Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-29
À nemzetgyűlés 29. ülése 1946. évi május hó 8-án, szerdán. y9i ság a demokrácia ifjúsága legyen. (Súlyán György (kp): Javítják külpolitikai helyzetünket! — Nagy Vince (pk): Azt már nem lehet! — Felkiáltások a pártonkívüliek sorai. ban: Azt látjuk, hogy ki javítja! — Orbán László (kp): Akkor is maguk felelősek érte! Nem lesz mégégyszer tőrdöfési legenda! Hiába készítgetikl — Az elnök csenget. — Egy hang a kommunistavárton:, Ott van Sulyok maguk mögött! — Nagy Vince (pk): A nagy joglemondással teljesen elrontották! — Némethy Jenő (pk); Losonczy Géza már rendbetette! — Orbán László (kp): Hitler is a tőrdöf ési legendával kezdte! Nem lesznek úá Hitlerek! .—• Nagy Vince (pk): Ne hasonlítgasson minket Hitlerhez! — Felkiáltások a vártonkívüliek soraiban: Inkább magukat! — Zaj, — Az elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gyenes Antal (kp) : Igen jó, ha a demokrácia másfél éve után utánanézünk annak, hogy mi történik az iskolákban. Ezért kérem <a kultuszminiszter urat, vizsgálja felük mi folyik a magyar iskolákban, mire tanítják az ifjúságot és mi folyik az egyházi iskolákban. Hasson oda, hogy az éveken keresztül buzdított ifjúság megismerje a szabad emberré való nevelődés útját és magáévá tegye a demokratikus ideálokat» megismerje legszentebb hagyományait, megismerje azt, hogy nemcsak 1848ban. de azóta is, amikor magyar haladásról... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gyenes Antal (kp) : ... magyar progreszszióról volt szó, a magyar ifjúság mindig ott volt a haladás, a progresszió mellett. Nem lehet közömbös előttünk az, hogy most, amikor az újjáépítésben a dolgozó nép, a demokrácia tényezői minden erejüket megfeszítik, ugyanakkor a jövő nemzedéket a demokrácia ellen nevelik..Nem lehet közömbös előttünk az, hogy mire nevelik a nemzet jövőjét, az ifjúságot. (Élénk helyeslés és taps a kommunista* párton.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a kultuszminiszter úrnak. Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz az állati oltóanyag termelése ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Miképpen gondolja a földmívelésüigyi miniszter úr elhárítani azt a veszedelmet, amely sertéstenyésztésünket fenyegeti az oltóanyag elégtelen volta folytán 1 ?« .'•'"'.. Elnök: Áz interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (pk): T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, felesleges arról a mérhetetlen kárról és pusztulásról beszélnünk, amely a magyar mezőgazdaságot az 1944. év végén és az 1945. év folyamán érte. A legnagyobb pusztulás az állattenyésztés terén érte a mezőgazdaságot. Elég lesz csak röviden megemlíteni néhány számot ennek a pusztulásnak a mérvére vonatkozóan. A hivatalos összeírás alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban 1,134.366 darab szarvasmarha pusztult el. ami szarvasmarhaállonnányunknak 52 százaléka.: elpusztult 501.472 darab ló, lóállományunk 58 százaléka; elpusztult 3,013.968 darab sertés, sertésállományunk 74 százaléka; elpusztult továbbá 1,001.534 darab juh, juhállományunk 76 százaléka. Ezek a számok távolról sem mutatják a tényleges veszteséget, merthiszen köztudomású, hogy a telNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ I. ^ jesen kifejlett legértékesebb állatok váltak a pusztulás martaiékává. Köztudomású az is, hogy az állatállomány nemcsak abból a szempontból mérhetetlen fontosságú, hogy hússal és igavonó állattal lát el bennünket, hanem a taLajerő fenntartása szempontjából is. Ell'egendő •lesz, ha rámutatok a földmívelésügyi kormányzat hivatalos lapjának a kimutatására, amely megállapítja, hoigy míg 1932—-36-ban 4 millió darab számos állatunk volt, addig ez most egymillióra becsülhető. Megállapítja, hogy istállótrágyaitermelésünk körülbelül negyedére esett vissza. Ha figyelembe vesszük azt. hogy Magyarország, bár földje, népének szorgalma alkalmassá tenné nagyobb termések elérésére? a nyolcadik-tizenkettedik rangsort foglalja el a főbb növénytermelő országok között, akkoi 1 ez elegendő annak a megállapítására, hogy nemcsak a húshiány és az iga vonóállathiány, hanem a trágya elmaradása folytán is egész mezőgazdasági termelésünk is visszaesett és katasztrofális helyzetbe került. (Ügy van! a vártonkívüUeknél.) Ilyeni körülmények között egészen természetes, hogy minden lehetőt el kell követnünk, hoigy állattenyésztésünk terén . ott segítsünk, ahol lbhet. Szakembernek nem kell mondani, hogy a ló-, szarvasmarha- és juhállományunk helyreállítása ezeknek az. állatfajtáknak lassúbb szaporodása folytán hosszú időt vesz igénybe, úgyhogy ezekből sem bevételre, sem húsfogyasztásra rövid időn belül számítani nem lehet. Ellenben van egy termelési águnk az állattenyésztésben, s^eza sertéstenyésztés, ahol gondos^ körültekintő politikával igenis erősen számottevő eredménnyt lehetett volna és lehetne elérni. Ez pedig egy módon lehetséges: a megfelelő sertésállománynak iegjtökéletesebb megvédése révén. Erre a lehetőség is megvan, mert hiszen hozzáértő emberek tudjak, hogy éppen magyar tudósok munkája folytán a sertések megvédése tekintetében olyan védekező anyag áll rendelkezésünkre, amelynek eredmléinye majdnem százszázalékos, ha időben és kellő módon csinálják meg, és az anyag rendelkezésre áll. Ez azonban az a kérdés, ahol nagy hibákat követnek el. (Bálijuk! Halljuk! a partonkivüliekwß.) Sertéstenyésztésünkben, ahol az oltást nem csinálják meg, van olyan esztendő, amikor az állomány 70—50 %-a elhull. Viszont idejében alkalmazott oltással, ha anyag van, körülbelül legfeljebb 15%-kai megtudjuk úszni a vészt. Egészen természetes dolog, hogy ilyen körülmények között vétkes könnyelműség és nagyfokú mulasztás, hacsak egyetlen sertés is azért pusztul el, mert ezt a módot nem alkalmazzuk úgy, ahogy alkalmazni kellene. Látván ennek a dolognak fontosságát, még amikor funkcióm volt a minisztériumban, 465 igyekeztem minden lehetőit elkövetni, hogy az oltóanyagtermelés terén eredményeket érjünk e>L Egy terv volt beállítva, amelynek értelmében 1945 augusztusában be kellett volna szolgáltatni tízezer darab virus-serté3t ihat megyében. Ezek közül két megye be is szolgáltatta, a reá eső tízezer darab virus-sertést, a másik öt megye azonban nem adta be a tízezer darab virns-sertést, hanem csak háromszáz darabot adott be. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 40.000 liter szérum, amely szükséges volna az állatállomány megmentésére, nem áll rendelkezésre. Ez viszont azt je- . 63
