Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-28
907 A nemzetgyűlés 28: ülése 19Í6. évi május hő 7-én, kedden, 908 magyar politika dolgában. A mi véleményünk az, hogy ez tűrhetetlen, (Ortutay Gyula (kg): A mienk is!) és ezzeil szemben fel kell lépni. Neon szabad annak előfordulnia, hogy amíg egyes demokratikus pártok vezetői hivatalosan vallják a Szovjet-magyar barátság külpolitikáját, addig e pártok íhelyi szervezeteiben nem hivatalosan ennek az ellenkezőjét vallják és cselekszik. És ez van, mindenki tudja, akár ezen, akár azon az oldalon, hogy ilyenfajta kétkulaesosság is van, és nem is elszigetelten Ide tartozik az' is, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor a miniszterelnök úr állástfoglal itt, a nemzetgyűlés színe előtt az ellen a rágalom ellen, amelyet a reakció terjeszt céltudatosan, hogy őt Moszkvába kieitálták, akkor akadja nak ollyanok, akik a miniszterelnöki kijelentés után is terjesztik ezt a rágalmat a nép között. (Balogh István államtitkár: Hazaárulás!) ügy van, egyetértek, hazaárulás. Az őszinteséghez, és a kétkulaesosságnak külpolitikánkból való kiküszöböléséihez tartozik az is, t. Nemzetgyűlés, hogy komolyan és radikálisan végetvessünk a régi hintapolitika maradványainak, akármilyen mezben modernizálva lép k fel ez a régi hinta politika. Szokták mondani, hogy híd akarunk lenni Nyugat és Üelet között Mi nem helyeseljük ezt a vágyakozást arra, hogy híd • helyett ütközőáíllam legyünk, mert vagy van szakadék a Szovjetunió és 'az angolszász nagyhatalmak között, és akkor nem sokat használna sem a szakadék betömésének, sem nekünk magunk" nak az, ha vállalkozunk a híd szerepre, ellenkezőleg, összenyomódnánk, mint ütköző; y ágy pedig nines szakadék. — mint ahogvan va Íjuk hogy nincs — hanem áthidalhatók (Derültség a szoeiáldemokratapárton.) a napipolitikában nap mint nap elkerülhetetlenül felmerülő ellentétek, (Nagy Vince (pfe): A hidat ön is hagypa ki már akkor!) s akkor nincs reánk szükség, egy kis országra, Magyarországra, hogy meg nem lévő. nem létező ellentétek között közvetítsünk. T. Nemzetgyűlés! A második féltétele air nak,. hogy békekilátásaink javuljanak # és ne romoljanak, az, hogy necsak á Szovjetunió felé, hanem szomszédaink felé is az őszinte barátság külpolitikáját vigyük. Vonatkozik ^ez elsősorban a jugoszláv államra. Március óta a légkör a viszony Jugoszlávia és Magyarország között bizonyos mértékig kétségkívül megjavult, de korai volnia azt mondani, hfgy ez a viszony már zavartalan és hogy a jugoszláv népben már nincs gyanakvás azzal a Magyarországgal! szemben, amelyben erős a reakció és tud támadni, Rendet kell teremtenünk, t. Nemzetgyűlés, hogy megjavítsuk és valódi baráti alapra helyezzük a magyarjugoszláv viszonyt, erős kézzel kell rendet teremtenünk a mi országunkban élő délszláv kisebbség dolgában. Nem lehet tűrni, hogy amikor a magyar kormány Őszintén akarja és nemcsak hirdeti a demokratikus kisebbségi politikát, a mi délszláv kisebbségünkkel szemben, akkor alul, iaz alsó hatósági szervek aláaknázzák és meghiúsítsák ezt a politikát. A jugoszláv^magyar viszonyt mérgezi az a tény, hogy ^ a határrendőrség soraiban igen sok a reakciós, a volt fasiszta elem, akik az ott élő jugoszláv kisebbséggel szemben nem azt a politikát folytatják, amely a magyar kormány Őszinte elhatározása. Rendet kell teremtenünk ezen a téren, és hadd hívjam fel erre ia körülményre a belügyminiszter úr figyelmét. De van egy másik körülmény is, amely zavarja viszonyunkat Jugoszláviával. Jugoszláviából magyar és jugoszláv reakciósok.fasiszták menekülnek át száz* és ezerszámra magyar területre, és ezek azok, akik megmérgezik a két ország, a két nép viszonyát. Le kell velük számolni, és nem lehet tűrni,- hogy ezek a jugoszláviai fasiszta menekültek, akár magyarok, akár szerbek, mérgezzék a légkört Jugoszlávia és Magyarország között. Es végül meg kell valósítani véére igazán azt, amit a jugoszláv kisebbség iskolaügyében ígértünk, mégpedig gyorsan és erélyesen. Manapság nemcsak a külügyminiszter csinál külpolitikát, hanem a belügyminiszter és a kultuszminiszter is külpolitikát csinál, s ha a belügyminiszter úr a határrendőrség szellemében változást idéz elő, ha a kultuszminiszter úr gyorsan megvalósítja a kisebbségi iskolákat jugoszláv kisebbségünk számára, akkor ez szolgálata lesz a magyar külpolitika érdekelnek is. De természetesen a külügyminiszter úr csinál elsősorban külpolitikát. •"Mi üdvözöltük, •amikor a miniszterelnök űr pécsi beszédében 4 * 2 kiállótt Jugoszlávia jogos adriaitengeri igényei, Triesztre való igényei mellett. Szeretnők, ha ez nemcsak egy egyszeri kijelentés lenne, hanem egy olyan elv, amely a magyar külpolitikát ebben a kérdésben állandóan vezérli. Azt akarjuk, hogy a magyar külpolitika egyértelműen és komolyan támogassa Jugoszlávia jogos igényeit Triesztre, az Adriai-tengernek számunkra is gazdaságilag igen komolyan számba jövő kikötőjére. T. Nemzetgyűlés! A további feltétel ahhoz, hogy béfceesélyeink javuljanak, a magyar sovinizmus komoly és egységes felszámolása. Mi, kommunisták, néhány hónappal ezelőtt egyedül vívtuk a harcot a sovinizmus ellen; nem féltünk attól, hogy elszigetelődünk, úsztunk az ár ellen, és az sem riasztott vissza bennünket, hogy a magyar közvélemény jelentékeny része nem értette meg ezt a harcunkat. Most már a vak is láthatja, hogy miért vívtuk mi, ha elszigetelten is. de kérlelhetetlenül ezt a harcot a sovinizmus ellen. Azért, mert tudtuk, hogy a szembefordulás ezzel az önámító sovinizmussal javítja a magyarság, Magyarország békeesélyeit, mert nyilvánvalóvá teszi ebben a kérdésben is, hogy ennek az új Magyarországnak, a demokratikus Magyarországnak nincs köze a régihez. Azt hiszem, nem kell bizonyítanom, t. Nemzetgyűlés, hogy a legfontosabb érvünk és fegyverünk a béketárgyalásokon az lesz, hogy ez a mi Magyarországunk, a parasztok, a munkások és a haladó értelmiség Magyarországa. &z a mi demokratikus Magyarországunk nem folytatása Horthy Miklós Magyarországának. Es ezt ország-világ előtt bizonyítani kellett, nem utolsósorban a magyar nagyzási mánia ellen vívott harcunkkal, a magyar sovinizmus elleni harcunkkal is. Mi akkor is állítottuk, — de azt hiszem, ma már nem egyedül állítjuk, és ez a szavunk ma már nem pusztába kiáltót i szó — hogy ez a mi harcunk, a kommunisták, a munkáspártok elszigetelt küzdelme a sovinizmus ellen az igazi magyar nemzeti politika. Az eredmények bizonyították, hogy igazunk volt. (Oltványi Imre (kg)] Valamit mi is csináltunk! — Nagy Vince (pk) Oltványi Imre felé: Az inflációt nem, hagyja!) 433 Én nem tagadom, és nem állítom azt, hogy mindent mi
