Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-27
885 A nemzetgyűlés 27. ülése 1M6 amikor a fővárosi gyermekeik között az utolsó darabka kenyerét megtörte. Ma is szívesen látjuk vendégül, hogy a nemzet jövendő értékét, a magyar gyermeket Budapestről ápolhassuk, hogy az ifjú gyermekek emlékezzenek vissza arra, hogy a magyar parasztság mentette meg őket-az éhhaláltól. Mi továbbra is vállaljuk ezt a nagy feladatot, mert mi nemesalk hogy mondjuk, hanem részt is akarunk, venni ennek az országnak demokratikus átalakulásában. Mi nem nyolc órát akarunk dolgozni, mi nyári munkanapok alatt tizennégy órát dolgozunk. A szegény parasztság kora < hajnaltót késő estig dolgozik, estére kelve a véres verejtéktől vállairól lerothad az inge. -Késő este lelke fáradt, összeesdik, nines kedve a szórakozásra, nem megy moziba, nem megy sportolni, nem kíván sétálni, izmai fáradtan zsugorodnak össze % A parasztságnak nincs más szóra« kozása, mint az, hogy ha fáradtan összeesik, rágyújt a pipájára. Ha ezt a szórakozást is megvonjuk, akkor a parasztságnak nem érde v mes élni. T. Nemzetgyűlés! Mondja ki a nemzetgyűlés: minden dohányzó számára díjmentesen 200 palánta dohányt szabad ültetni, minden parasztembernek, akinek van gyümölcsöse, szőlője, a saját terméséből saját céljaira csa ládtagonként 5 liter szeszt szabad díjmentesen kifőznie. (Mozgás és közbeszólások a kommn- ' nista párt és a szociáldemokrata párt soraiban — Révész Ferenc• (szd): Szesztestvériség!) A dohánylkertészek azt, amit eddig termeltek, nagyrészt elfeketézték. Ausztriából hoztak át lovat, marhát, disznót, ruhát, nekik úgyszólván mindenük megvan a dohányért. Ezentúl amit a dohánykertészek termelnek, az. részben olcsón ellátja a városokat, de a leg-nagyobb részét külföldre lehet exportálni, amiért nemes valutát kapunk, így a pénzünk értéke javul. A parasztság fizeti a rettentő adót, ami ha még továbbra is fennáll, a_mező» gazdaság összeroppan, mert ezt a parasztság nem bírja. Ma ilyen körülmények között vergődik a falu népe. A falun nincs pénz, különösen a kiürített községekben sok ház van még a mai napon is, ahol nincs egy malacka sem. Van sok község, ahol a sót hatósági áron nem tudták kiváltani* A parasztságnak nincs eladó áruja, amiért pénzt kaphatna, az egész országban dühöng a baromfi- és sertéspestis. Nincs fogatunk. Sok község van, ahol a tehenet fog-» ták össze lóval, vagy két gazda fogta össze egy-egy darab tehenét. Azokban a községekben, ahol a lófogat teljesen elpusztult, csak pár tehénfogat áll rendelkezésre, a kötelező tejbeszolgáltatást az igavonó marhák után 50%-ra kell csökkenteni. (Helyeslés a kisgazdapárton.) A múlt évben csekély takarmány termett, az abraktakarmányt be kellett szolgáltatni, közellátásra, jóvátételre. Szalmán és kukoricaszáron az igavonó marhákkal nem lehet tejet termeltetni. Amikor a gazda minden beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, amikor végre az elszámoló bizottságok megvizsgálták a gazda kamráját, padlását, mennyi készlettel rendelkezik, a fölös terményét ismét beszolgáltatták vele. Amikor a gazdának kimondottan csak a megélhetését biztosító csekély fejkvóta gabonája van, még mindig fennáll a 30%-os vámőrlés, amelyből 20%-ot közellátás céljára szállít évi május hó 3-án, pénteken. 886 be a malomtulajdonos s amiért a gazda ismét csak a maximális áron megállapított gabonaárat kapja kézhez. Akkor, amikor a gazdát véglegesen elszámoltatták, a 30%-os vámőrlési díjat azonnal,kérjük törölni. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ha ez a rendelet továbbra fennáll, ebben az országban minden társadalmi rétegnek lesz kenyere bőségesen, míg a földet művelő parasztság éhenpusztuí. Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje. Kovács József Ikg): öt perc meghosszabbítást kérek. . Elnök: Nincs meghosszabbítás, tessék befelezni. Kovács József (kg): T. Nemzetgyűlés! Ha nemzetünk tudatosan és önérzetesen, a jobb jövőbe vetett hittel és saját belső erőnk biztos tudatával továbbra is élni akar. ha mi komolyan akarjuk, hogy határainkon túl élő és tőlünk esetleg távol is maradó magyar testvéreink továbbra is felénk forduljanak és tőlünk lélekben és magyarságban nemcsak, hogy^ el ne szakadianak, hanem a történelem Örök életén át velünk egyesüljenek, akkor itt iosrot, szabadságot kell biztosítani a nemzet minden becsületesen, tisztességesen és önzetlenül dolerozó népe és. főleg annak gerince, az államot fenntartó magyar parasztság és munkásság számára. (Éljenzés.) Mert ha a határon túl rP" kedt magyarság' azt látná, hogy itt nálunk csak szavakban és szólamokban él a dem ikráéra, de alapjában véve nincs jog, sem szahadsáer. főlesr az államfenntartó magyar parasztságnak nincs meg az az élő, eleven joga, amely őket velünk mindenkor és mindén tekintetben a történeti időknek bármely forgandóságában lélekben és eleven magyarságban örökre earyesíti és egybekancsolja. kétlem, hogv ők ebben a magyars águkban ki fognak tartani mellettünk a nehéz időkben. .' . Ne maradjunk az ósdiságban, ne nézzük a pénzügyőrök érdekeit. A nAnzüírvőröket az osztrák hozta a nyakunkra. (Zaj.) Itt ne egyes osztályok kényuralma legyen az úr, hanem itt a magyar földön maiïa a magyar nén. (Éljenzés és ta/os a kisaazdanárton. — Közbekiáltás a szociáldemokrata párton: Szóval nem kell finánc!) Elnök-: Az internál lá<n ót a nemzetgyűlés kiadia a miniszterelnök úrnak. Következik Dávid János képviselő úr sürgős interpellációja- A kéuviselő ur szóban terjeszti elő interpellációját. A képviselő urat illeti a szó. Dávid János (szd): Igen t- Nemzetgyűlés! Végtelenül sajnálom, hogy interpellációmat üres padsorok előtt kell elmondanom, .annál is inkább, mert az a réteg, amelyről beszélni akarok» megérdemli, hogy felfigyeljen rá a # . nemzetgvűlés, valamint maga a kormány. Mindenkiről esett már szó itt ebben a nemzetgyűlésben, mindenki elmondhatja és elmondja sérelmeit. Én annak a rétegnek a sérelmeit akarom szóvátenni, amely ebben az országban mindig tényező volt. Ai kisiparosság» a kézműves iparosság már a múltban kivívta magának a megbecsülést» de kétszeresen kivívta a megbecsülést az utóbbi, a felszabadítás! évben. A kisiparosság, a kézműves iparosság a munkásság mellett legelőször fogott hozzá az ország felépítéséhez- Az ipari munkásság mellett a kisiparosság nem kérdezte» hogy mi lesz a jutalom» hanem hozzáfogott a romok eltakarításához, az építkezéshez. Csinálta a bányászoknak 56*
