉP-nek. (Eav hana a kommunistavárt oldalán: Ez vi­lágos! —- Zaj a kisgazdapárt soraiban.) Az »ellenzéki« kisgazdapárti Vidovics Jètt a szélsőjobboldali mépista hivatalos kormány­lap felelős szerkesztője, amely lapban a hábo rús főbűnösöket dicsőítő, fasiszta, szovje^eÜe­nes, háborús uszitó cikkek jelentek meg. (Foly­tonos zaj a kisgazdapárt oldalán.) 1942-ben a parlamentben a magyar nemzeti hős, Bajcsy-Zsilinszky Endre bátran kiállt-a háború ellen, s a kisgazdapárti és a szociál­demokratapárti ellenzék támadta Bárdossy há­íborús katasztrófa-politikáiát. (Közbeszólás: r a kisgazdapárt oldaláról: Vidovics támadta Bár dossyt! — Orbán László (kp): Na, majd meg­látjuk, hogyan támadta!) Nézzük meg, hogy a Pesten kisgazda, Má­ramarosnn mépista Vidovics hoeryan reagált a képviselőházi ePenzék magatartására._ (Zaj a kisgazdapárt oldalán. — Orbán László (kp) — (a kisgazdapárt felé): Figyeljenek ide és azután tapsoljanak!) Az Uj Máramarosban 1942 már­cius lC-3n megjelent, Bárdossyt dicsőítő cikke a következőket mondja (olvassa): »Csak az imént láttuk a parlament tömött karzata alatt és zsúfolt.padsorai között, araint alakjának ne­mes balzaci eleganciájában átizzott mélyen kul­turált szellemének felsőbbrendűsége, s à poii­63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom