Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

305 A nemzetgyűlés 28. ülése 1946. évi május hó 7-én, kedden. 906 politikai változás, amely a háború kimenetele következtében beállott a magyar társadalom eme részében, abban áll, hogy behelyettesítik a kiesett Németország: helyébe az angolszász nagyhatalmakat. Most már nem Hitler külön­féle csodafegyvereire spekulálnak és várnak, hanem várnak az atombombára. Háborúra spekulálnak és nem látják, hogy ha egyáltalán van ország, amelynek létérdeke a béke fenn­tartása, akkor ez az ország mi vagyunk, Ma­gyarország. (Élénk taps.) Vannak persze nemcsak minálunk, külföl­dön is, a nyugati államokban olyanok, akik alig várják, hogy a második világháborút kö­vesse a harmadik és akik alig egy évre a há­ború befejezése után háborús uszítással fog­lalkoznak. Ne gondoljuk, t. Nemzetgyűlés, hogy ezeknek a háborús uszító uraknak ne lennének ügynökeik Magyarországon is! Van­nak. Ezek az ügynökök, a reakció háborúra spekuláló emberei, lesik, hogy kiélesednek-3 és milyen gyorsan élesednek ki az ellentétek a Szovjetunió és az angolszász hatalmak kö­zött, ugyanakkor, amikor minden igaz ma­gyar hazafi, akinek szívén fekszik a sebek behegedése, amelyeket Magyarország ebben a háborúban elszenvedett, azt lesi, hogy a nem­zetiközi politika arénáján kibéküljenek, elsi­mítsák egymásközt azokat az elkerülhetetlen kisebb-nagyobb ellentéteket, amelyet a szövet­ségeseket ideig-óráig egymástól elválasztják. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Ezek a háborúval spekuláló körök — mert nemcsak a, feketepiacra elsibolt^ áruval lehet spekulálni! — az ellenségei itt minálunk a szovjet-magyar barátság politikájának. Ezek képviselik a belpolitikában ugyanúgy, mint a külpolitikában a reakciót. Hogy fogadatlan prókátorai az angolszász nagyhatalmaknak, az persze más lapra tartozik. Hogy a szovjet­barátság külpolitikáját csak ők értelmezik úgy, mintha ez kizárólagosságot jelentene; mintha ez a politika, a szovjet-magyar barát­ság politikája angolszászellenes politikát je­lentene; hogy ezt csak ők állítják, az persze, más lapra tartozik. Kell-e hangsúlyozni, hogy mi a szovjet-magyar barátság politikáját nem így fogjuk fel, nem valljuk azit, hogy a Szov­jetunióval való barátság politikája angolszász­ellenes politikát jelenti Kell-e hangsúlyozni, hogy szerintünk a szovjet-magyar barátság politikája nem a kizárólagosság értelmében veendő, sem politikailag, sem gazdaságilag? (Ügy van! a kisgazdapárton.) Azt hiszem, felesleges ezt hangsúlyozni- (Helyeslés a pár­tonkivülieknél.) Igenis, barátságot akarunk az angol és az amerikai néppel, Angliával és Amerikával is. Nem feledjük el soha, hogy mit köszönhet a világ, a haladó emberiség az amerikai nép­nek, Washington, Jefferson," Lincoln és Theodor Roosevelt népének, annak a népnek, amely Kossuth Lajost fogadta az 1848-as for­radalom leverése után és hazája lett sokszáz­ezer magyar vérünknek, dolgozó magyarnak, akiket a reakciós, feudális Magyarország ki­vándorlásra kényszerített. És ugyanígy nem feledjük el Angliának sem, hogy mit adott Cromwell és a chartizmus Angliája, a hitleri fasizmussal szemben való helytállás Angliája, az angol,munkásmozgalom Angliája az embe­riségnek. (Taps.) Nem felejtjük el, ebben az értelemben mi is angol- és amerikai barátok vagyunk és mi vagyunk az igazi angol- és amerikai barátok, mert ezek a reakciós körök, amelyek úgy an. golbarátok, hogy egyben szovjetellenesek, nem látják ä fától az erdőt és bizonyos angol és amerikai reakciós körök mögött nem lát­ják meg az amerikai és az angol népet, az amerikai és az angol demokráciát. (Ügy van! a kommunistapárton.) Mi orientálódunk az angolszász népekkel,, az angol és az amerikai haladó demokráciával való barátságra (Taps a kommunistapárton.) ők orientálódnak az an­gol és amerikai müncheindstákkal 431 való barát­ságra, azokkal a reakciósokkal való barát­ságra, akik a háború előtt, alatt és most is a Szovjetunió elleni uszításban látták feladatu­kat. ' Mi reméljük, hogy az angol munkáskor­mány ki fogja józanítani ezeket az urakat és ezeket a köröket abból a hiedelmükből, hogy a magyar reakció segítséget kaphat egy de­mokratikus Angliától a magyar demokrácia és a szovjet-magyar barátság politikája ellen. Reméljük, hogy az angol munkáskormány félreérthetetlenül meg fogja mondani ezek­nek az uraknak, hogy sötét terveikben az an­gol demokrácia támogatására ne számítsanak. T. Nemzetgyűlés! A moszkvai út eredmé­nyei nyilván, azon alapulnak, hogy bizalom volt a magyar demokrácia belső erői és telje­sítményei iránt. Nyilvánvaló, hogy a moszkvai út elismerését "jelenti ezeknek a belső teljesítmé­nyeinknek. De azt hiszem, nem felesleges fel- ' hívnom a nemzetgyűlés és az egész magyar demokrácia figyelmét arra, hogy' a moszkvai út sikere után sem szabad elbíznunk magun­kat. Ne feledjük el, hogy azokban az igére« tekben, abban a támogatásban, abban az elis­merésben, amelyet a magyar kormánydelegá­ció Moszkvában kapott, jóadag "előlegezett- bi­zalom is volt és ezt az előleget — legalább ifc részben — még csak ez után — kell beváltani. Nyilvánvaló, hogy Magyarország békeesélyei, békekilátásai a moszkvai út után^ mégjavul­tak, de ne feledjük el és mi erre is, igen ko~ molyan fel akarjuk hívni a magyar közvéle­mény figyelmét, hogy a megjavult esélyeken is lehet újra rontani és attól tartunk, hogy egyesek rá próbálják vinni az^ országot erre az útra, amelyen járva nem javítjuk meg "még jobban békeesélyeinket, hanem ellenkezőleg, lerontjuk őket. Engedjék meg, hogy^ felsoroljam a mi ­pártunk véleményét arról, mi kell ahhoz", hogy ne rontsunk, hanem továbbra is ja­vítsunk békeesélyeinken. Az első dolog, ami ehhez kell, az őszinte­ség és a szovjet-magyar barátság külpolitiká­jának kétértelműség nélküli, Őszinte és becsű- \ letes folytatása (Helyeslés.) a kétkulacossság teljes kiküszöbölése ebből a pollitikából ; (Taps a Ház minden oldalán, kivéve^ a pártmikívü­liek csoportját.) közös erőfeszítés arra, hogy megvalósuljon, amit Nagy Ferenc miniszter­elnök úr pécsi beszédében mondott, _ hogy a szovjet-magyar barátság külpolitikája necsak a kormány, hanem/az egész magyar társada­lom politikája 'legyen; ' hogy . ez áthassa >az egész magyar népet. És ami ehhez tartozik: közös harc azok eillen, akik akár nyíltan, akár alattomban ezt a politikát szeretnék elgán­csolni. Mi nyíltan szoktunk beszélni és ha bé­keesélyeink javításának feltételeit felsirolva, a kétértelmű&cg nélküli őszinte szovjet-magyar barátság külpolitikáját soroltuk fell elsőnek, akkor ennek komoly oka van. Van nálunk alattomosság és kétkulacsossá-g is a szovjet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom