Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

849 A nemzetgyűlés $?. ülése Î946. évi május hó 3-án, péntekem. 850 nem meg a kurzus alatt az ellenforradalom egyik exponense, Bornemisza miniszter állapi­totta meg hogy hárommillió koldus van ebben az országban. Ha tehát n földreform felez? mol'ta ezt az állapotot, ha a nincstelen magyar parasztokat földhözjuttattuk, mint ahogyan a ioldreform földhözjuttatta őket, akkor kétség­telen tény az, hogy itt gazdasági téren is nagyarányú eltolódás következik be, mégpedig a föld proletárjainak javára. Természete«, bogy a hibákat majd ki fogjuk küszöbölni a végrehajtás során, laaninthogy már ez & javas­lat is részben kiküszöböl bizonyos hibákat, mert visszaadja azokat az ötvenholdais paraszt­bir>t okokat, amelyeket jogtalanul vettek igénybe és lehetővé teszi azt, hogy parasztbirtokosok­nak száz holdig csereingatlant juttassanak. Lehet, hogy vannak olyanok» akik, kritizál­ják ezt a javallatot, de ha tárgyilagosak aka­runk lenni, akkor meg kell állapítanunk, hogy az előttünk fekvő javaslat még a nyilasok felé is. nyújt bizonyos kedvezményeket, mert a ja­vaslatnak az a saakasaai, mely lehetővé teszi, hogy tíz holdig a nyilas hozzátartozói, gyerme­kei földet kapjanak, és tizenöt hold földbirtok megmaradjon azok részére» akiknek hat gyer­mekük van, nyilvánvalóan a demokrácia ma­gasabbrendű szellemét és nagyvonalúságát bi­zonyítja. (Úgy van! Ügy van!) T. Nemzetgyűlés! Természetes, hogy mint minden javaslatnak, ennek a javaslatnak is vannak hibái. Legnagyobb hibája^ ha szabad így mondanom» az, hogy ez a, törvényjavaslat is kerettörvény lesz, a kerettörvények pedig álMában hiányosaik szoktak lenni és a keret­törvénynek az a következménye, hogy túl­nyomórészben a végrehajtó szervekre hárul a törvény hézagainak pótlása. Őszintén meg­mondjuk, hogy ez hiba» de reméljük, hogy a végrehajtás folyamán az illetékesek mindent elkövetnek, hogy ezeket a hiányosságokat meg­felelően pótolják. Természetesen kívánatos lett volna, hogy ez a javaslat átfogóbb és részle­tesebb utasításokat is tartalmazzon. A javaslat két részből áll. Az egyik rész a telepítésre vonatkozik, a másik a földreform gyors befejezését célozza. A telepítési rész általában helyes és kielégítő. Nagyon helyesen állapítja meg a javaslat, hogy a kitelepítés rendőri ügy, a betelepítés azonban földbirtok­politikai kérdés. Most csak az a fontos, hogy a végrehajtás során a kitelepítés és a betele­pítés között ne teljen el nagy időszak, mert a felmerült panaszok túlnyomórészben abból ke­letkeztek, hogy az átmeneti idő alatt a gazda­ságok felszerelései elkallódtak. Ha nem lesz olyan nagy idő a kitelepítés és a betelepítés között, mint a mutban, akkor ezek a baj'ok valószínűleg meg fognak szűnni, és a tele­pítést, ezt a nagyarányú népvándorlást úgy fogjuk befejezni, hogy az feltétlenül az ország és a nemzet gazdasági érdekeit szolgálja. A javaslat másik része a földreform gyors befejezését célozza. Őszintén meg kell monda­nunk, hogy mi szerettük volna, ha a javaslat azt is kimondja, Hogy záros^ határidőn belül kell ezt az akciót végrehajtani. A helyzet azonban az, hogy a földigénylő bizottságok­nak a jövőben is lehetőségük lesz arra, hogy igényeljenek, ami nem is volna baj, mert vég­eredményben még mindig vannak nyusratosok, akik ezideig el tudták titkolni, hogy rászolgál­nak az elkobzásra, de emellett ma már más sajnálatos jelenségek Is mutatkoznak, neveze­tesen az, hogy a földigénylők egymást igye­NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ L kéznek kitúrni a juttatásból. Ha záros határ­időhöz kötöttük volna a földigénylós lehetősé­gét, — a magasabb szervekre gondolok itt, a megyei és az országos tanácsokra — akkor végre lehetett volna hajtani azt az eredeti célt, ímeily m mi szempontunkból nagyon fontos, hogy aki rászolgált, annak a törvény végre­hajtása után is feltétlenül elkobozzák a föld­jét De természetesen — mint említettem — kívánatosnak tartottuk volna azt, hogy leg­alábbis fix dátumot jelöljünk meg a végrehaj­tással kapcsolatban, mert ezáltal megszüntet­tük volna azt a bizalmi válságot és azt a jog­bizonytalanságot, amely szerte az országban fennáll, s ezzel nagymértékben elősegítettük volna a termelés biztosítását. A termelés biz­tosítása pedig rendkívül fontos közgazdasági érdek, szinte élhetnék azzal az elcsépelt frá­zisnak mondható' jelszóval, bogy a termelési csata meg-nyerése a demokrácia biztosítását w jelenti. (Taps a Ház minden oldalán-) Min­dent el kell követnünk ebben a tekintetben és elsősorban iátokhoz szól ez a figyelmeztetésem és kérésem, akik e reform végrehajtásával vannak megbízva, hogy kövessenek el min­dent, hogy a termelés biztosítva legyeu, mert ez nemcsak az országnak, hanem — ki kell ezt mondani nyíltan es kategorikusan is — a pro­letariátusnak is érdeke. Ezek a gondolatok vezettek bennünket, amikor e javaslat vitájában állásfoglalásun­kat elmondottuk. Bízva abban, hogy a végre­hajtó szervek olyan végrehajtási utasítást ad­nak ki, amely az előbbi szempontokat figye­lembe veíszi, a szociáldemokratapárt és a ma­gam nevében a javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán' — A szónokát többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a bejelentett szónokok közül! Gyurkovits Károly jegyző: Kovács Imre! Kovács Imre (pp): T. Nemzetgyűlési Pár­tom nevében örömmel üdvözlöm a.telepítési törvényjavaslatot. Az a véleményünk erről a kérdésről» hogy a földreformot most már gfvnw3,R,n be fcpll fejezni és a hátramaradó te­lepítési proVIémát szakszerűen kell megol­dani. (Helyeslés a parasztpárt és a kisgazda­párt soraiban.) Mi nemcsak a törvényjavas­lat tárgyalására, hanem annak előkészítésére is szerettük volna a sürgősséget kimondani. Sok késlekedés volt és az előttem felszólaló képviselőtársaim kifogásai a legtöbb esetben a késlekedéssel magyarázhatók. A Földbirtok­rendező Tanács keze kötve volt, nem tudott mindig olyan erélyesen vagy határozottan in­tézkedni, ahogyan kellett volna, vagy ahogyan szeretett volna. Ne feledjük el, hogy itt a változással tulajdonképpen forradalom kezdő­dött meg, olyan forradalom, amelynél a vér nem folyt, de mégis a nép a maga jogérzéke szerint értékelte, ki az egyes problémákat és ha talán itt-ott előfordultak túlzások, ez azzal magyarázható, hogy a nép jogérzéke és a földreformtörvény között nem sikerült a har móniát megteremtenünk. Amikor kimondot­tuk, — és ezt la demokrácia mondotta ki, nem­csak egy párt, hanem az összes pártok mon­dották ki — hogy aki megműveli a, földet, azé a föld, ezt a nép a maga módján úgy értette, hogy a demokráciában csak annak lesz bir­toklási joga, aki maga mi véli meg földjét. Természetesen ez érintett olyan, birtokos réte­geket, amelyek a földreformtörvény hatáskö­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom