Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-28
9fi9 A nemzetgyűlés 28, ülése Î9M, évi május hó 7-én, kedden, 910 csináltunk. Ha Oltványi >t képviselőtársam ezzel a közbeszólásával ezt akarta volna nekem imputálni, akkor rosszul adresszálta szavait. Mi nem azt mondjuk, hogy mi csináltunk mindent a magyar nemzeti erdekek érvényesítéséért» hanem azt mondjuk most is, t. képviselőtársam, hogy a sovinizmus elleni harcban mindent mi csináltunk és fogunk ezután is csinálni, mert valami nagy támogatást ebben a kérdésben nem kaptunk, kivéve a másik . munkáspárt és bizonyos komolyan demokratikus elemek támogatását a kisgazdapárt soraiban, de a párttól magától ellenkezőleg': tőrdöféseket és tűszúrásokat kaptunk. (Pászthory István (pk): Mi nem dicsekedhetünk! — Zaj.) Mi dicsekszünk ezzel a küzdelemmel, és aki azt állítja, hogy ezzel nem lehet dicsekedni, az még mindig 1 nem látja, hogv mivel lehet javítani a magyarság esélyeit a béketárgyaláson, az még mindig vaksággal van megverve. (Némethy Jenő (pk): Olvassa fel a karácsonyi cikkét! Azt olvassa fel! — Zaj.) A karácsonyi cikkem! 434 Miért említem meg, hogy a sovinizmus elleni immár közös harc kormányprogrammá lett harc és a demokratikus pártok egységes harca? Mert ezt akarjuk, nem akarunk újra elszigetelten küzdeni ez ellen a veszély ellen. Miért fontos ez, hogy közösen folyjék ez a harc? Azért, mert már jelentkeznek a túllicitálok, már jelentkeznek azok, akiknek minden kevés, és akik Moszkva után már'készítik az tíj tőrdöfés legendáját az egész magyar demokrácia ellen, nemcsak mi ellenünk, hanem önök ellen is. (Oltványi Imre (kg): tlgy van!) Nem szabad engedni, hogy a demokratikus pártok soraiban ennek a túllicitálásnak. ennek a reakciós tőrdöfési legendának az emberei és szelleme teret nyerjenek, nem szabad nekik egy iottányira sem engedni. Nem szabad engedni, hogy külpolitikai érdekeinknek, nemzeti igényeinknek a rovására süssenek belpolitikai pecsenyét ilyen tűzön. Nem szabad reakciós pártpolitikai játékot űzni nemzeti érdekeinkkel.. Ebben kell egyetértenünk, ennek' a szellemében kell szembe" szállnunk az ilyen reakciós túllicitálási kísérlettel. Ebben a szellemben kell megakadályoznunk, hogy ez a soviniszta reakciós túllicitálás ne rontsa Magyarország esélyeit a béketárgyalásokon. További, negyedik feltétele esélyeink javításának belpolitikai feltétel- T. uraim, haladnunk kell a komoly demokratizállás irányában, * balra továbbra is. Ezt a feltételt utoljám hagytam, de nem azért, mintha az volna a véleményem, hogy ez a legkevésbbé fontos feltétele a magyar békeesélyek további javításainak. Minden lépés jobbra a magyar belpolitikában, mindén készülődés a reakciós revan^ra, veszélyezteti békekilátásainkat. Meg kéli moji-" dánom őszintén, hogy ezen a téren, ennek az igazságnak à belátása terén a magyar belpolitikai élet a legutóbbi néhány héten rosszul áll: nem eilőre ment, hanem hátra. És ez bennünket nemcsak mint a magyar demokrácia balszárnyániak egyik pártját tölt el nyugtalansággal; ez eltölt bennünket nyugtalansággal elsősorban mint magyar hazafiakat, mint egy olyan ország politikusait, amely közvetlenül beketargy ail ások előtt áll. Nyugtalansággal, tölt el bennünket mindenekelőtt a belpolitikai kétkulacsosság. Mert nemcsak külpolitikai, kétkulacsosság van. hanem van belpolitikai kétkulacsosság is. {Drózdy Győző (pk): De van ám! — Egy hang a pártonkívülieknél: Ki viseli a kulacsot? — Ratkó Anna (kp): Ott van! — Zaj a kommunistapárton és a pártonkívülieknél.) ïïzt nyíltan ki kell mondani. Vannak olyanok, akiiï szerint a nemzeti egység politikáját, a demokratikus erők koalíciójának politikáját kény> telen-kelletlen folytatjuk & békekötésig, azután változtatni kell a koimiányrudon, azután nekimegyünk a munkáspártoknak, azután jön a nagy leszámolás. Ne tagadjuk, hogy vannak ilyenek, mert ha nem lennének, akkor kérdem, milyen boszorkányok ellen hadakozott volna à miniszterelnök úr székesfehérvári beszédében? Nyilván vannak olyan boszorkányok, akik ellßii szükségesnek tartotta a miniszterei nők úr a máglyával való fenyegetést. (Marosán György (szd): Boszorkányod kézigránáttal!) Vannak — magam olvastam — mégpedig nem outsider politikusai vagy ideológusai a / kisgazdapártnak, akik nyíltan beszéltek arról, hogy a békekötés után kezdetét veszi a kisgazdapárt fejlődésének úgynevezett második szakasza, amit nem lehet máskép érteni, mint úgy, hogyha békekötés után kezdődik valami új, kezdődik _ a koallíciós politikával f zemben a harci politika az eddigi koalíciós partnerekkel szemben. Én melegen üdvözlöm, hogy a miniszterelnök úr székesfehérvári beszédében szembenézett ezzel a veszéllyel és leszögezte nemcsak a kormány álláspontját, hanem a kisgazdapárt demokratikus zömének álláspontját is ezekkel a reakciós tervezgetésekkel szemben. (Taps a, kommunistapárton.) Mi természetesen nem félünk azoktól a fenyegetésektől, amelyek a koalíció feflborítását festik falra a békekötés utánra, mi mint párt, mint a munkásság egyik komoly nagy tömegpártja semmiféle fenyegetéstől nem félünk. (Vgy van! Ugy van! — Taps a kommunistapárton.) De itt nem rólunk van szó egyedül. Itt az országról van szó. és azt hiszem, rossz szolgálatot tesznek az országnak, akik irányt vesznek a nemzet kettészakításária, és akiknek a politikai perspektívája a békekötés utánra a polgárháború felidézése. (Stühmerné Oberschall Ilma (pk): Megint fenyeget! — Nagy zaj a kommunistapárton, a kisgazdapárton és a pártonkívülieknél.) Jó idejében figyelmeztetni a veszélyre! (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt soraiban. -— Drózdy Győző (pk): Ne fenyegessen! — Folytonos zaj. — Egy hang a kommunistapárt soraiban: Öreg kretének pártja. — Zaj.) Az a mód, ahogyan egyesek felvetették a paraszt egyséig kérdését... 43 3 ^ (Éljenzés és taps a kisgazdapárt soraiban.) Én csatlakozni tudnék ehhez a tapshoz, ha a parasztegység mellett való tapsolás tazoknak a kijelentéseknek szólná, melyeket Nagy Ferenc minisztereinek úr a parasztegység fogalmához székesfehérvári beszédében fűzött. (Ugy van! Ugy van! — Taps a kisgazdapárt oldalán.) De mondjuk meg őszintén: nem mindenki értette és érti úgy a parasztegységet, mint ahogyan Nagy Ferenc miniszterelnök úr székesfehérvári beszédében értette. (Zajon felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Ugy értette!"— Taps a kisgazdapárton. Ellentmondások a. kommunistapárton.) Vannak tendenciák — és mi halljuk, hogy a fü^ hogy nő — amelyek a parasztegységet a munkássággal szembeállítva értették. (Élénk ellentmondások a kisgazdapárt oldalán.) Ez semmi egyéb, mint kísérlet nemcsak a magyarság két legnagyobb doOgozóosztályáiTak a szembeállít á-
