Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

849 A nemzetgyűlés $?. ülése Î946. évi május hó 3-án, péntekem. 850 nem meg a kurzus alatt az ellenforradalom egyik exponense, Bornemisza miniszter állapitotta meg hogy hárommillió koldus van ebben az országban. Ha tehát n földreform felez? mol'ta ezt az állapotot, ha a nincstelen magyar parasztokat földhözjuttattuk, mint ahogyan a ioldreform földhözjuttatta őket, akkor kétségtelen tény az, hogy itt gazdasági téren is nagyarányú eltolódás következik be, mégpedig a föld proletárjainak javára. Természete«, bogy a hibákat majd ki fogjuk küszöbölni a végrehajtás során, laaninthogy már ez & javaslat is részben kiküszöböl bizonyos hibákat, mert visszaadja azokat az ötvenholdais parasztbir>t okokat, amelyeket jogtalanul vettek igénybe és lehetővé teszi azt, hogy parasztbirtokosoknak száz holdig csereingatlant juttassanak. Lehet, hogy vannak olyanok» akik, kritizálják ezt a javallatot, de ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor meg kell állapítanunk, hogy az előttünk fekvő javaslat még a nyilasok felé is. nyújt bizonyos kedvezményeket, mert a javaslatnak az a saakasaai, mely lehetővé teszi, hogy tíz holdig a nyilas hozzátartozói, gyermekei földet kapjanak, és tizenöt hold földbirtok megmaradjon azok részére» akiknek hat gyermekük van, nyilvánvalóan a demokrácia magasabbrendű szellemét és nagyvonalúságát bizonyítja. (Úgy van! Ügy van!) T. Nemzetgyűlés! Természetes, hogy mint minden javaslatnak, ennek a javaslatnak is vannak hibái. Legnagyobb hibája^ ha szabad így mondanom» az, hogy ez a, törvényjavaslat is kerettörvény lesz, a kerettörvények pedig álMában hiányosaik szoktak lenni és a kerettörvénynek az a következménye, hogy túlnyomórészben a végrehajtó szervekre hárul a törvény hézagainak pótlása. Őszintén megmondjuk, hogy ez hiba» de reméljük, hogy a végrehajtás folyamán az illetékesek mindent elkövetnek, hogy ezeket a hiányosságokat megfelelően pótolják. Természetesen kívánatos lett volna, hogy ez a javaslat átfogóbb és részletesebb utasításokat is tartalmazzon. A javaslat két részből áll. Az egyik rész a telepítésre vonatkozik, a másik a földreform gyors befejezését célozza. A telepítési rész általában helyes és kielégítő. Nagyon helyesen állapítja meg a javaslat, hogy a kitelepítés rendőri ügy, a betelepítés azonban földbirtokpolitikai kérdés. Most csak az a fontos, hogy a végrehajtás során a kitelepítés és a betelepítés között ne teljen el nagy időszak, mert a felmerült panaszok túlnyomórészben abból keletkeztek, hogy az átmeneti idő alatt a gazdaságok felszerelései elkallódtak. Ha nem lesz olyan nagy idő a kitelepítés és a betelepítés között, mint a mutban, akkor ezek a baj'ok valószínűleg meg fognak szűnni, és a telepítést, ezt a nagyarányú népvándorlást úgy fogjuk befejezni, hogy az feltétlenül az ország és a nemzet gazdasági érdekeit szolgálja. A javaslat másik része a földreform gyors befejezését célozza. Őszintén meg kell mondanunk, hogy mi szerettük volna, ha a javaslat azt is kimondja, Hogy záros^ határidőn belül kell ezt az akciót végrehajtani. A helyzet azonban az, hogy a földigénylő bizottságoknak a jövőben is lehetőségük lesz arra, hogy igényeljenek, ami nem is volna baj, mert végeredményben még mindig vannak nyusratosok, akik ezideig el tudták titkolni, hogy rászolgálnak az elkobzásra, de emellett ma már más sajnálatos jelenségek Is mutatkoznak, nevezetesen az, hogy a földigénylők egymást igyeNEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ L kéznek kitúrni a juttatásból. Ha záros határidőhöz kötöttük volna a földigénylós lehetőségét, — a magasabb szervekre gondolok itt, a megyei és az országos tanácsokra — akkor végre lehetett volna hajtani azt az eredeti célt, ímeily m mi szempontunkból nagyon fontos, hogy aki rászolgált, annak a törvény végrehajtása után is feltétlenül elkobozzák a földjét De természetesen — mint említettem — kívánatosnak tartottuk volna azt, hogy legalábbis fix dátumot jelöljünk meg a végrehajtással kapcsolatban, mert ezáltal megszüntettük volna azt a bizalmi válságot és azt a jogbizonytalanságot, amely szerte az országban fennáll, s ezzel nagymértékben elősegítettük volna a termelés biztosítását. A termelés biztosítása pedig rendkívül fontos közgazdasági érdek, szinte élhetnék azzal az elcsépelt frázisnak mondható' jelszóval, bogy a termelési csata meg-nyerése a demokrácia biztosítását w jelenti. (Taps a Ház minden oldalán-) Mindent el kell követnünk ebben a tekintetben és elsősorban iátokhoz szól ez a figyelmeztetésem és kérésem, akik e reform végrehajtásával vannak megbízva, hogy kövessenek el mindent, hogy a termelés biztosítva legyeu, mert ez nemcsak az országnak, hanem — ki kell ezt mondani nyíltan es kategorikusan is — a proletariátusnak is érdeke. Ezek a gondolatok vezettek bennünket, amikor e javaslat vitájában állásfoglalásunkat elmondottuk. Bízva abban, hogy a végrehajtó szervek olyan végrehajtási utasítást adnak ki, amely az előbbi szempontokat figyelembe veíszi, a szociáldemokratapárt és a magam nevében a javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán' — A szónokát többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a bejelentett szónokok közül! Gyurkovits Károly jegyző: Kovács Imre! Kovács Imre (pp): T. Nemzetgyűlési Pártom nevében örömmel üdvözlöm a.telepítési törvényjavaslatot. Az a véleményünk erről a kérdésről» hogy a földreformot most már gfvnw3,R,n be fcpll fejezni és a hátramaradó telepítési proVIémát szakszerűen kell megoldani. (Helyeslés a parasztpárt és a kisgazdapárt soraiban.) Mi nemcsak a törvényjavaslat tárgyalására, hanem annak előkészítésére is szerettük volna a sürgősséget kimondani. Sok késlekedés volt és az előttem felszólaló képviselőtársaim kifogásai a legtöbb esetben a késlekedéssel magyarázhatók. A Földbirtokrendező Tanács keze kötve volt, nem tudott mindig olyan erélyesen vagy határozottan intézkedni, ahogyan kellett volna, vagy ahogyan szeretett volna. Ne feledjük el, hogy itt a változással tulajdonképpen forradalom kezdődött meg, olyan forradalom, amelynél a vér nem folyt, de mégis a nép a maga jogérzéke szerint értékelte, ki az egyes problémákat és ha talán itt-ott előfordultak túlzások, ez azzal magyarázható, hogy a nép jogérzéke és a földreformtörvény között nem sikerült a har móniát megteremtenünk. Amikor kimondottuk, — és ezt la demokrácia mondotta ki, nemcsak egy párt, hanem az összes pártok mondották ki — hogy aki megműveli a, földet, azé a föld, ezt a nép a maga módján úgy értette, hogy a demokráciában csak annak lesz birtoklási joga, aki maga mi véli meg földjét. Természetesen ez érintett olyan, birtokos rétegeket, amelyek a földreformtörvény hatáskö54