Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-27
855 J, „nemmtgyűlés 27. ülése t9i gyón sokszor odavezetett, hogy az illetékes szeryek, — még a megyei földbirtokrer! dező tanács is — a székelyek ellen döntöttek. Ha azt is megnézzük, hogy kiknek a javára szólt ez a székelyek ellen meghozott döntés, szégyenkeznünk kell, mert például a Tolna vármegyei "földhirtokrendez.0' tanács volt volksbundisták földjét; is visszaadásra kötelezte. Arról nem is akarok beszélni, hogy Tolna vármegye ügyvédségének egy része szinte arra rendezkedett be, hogy a székielyságget szemben iái volt volkshundisták, a kitelepítésre ítélt "*svábok ügyét vigyék a megyei tanács elé. Ezeket a székelyeket egy tömbbe kellene telepíteni, mert mégis lehetetlen állapot az, hogy a volksbundista házába beköltöztetett ;S7PjV,ej[y, ,g^j meg is műveltté a volksbundista földjét, ma ugyanolyan helyzetben legyen, mint régebben, amikor gazdasági cseléd volt a nagygazdánál vagy az uradalomban. Méç nincs a kezében a jogerős végzés, a volksbun' (listának viszont befolyása van a község vezetésére és a székelyt cselédként kezeli, arcába röhög és azt bizonygatja, hogy ők bizony szénen otthon maradnak és a székely — ha kedve van hozzá — megmaradhat nála cselédnek vagy földmunkásnak. Jó volna, ha ezeket a székelyeket -egyes falvakban^ összetelepítenék és más elbánásban részesítenék, mint a többi teleneseket. A székel vspisr^ birtokának megváltását uervanis annakidején a magyar állam petrol prnnban kapta meg és sokan már «• bácskai földeken S—10 évre előre törlesztettek. Ezeknek a mél•tánvos'^ásr p»>*aucsa szeret kö^nvítpse^pt VP 1'leiie adni. (Heh/eslés a kisgazdapárt oldalán.) A törvényi awnsl at 'lèhetn«psret ad arra, hoorv a m ép na/Hfoe" sálban élő magyar föM'mívesek is földhözi"thassauak. örömmel báldottuk tpo-nnn a miniszterelnök moszkvai Keszámolóiából, ho^v odakint megértették állas'non+mikat a hadifoerolvké^désben és a hadi'foerlvnk haza foslak térni. De amikor Moszkva vészéről ilyen méltányos megértést tapasztalunk, uffvnn'-ikkor én mindig szégyenkezve Tárok az n+eákon. mert mostanában már maid. Iiem rnífirlpu sarkon k^lflnln V|qrJí4V»ii-ivr»Vat I-pi^pf, látni, (üfif von! XJpy van! a, kisaazda^ náH oldalon.) Ma olvau emberek kény tel en pk knldútni. akik Voró^qn . a mp^őn. a gyárakban, va"v a -míí><nl-v-eVhpn s^o-rtyqlrnasan flo^go^tfík és inkább ők a>^tak a kolri^snak. miesem hnq«v' ők azo^l+nk volna koldulásra. "Ffo nem jól vau íery. Kötél e^pt*"«p<rünk van ezpkkel ;) crprpn".°é'tipn embo-r*pJkVpT Plomben, fiJan man! ' tfgy van! a kisgazdapárt soraibdtnJ 'akik nem akarták a háborút, akiket kpnvszerftpftek a harcra. Ha il ven npbéz hplvzethe irtottak. pVkor e^^^onrin kö+e^e^s^trünk visszavehetni őket családinkhoz és biztosí+ani számukba a fölrlpt. (Úgy van! l3av van! — Tans n ki^rrazdá/nárt és a pb&fflstáwirt oldalán.) "Hem élem, erre np^nps°k a törvény szaka «•zaipon IPSZ meg a lphetns,ég. h*»nptn p/t a ]phe'tő«éget mind a községi földio-Anvlő bizottságok, minrl ptetfip- a mesryp.i fnlHbirtokre^ripző tinancsok ki fo^^álc nasználni ^s fn^^ak föi^pt, JTjittatní a hadifoglyoknak, (Helyeslés a kisgazdapárton. ) T, Nemzetgyűlés! Tartom magam a pártközi megállapodáshoz. Beszédemet befejezem, csak. annyit learven szabad még megjegyeznem, hogy a földreformmal és a telepítési törvénnyel két nagyon fontos törvényt tárgyaltunk le és léptetünk életbe, A Ház tevékeny- i ?. évi május hó 3-án, pénteken. 856 sége azonban itt ne álljon meg. Folytatnunk kell ezt a munkát. A magyar mezőgazdaság megszervezésének, talpraállításának, a szédüleites perspektíva kihasználásának, amely mind a technikát újításokkal, mind a piaci lehetőségekkel a következő években már a mezőgazdaság számára megadatik, csak úgy tudunk eleget tenni, ha a mezőgazdasági termelés szintjét emeljük, a mezőgazdasági szakoktatást általánossá teszszük és a szövetkezeti kérdést is, amely lassan már olyan, mint egy tengeri kígyó, amelynek hátán lovagolnak a pártok, szintén megoldjuk. A parlament ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék a jövőben, és amíg a teljes mezőgazdasági programmot meg nem valósítottuk, addig ne is próbáljunk pihenni, pihenőre meuui. Abban a reményben, hogy az első és második lépés után — az első a földreform volt, a második^ a telepítés — jön a harmadik, a negyedik és r a többi lépés, bizalmat szavazok a kormánypártnak, és a törvényjavaslatot pártom nevében elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárt, a kommunistapárt. a parasztpárt és szociáldemokratapárt soraiban.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Nagy Ferenc miniszterelnök: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az 1946. évi VI. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott kormányrendeleteket ugyanezen törvénycikk 1. § (1) bekezdése értelmében a t. Nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatom. Kérem a t. Nemzetgyűlést ezzel kapcsolatban a további intézkedések megtételére. Elnök: A nemzetgyűlés a miniszterelnök úr bejelentését tudomásul veszi. Bencze Imre képviselő úr mint àz alkotmányjogi és közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni. . Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni, a nemzetgyűlés alkotmány jogi és közjogi bizottságának jelentéseit az emberi alapiogok hialtályosabb védelméről és a nemzetgyűlés á/tal az ország szellemi és közéleti vezetőszemélyiségei közül választott nemzetgyűlési képviselők számának úiabb megállapításáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentések kinyomatasát, szétosztását és napirendre tűzését, s egyúttal tisztelettel elnézést kérek, hogy nem az előadói emelvényről tettem meg jelentésemet, de az jelenleg foglalva van. Elnök: A beadott jelentéseket a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja és azok napirendre tűzése iránt később fogok javaslatot tenni. Szólásra következik 1 ? Gyurkovits Károly jegyző: Némethy Jenő képviselő úr. Némethy Jenő (pk): T. Nemzetgyűlés! En, aki már 1931-ben mint a kisgazdapárt jelöltje az ország egyik legnehezebb kerületében vettem fel a harcot a földbirtokreformért, a gödöllői kerületben, ahol Endre Zsigmondnak,, a hírhedt gödöllői főszolgabíró 409 apjának voltam az ellenjelöltje, aki ezt a küzdelmet az 1935-ös es az 1939-as választásokon folytattam, aki a erödölilői körletben Kovács Imre barátommal es Szenthe József képviselőtársammal harcoltam ezért az ügyért, aki mint á kisgazdapártnak volt országos ügyésze tizenöt éven keresztül, ezer és ezer gazdaembernek adtam ingyen
