Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-27
&o7 A nemzetgyűlés £?. ülése 1046. tanácsot és álltain rendelkezésére s aki 1942ben, amikor a kisgazdapárt akkori és mostani vezetőinek egy része a Magyar Társaskörben a feudálisokkal és a plutokráciával barátkozott, ezzel szemben azt hirdettem, bogy a szocialistákkal fogjunk össze, ezzel a múlttal jogot formálok ahhoz, (Révai József (ikp) —- a kisgazdapárt felé: En nem tűrném, ha nekem ilyet mondanának! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Miért nem? — Orbán László (kp) — a szónok felé: Rég volt. rég volt» igaz sem volt talán! — Derültség.) hogy ezt a íoidbirtokreformot, különösen ennek módszereit a legszigorúbb, de a legtárgyilagosabb kritikában részesítsem. ' Előrebocsátom: politikai szükségnek tartottam és tartom, hogy Magyaroszszágon a feudalizmus véglegesen felszámol. tassék, hogy a nagybirtokrendszer véglegesen megszűnjék, ez azonban nem zárja ki azt, hogy meg ne állapítsam, hogy én nem ilyen földreformot akartam- (Felkiáltások a kommunístapárt soraiban: Ezt elhisszük! — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Semmit sem akart!) Hogy miért nem akartam ezt és miért neim tartom ezt a földreformot a magyar nép javára valónak, azt ki foigom fejteni. (Halljuk! Haitijük!)- Először azonban a miniszter úrhoz tennék fel egy kérdést: miért kellett ezt a törvényjavaslatot sürgősen tárgyalíatni? (Révai József (kp): Mert a parasztoknak sürgős! — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Már régen kellett volna. — Zaj-) Méltóztassék meghallgatni. Ha a szabálytalanságok, a visszaélések, amelyeket a javaslat most reparálni kíván, folyhattak 1945 tavaszától a mai napig, talán egy-két napot várhattunk volna még a javaslat tárgyalásával s nem kellett volna ilyen sürgősen tárgyalnunk, hanem annak rendes módja szerint: hadd ismerte volna meg minden képviselő alaposan ezt a törvényjavaslatot és ígv szólhatott volna hozzá. Hiszen ez a parlament március 12-ike óta nem ült össze. Ez kizárta azt, hogy megjelenhessünk és hozzászólhassunk az ország dolgaihoz. (Révai József (kp): Hát szólhatnak!) Miért nem hívták össze? Miért kell mindent galoppban letárgyalni? Mi az oka annaik, hogy ez a parlament csak fejbólintó János"? (Egy hang a kommunistapárton: -Maga az! — Révai József (kp): Ne rágalmazza a nemzetgyűlést! — Pásztor Imre (szd): Nincs joga' ehhez] — Nagy Vince: (pk): Joga van! — Zaj.) Egy másik dolgot is előre kell bocsátanom még, mielőtt érdemileg kívánnék foglalkozni ezzel a törvényjavaslattal. A győztes nagyhatalmak — nem úgy, mint az első világháború után — ma nem gyűlölettől izva, bosszútól lihegve akarják a békét megkötni, hanem humánusan, emberileg, igazságosan. Ezt akarja mindegyik nagyhatalom. Hogy ez így van, azt legjobban bizonyítja .nemcsak az Atlanti-okmány, hanem az az okmány is, amelyet 1945 februárjában Yalta-^ban* 10 adták ki. Ennek az okmánynak bennünket igen érdeklő "* részei vannak s mert azt tapasztaltam, hogy kevesen tudják, vagy ha tudják, elfelejtették, y&gy ha nem is felejtették el,de nem akaírnak emlékezni reá> felolvasom ezt a részt. (Halljuk! Halljuk! — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Ez a telepítéssel összefüggi — Kovács István (kp): A telepítéshez szóljon!) Rátérek majd a telepítésre is. (Egy hang a kommunistapárton: De mikori) Ezen okmány szerint (olvassa): »A három kormány együttes politikát foar folytatni a célból, hogy megèvi május hó 3-án, pénteken. 8C8 segítsék a náci német uralom alól felszabadított népeket, valamint a Tengely-Európa volt zsoldos országainak népeit abban, hogy életbevágó politikai és gazdasági kérdéseiket demokratikus módszerekkel oldják meg. A rend helyreállítását Európában, valamint a nemzetgazdasági élet átszervezését olyan • úton kell elérni, amely iá felszabadított népeknek lehetővé teszi, hogy megaemmisílsék a nácizmus és a fasizmus utolsó maradványait és saját választásuk szerinti demokratikus intézmenyeket létesítsenek. \z Atlanti okmány elvének .szellemében minden népnek joga van olyan kormányfő ?mát választani, amely sze* rint élni akar. Biztosítani kel! mindazon népek szuverén jogának és önkormányzatának, visszaállítását, amely népeket ettől az agresrszív nemzetek erőszakkal megfosztották.« Ebben le van fektetve a tiszta demokrácia! Ebben le van fektetve az, hogy égy államban csak a többségi akarat érvényesülhet, figyelembe véve a kisebbség kívánságait. Ha én ebből a szempontból vizsgálom azt, hogy Magyarországon általában, de különösen a földreformmal kapcsolatosan a többségi akarat és ezzel a demokrácia mennyire érvényesült, a következő eredményre kell hogy jussak: Magyarországon 1945 tavaszán lényegében négy part vette át a politikai hatalmat: a kisgazdapárt nagyjában régi programmjával, régi vezetőivel, a nemzeti parasztpárt a falukutatókkal és azoknak az ideológiájával, elhajolva egy- másik párt felé, a szociáldemokraiapart ugyancsak elhajolva bizonyos mertékben eredeti célkitűzéseitől (Heves ellent-. mondások a szociáldemokratapárt oldalán. —" Révész Ferenc (szd): Maguk a demokráciától hajlottak el! — Zaj. —Az elnök csenget.) Méltóztassék meghallgatni. Az a demokrácia, hogy meghallgassuk egymást. A koamnunistapart pedig megjelent az ő Programm jávai, a ^kollektivizmussal és a megvalósítási módszerrel, a direkt akcióval. (Révai József (kp): Hol volt ez a kollektivizmusa Egy kis hazugságért nem megyünk a szomszédba» ugy-e?) Nem is kell. (Egy hang a kommunistapárton: Nem kell komolyan venni') Azonban» ha az igazat megmondják maguknak, az fáj. (Farkas Mihály (kp): De maga nem az igazat mondja. Mondja csak az igazat! — Révész Ferenc (szd) a szónok felé: Maga nem változott! Ugyanaz, ami volt huszonöt évig!) A kommunistapárt ki jelentette, felfüggeszti programmjának megvalósítását, mert belátta azt, hogy Magyarországon a gazdasági életet talpraállítani csakis az egyéni kezdeményezéssel és a magántulajdon alapján lehetséges, (Nagy Vince (pk) : Ezt hirdették plakáton!) Ezt hirdették, ezt hirdetik. Elismerem, a konimunistapártnak jogu van az eredeti programmját megvalósítani. Párt, ismerjük a progTammot, joggal él vele. Hogy Magyarországon mégis sem az a rezerváció, sem pedig a valódi demokrácia nem következett be, abban nem a kommunistapárt a főhibás, (Közbeszólások a kommunistapárt oldaláról: Ügy van! Ebben igaza van! Hanem maguk!) hanem a kisgazdapárt és annak a vezetősége. (Derültség. — Zaj.) Megállapításomat indokolni és bizonyítani kívánom. (Halljuk! Halljuk! és mozgás a kisgazdapárton.) Amikor 1945 nyarának* végén a kommunistapárt felállította a kívánságot, hogy kihasítunk Magyarországból egy ipari vidéket, természetesen a fővárost és annak környékét és ott választást tartunk, a kisgazdapárt ebbe