Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

873 A nemzetgyűlés 27. ülése 19Í0. hogy minden ötévi szabadságvesztésnél eny­hébb büntetést meg kell fellebbeznie a nép­ügvásznek, tehát nem nyugodhatik bele. Saj­nos, ennél tovább a fennálló törvényes rendel­kezések alapján nem mehetünk. Ennél tovább esá'k a demokratikus pártok mehetnek, és én itt a nemzetgyűlés színe előtt is kérem a pár­tokat, hogy ne a legrosszabb anyagot küldjék a népbíróságokihoz, hanem a legjobbat. (Közbe­kiáltás a kisgazdapárt oldaláról: Ugyanazt kö­veteljük.) A minisztérium részéről nemcsak azt a lépést tettük már meg, hogy felemeltük a napidíjat olyan mértékben, amely legalább is a létminimumot eléri, (hanem kimond­juk azt is a rendeletben, hogy a fixfize­téses alkalmazottak fizetéséből azon a címen, hogy népbírósági tárgyaláson vettek részt, semmit levonni nem lehet, tehát a legjobb anyagot küldhetik a pártok a népbírósághoz anélkül, hogy ebből az illetőkre (anyagi kár 'származhatnék. Ezek a bajok, sajnos, megvannak a NOT­nál, a Népbíróságok Országos Tanácsánál is. Meg kell mondlanom itt a nemzetgyűlésben, {Halljuk!) hogy megállapítható módon sokan a ^ Népbíróságok Országos Tanácsát arra hasz­nálják fel, hogy pártjukon keresztül járásbíró­ból vagy törvényszéki bíróból egyszerre a kúriai bírói rangra tornásszáik fel magukat, (Drőzdy Győző (ok): Igen!) mert hiszen a NOT bírái ezt a fizetést kapják. Ezek az emberek — ezt is mese kell mondanom — nem a legkiválóbb bírók, (Felkiáltások a pártonkívüli képviselők csoportjából: Tudjuk!) hanem ezek azok a bí­rók, akik — tisztelet a kivételeknek — minden rendszerhez igyekeznek alkalmazkodni, minden •rendszerben le akarják tarolni a dolgok javát, és ezek között a bírók közt például volt olyan, akivel kapcsolatban én egyenest kénytelen vol­tam az őt kiküldő párthoz fordulni azzal, hogy vigyék el őt a népbíróságtól vagy fegyelmit indítok ellene, felfüggesztem és esetleg súlyo­sabb következményei lesznek az ügynek. (Zaj •és mozgás a pártonkívüli 'ellenzéki képviselők soraiban.) Tessék megengedni, hogy ne mond­jam ezt meg. Ha mi a magyar közéletet meg akarjuk tisztítani, akkor nem lehet az, hogy azok a de­mokratikus pártok, amelyek benne vannak a koalícióban és amelyekről feltételezhető^ hogy szívügyük a magyar közélet megtisztítása, a legnagyobb nemtörődömséggel nézzék, hogy mi történik az igazolások körül és a fasiszták elleni eljárások körül, hanem igenis oda kell állniok a népbíróság mögé. Ne tessék annak az elterjedt nézetnek hinni, hogy az az egy ta­nácsvezető, aki ott van, reakciós, hiszen annak nincs szavazati joga, csak szavazategyenlőség esetén van szavazati joga. Amikor feltűnő íte­leteket hoznak, akkor az egész népbíróság ts a népbíróságon keresztül az egész magyar de­mokrácia felelős. !_'#•*> Igen nagy fontossága van ennek a kérdés­nek. Nem akarok arról beszélni, hogy ez az egész demokratikus átszervezés és az az izga- . lom, amely itt a B-lista körül. kavarog, elke­rülhető leit volna, ha az igazolóbizottságok és a népbíróságok igazoló tanácsai kötelességüket másképpen teljesítik. (Egy hang a kisgazda­párt oldalán: "Ügy van! Sajnos, nagyon kis Szavuk van!) Itt van egy másik kérdés. Külföldi lapok­ból tudjuk, hogy milyen becsületet szerzett Magyarországnak az, hogy ezeknek a hibáknak ellenére is az úgynevezett csatlósállamok ko­évi május hó 3-án, pénteken. 874 zött Magyarország volt az egyetlen ország, amely a háborús bűnösök üldözését eddig ko­molyan vette és olyan intézkedéseket hozott, amelyek az egész világ előtt dokumentálják azt, hogy a magyar népnek semmi köze nem volt ahhoz a rendszerhez, amely 25 éven ke­resztül pusztította az országot. Ezt mind fi­gyelembe kell venni akkor, amikor a népbíró­ságba delegálnak bírákat az egyes pártok. Ha a pártok megváltoztatják eddigi politikájukat, akkor meg vagyok győződve arról, hogy az in­terpelláló képviselő úr és én is meg leszünk elégedve a népbíróságok működésével. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés és taps a kommunistapárt, a szociáldemokrata­párt és a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: Kérdem az interpelláló képviselő urat. óhajt-e a viszonválasz jogával élni? (Hajdu Gyula (kp): Nem. Tudomásul veszem a választ!) Következik az igazságügyminiszter úr vá­lasza Drózdy Győző képviselő úrnak a Magyar Kommunista Párt plakátja tárgyában február 27-én előterjesztett interpellációjára. A miniszter urat illeti a szó. Ries István igazságügyminiszter: Igen t. Nemzetgyűlés! A Magyar Kommunista Párt­nak a képviselő úr által inkriminált falraga­szán egy kitétel volt, amely úgy szólt, hogy a magyar állam pénzét elsikkasztják. À képvi­selő úr ebben t a magyar köztisztviselői karra vonatkozóan látott bizonyos gyanúsítást és az­iránt interpellálta meg az igazságügyminisz­tert, hajlandó-e a köztisztviselői kart megvé­deni és az ügyészséget megfelelő eljárásra utasítani? Méltóztassék nekem megbocsátani, de így általánosságban nem vagvok hajlandó a ma­gyar köztisztviselői kart abban az összetételben megvédeni, a/milyenben ma van. (Élénk helyes­lés és taps a kommunistapárt és a szociálde­mokratapárt oldalán.) Aí magyar köztisztvise­lői kar egy bizonyos része mellé odaállok és legyen szabad az interpelláló képviselő úrnak ak­kori pártállására utalással azt a megjegyzést tennem, hogy azt hiszem, ebben a kisgazdapárt egykori nagynevű vezérének, Gaal Gastonnak álláspontján vagyok, aki tisztában volt a ma­gyarköztisztviselői^ kar értékével. Nem is erről van itt azonban szó. Arról van szó, hogy ez a plakát nem ezt tartalmazza, (Ügy van! a kom­munistapárt oldalán.) nem a köztisztviselői kar ellen szól. Azt hiszem, a képviselő úr is. hallott itt holmi indítási hitelekről, amelyek nem az illető üzem megindításának céliát szol­gálták, hanem a Nádlor-utcábau 421 sziaibályozták a valutaárfolyamokat. Márnedig az állam pén­zének ilyen célokra való felhasználása egyenlő az állam pénzének az elsikka sztásával. (Úgy van! a szociáldemokratapárt oldalán.) Bár nem vagyok hivatott arra, hoerv a Ma­gyar Kommunista Párt nevében beszéljek, mee kell állapítanom, hogv amint az egész -plakát be volt állítva, ezt nem is lehetett máskép ér­teni. Ha azonban mégis a magyar köztisztvi­selői karnak, ismétlem, bizonyra része — mert, hiszen a maeryar köztisztviselői kar a maga általánosságában nem vonható ezek alá — ' találva érzi ma^át, és talán a képviselő úrnál ezt kifogásolta, ezen mi nem tudunk segíteni. Semmiféle olyan kitétel vagy célzás szerénv nézetem szerint a plakátban nincs, amelynek alapján én az ügyészséget meerfelélő lenesre utasíthatnám. (Na^ry Vince (pk): Nyiltabbram ki lehetett volna pellengérezni azokat a hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom