Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-29

:361 A nemzetgyűlés 29. ülése 1946. gesztem. Kérem a bizottsági tag urakat, szi­veskedjenek az elnöki fogadóba fáradni. (Szünet 11 óra 21 perctől 12 óra 3 nercig.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A so­ron következő Jónás József képviselő úr inter­pellációját törölte. Az utána következő Lénárt Iván képviselő úr halasztást kért. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzájárul-e .a halasztáshoz? (Igen!) A -nemzetgyűlés a ha­lasztást megadja. Következik Tomasovszky Mihály képviselő úr interpellációja a közellátási miniszterhez a napraforgó beszolgáltatásának megfelelő ju­talmazása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felöl" vásni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a. 28.600/1945. K M. számú r rendelete, amelyik 1945. évi december hó 1-én, vagyis több mint két és fél hónappal ezelőtt jelent meg a Ma­gyar Közlöny 190. számában, a mai napig vég­rehajtva nincsen, vagyis azok a becsületes gazdálkodók, akik a napraforgótermésüket be­szolgáltatták, még mindig nem kapták meg & vételáron felül a rendelet szerint métermá­zsánként nekik járó két liter olajat, ezzel szem­ben azokat a mulasztó gazdákat, akik a napra­forgómag termésüket a mai napig sem szolgál­tatták be, külön jutalomban akarják részesí­teni akként, hogy azoknak métermázsánként a vételáron felül nagyobb mennyiségű textil­árut akarnak kiadni. ^ .' . Hajrandó-e a miniszter úr haladéktalanul intézkedni, hogy a becsületes beszolgáltatok mielőbb megkapj álk a métermáz sanken ti két liter olajat és becsületes kötelességteljesítésüli: jutalmául szintén részesüljenek a ' textilakció kedvezményeiben? Tomasovszky Mihály s. k. nemzetgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Tomasovszky képviselő úr nincs je­len? (Felkiáltások: Nincs!) t K képviselő < úr nincs jelen, tehát interpellációját töröljük. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hallat­lan! Ma egy sincs jelen!) Soron következük Búzás Márton képviselő úr interpellációja az újjáépítési miniszter úrhoz a külföldre elhurcolt javak tárgyában­A fépviselő úr interpellációját törölte. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a miniszterelnök r úrhoz a sváb kitelepítéssel kapcsolatos szabálytalansá­gok tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíves­ke djék az interpelláció szövegét felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa)c »Hajlan­dó-e a korimányzíalt a sváb kitelepítéssel^ kap­csolatban kiadott egyes rendeletek folytán ke­letkezett szabály talán ságokat orvosolni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Hegymegi Kiss Pál (pk): T. Nemzetgyű­lés! (Halljuk! Halljuk! a pártonkívüli képvi­selők soraiban.) Előre is jelzem, hogy nem támadni akarok. Olyan kérdésben szólalok fel, amelynek egyfelől számos külföldi vonatko: zása van, másfelől amelynek becsületes és igazságos megoldása a magyar becsület kér­dése. A svábkérdéssel történelmi és demokra­tikus szempontból foglalkozom. Ha történelmi szemptontból nézzük, látjuk árnyoldalát és jó oldalát is. Árnyoldalát, amelyről a régi ^parlamentekben is igen sokszor emeltünk szót TSEMZETGyüIJÉSt NAPLÓ I. évi május hó 8-án, szerdán. 962 és kifogást, látjuk abban, hogy itt a Habsbur­gok által a Bach-korszak alatt idetelepített né­metajkúak elfoglalták a közgazdasági, a poli­tikai és a bürokratikus élet minden fonitosabb pozícióját, úgyhogy mi, magyarok, igen kevés helyet foglalhattunk el, sőt egy-egy kabi­netben *alig lehetett néha egy-egy magyar' családból származó embert látni. Ennek kö­vetkezménye asz, hogy ez az ország, különö­sen Gömbös Gyula óta, lassankint átalakult németbarát országgá, nem azért, mintha a mi népünk németbarát lett volna. — mi kurucok voltunk, sohasem voltunk németbarátok ' — hanem azért, mert ai felszínre azok kerültek, a,kik mindig a német barátságot hangoztat­ták (Nagy "Vince (pk): Vérszerint sváboK voltak!) és akik behozták az országba a ma­gyar lélektől mindig távol állott antiszemi­tizmust, amelynek súlyos következményeit ismerjük. De amikor itt rámutatok a svábkérdés árnyoldalára, meg kell említenem — hiszen ma úgyis az ellenállási mozgalmak érdemeit ju­talmazzuk, érdemrendet alapítunk ezeknek ju-' talmazására a demokratikus köztársaságban — azokat a német parasztokat, akik hozzánőttek a magyar röghöz és a magyar néphez s ami­kor idejöttek a német csapatok, megtagadták az engedelmességet, megtagadták a Volksbund­tagságot, megtagadták, hogy SH-k!atfonák lé­gyenek és hűséggel viseltettek a magryar ál­lami és nemzeti gondolat iránt. Most nekünk jutott az a nehéz feladat, hogy ezt a kérdést intézzük. Ezért én szót eme* lek a hűségesekért (Elénk helyeslés a párton­kívüliek soraiban.) és kérem a kormányt, — mert hiszen interpellációm már régen be van jegyezve — hogy a hűségesek kivitelét füg­•gessze fel, várja meg először a volksbundis­táknafk, az SS-istáknak és azoknak kivitelét, akik nevüket visszaváltoztatták; a hűségesek­kel várakozzunk és ezt a kérdést magyar be­csülettel és igazságérzettel vizsgáljuk meg. A miniszterelnök úrra támaszkodom ebben a tekintetben. Ismerem a rendeletet: aki ma­gát német anyanyelvűnek vallotta és magyar érzésűnek, arra nézve van bizonyos kivált­ság. A miniszterelnök úr saját szülővármegyé­jében, 454 Baranyában a többi vezető politikus­sal együtt kötelezte magát arra, hogy a hű­ségesek itt maradnak, én 'pedig a miniszter­elnök úr vármegyéjéből vett adatok alapján állítom, hogy a végrehajtás nem így megy, a hűségesek nem maradnak itt, - a hűségeseket kiviszik. Holott csak természetes, ha mi egy­szer szabadulni akarunk a sváboktól, akkor elsősorban azoktól kellett volna szabadulnunk, akik a magyarság és. a demokrácia ellenségei. Csak néhány adatot sorolok fel, amely ép­pen a miniszterelnök úr vármegyéjére». Ba­ranya vármegyére vonatkozik. Rettegésben és bizonytalanságban van a nép. körülveszik a falut, százával viszik közmunkára a hűsége­seket, otthon pedig a magyar föld műveletlen marad. (Nagy Vince (pkJT: így van!) Kihall­gatásra viszik őket, egy-két nap alatt hazaen­gedik, ezalatt kifosztják lakásukat. (Úgy van! Ügy van! a pártonkívüli képviselők soraiban.) Sokan bujdosnak éjjel-nappal, félholtra ver­nek hűséges embereket, (Egy hang a kisgazda­párt soraiban: Gyalázat! — Zaj.) a volksbun­dista ifjúsági vezetők, pedig szabadon grasz­szálhatnak. (Drózdy Győző (pk): Jó pártot választottak maguknak! —Nagy Vince (pk): 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom