Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

85.1 Á nemzetgyűlés 27. ülése 1946. rén kívül estek, olyan nagygazdákat, akiknél több cseléd dolgozott, tehát reájuk is vonat- . koztatták a földreformot a nép jogérzékével és ha előfordultak túlzások, ezzel a réteggel szemben követték el ezeket a helyi földigénylő bizottságok. Tökéletesen aláírom, magamévá teszem pártom nevében is, amit Filó Sámuel képviselőtársam mondott, hogy illetéktelenek ne kapjanak földet. De itt szeretném azzal kiegészíteni, hogy az illetéktelenségét necsak lefelé, az alsóbb társadalmi osztályok felé mondjuk ki, hanem felfelé is. (Helyeslés és taps. -— Zaj.) A magyar nép évszázadokig várt arra, hogy földhöz juthasson. Ha most megadatott az alkalom airra, hogy äz utódok földhöz JUSM mak, akkor elsősorban a parasztságot kell kielégíteni, (Taps.) Ne értsék félre, t. Nemzetgyűlés, én nem akarok például a falusi kisiparosok ellen beszélni, de mi, akik közel vagyunk a földhöz, vagy járjuk a falvakat, tudjuk, hogy nagyon sok esetben a kisiparos kamrájában, vagy padlásán több van, mint a legdolgosabb falusi gazdák kamrájában, vagy paélásán- (Közbekiáltás a kisgazdapárton: TJgy van, különösen ma!) ök megtalálják a számításukat abban, amivel foglalkoznak, tehát még külön föld birtoklására ne lehessen olyan .igényük, mint a földmíveléssel foglalkozó lakos» ságnak. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ezzel kívánom megvonni lefelé a határvonalat. De nem tudom magamévá tenni azt. hogy más foglalkozásúak és igen, ügyvédek, bankárok, vagy grófok térjenek megint vissza a földhöz, vagy követeljenek maguknak földet, mintha a földmívelés volna a foglalkozásuk. (Helyeslés a kommunistapárton.) Mert akár a Földbirtokrendező Tanács, akár a politikai bizottság elé kerülő ügyekből nagyon gyakran azt látjuk, hogy olyan elemek, akiknek semmi közük sem volt a földhöz, -vagy csak annyi, hogy szerencsés családból származnak, tehát őseik kezén nagybirtokok voltak, most ennek alapján kívánnak, követelnek maguknak földet, holott nem foglalkozásuk a földmívelés. Azt is meg kell mondanunk, hogy ahol a községi földigénylő bizottságok parasztoktól vettek el földet, ott azt kell nézni, hogy vájjon a földbirtokreformtörvény lehetőséget adott-e az' elvételre, vagy sem. Ne feledkezzünk mes; arról, hogy ebben az országban a hazaárulásból parasztok is kivették a részüket itt-ott és én nem tudok különbséget tenni hazaáruló gróf és hazaáruló paraszt között. Attól a paraszttól, aki a nyilaskeresztes pártban vezetői tisztséget viselt, vagy támogatta a bűnös politikát, háborúra uszított a falujában,— tudunk ilyen esetekről — szintén el kellett venni a földet. Ezek a parasztok ma ne próbáljanak azzal érvelni, amikor vissza akarják szerezni földjüket, hogy az ő foglalkozásuk a földmívelés, vagy hogy ők parasztok, mert ezt az érvelést nem tudjuk elfogadni, nem tudjuk a magunkévá tenni. (Az elnöki széket 12 óra 34 nerckor *. Kossa István foglalja el.) T. Nemzetgyűlés! Már első parlamenti beszédlemben megmonditam, - hogy nagyvonalú telepítési politiíkára vau szükség. A helyzet szinte kínálja a telepítési politikát; A telepítés tudniillik a földreform szerves része. Az országban vannak községek kevés földdel, túlzsúfolt agrárlakossággal. Másutt vannak ri'tévi május hó S-án, pénteken. 852 kábban lakott területek és. nagyobb birtokok, kevesebb lakossággal. Ezt az eltérő agrárnépsűrűséget kiegyenlíteni, a túlzsúfolt helyekről az igényjogosultakat a ritkábban lakott helyekre vinni lett volna a telepítési politika feladata. De gondolhattunk volna arra is, hogy^ a svábság sorrakerülő kitelepítésével szintén egy nagyvonalú telepítés kereteit kell megteremteni. Azután — csak .érinteni kívánom a kérdést — a szlovák-magyar lakosságcsere is sejteti, hogy innét szlovák lakosság távozik majd hazájába és helyükre jönnek magyarok; megint csak a telepítési politika fe'tadata ennek a kérdésaiek a megoldása,.

407 Örömmel üdvözlöm a törvényjavaslat 9§-ában azi; a követelést, hogy általános és részletes^ telepítési tervet kell készíteni. Általánost és részletest, hogy lássuk, hova, milyen létszámban, milyen területre lehet betelepíteni igényjogosultakat vagy áttelepülőket. A ma' ' --'—Ó^ŐI itt utaltok arra, hogy már a háború előtt nagyon intenzív munka folyt különböző munkaközösségekben a telepítés előkészítésére, magam is tagja voltam egy ilyen munkaközösségnek, ahol elkészítettük az országos telepítési tervet. Talán az Országo-s Földbirtokrendező Tanács fel tudná használni ezeket a terveket azért is, hogy ne késlekedjünk már a telepítés gyors lebonyolításával. Ami az f eddigi munkát illeti, itt részben linkünk is bírálatot kell mondanunk. Ami telepítés folyt, azt majdnem csak helyi szervezc tek hajtották végre öntevékenyen, a Tiszántúlról települtek át családok a Duna-Tisza közére vagy Dunántúlra, de mindezideig nem lehetett ezeknek a letelepüllteknek a biztonságát megadni, hogy valóban ott maradhatnak, mert a törvény az illetékes legfőbb fórumnak, a'?. Országos Földbirtokrendező Tanácsnak nem adott lehetőséget arra, hogy megerősítse őkei birtoklásukban és jóváhagyja a települést, "Bizonytalanságban voltak eddig- és talán ez magyarázza azt, hogy sokan vissza is tértek a telepes falvakból szülőfalujukba és megpróbá'tak oitt valamilyen jnódon földhöz jutni. A svábok kitelepítése körül olyan jelenségeket láthattunk, amelyeket el kell utasítanunk, amelyekkel szemben a legkeményebb bírálatot kell mondanunk. Én végigjártam a budatiestkörnyéki falvakat, ahonnan a svábokat elvitték. - Szomorúan láttam a nemzeti vagyonnak azt a nagymérvű pusztulását, (Felkiáltásuk a kisgazdapárt soraiban: így van!) sorra vágták le az állatokat, marhákat, pusztult minden, holott az lett volna helyes, hogy már ott álljon az állomáson az a vonat, amely a telepeseket hozta, hogy mielőtt a sváb kimegy a házából,, már beüljön a telepes, elkészítsék a leltárt és leltár szerint veervék át a házat, felszerelést, általában a gazdasági instrukciókat (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Ez azért nem történhetett meg, mert különböző szervek kezében volt a telepítés irányítása, ahogyan már előttem is elmondották, a Népgondozó Hivatal és* a Földbirtokrendező Tanács egymás mellett, vagy talán sokszor egymás tudta nélkül végezték ezt a munkát és kénytelen vagyok megállapítani, hogy nem annyira a Földbirtokrendező Tanács volt ennek az okia, hanem-a Népgondozó Hivatal, mert hiszen az Országos Földhirtofcreudező Tanács eddigi munkájával és gyakorlatával azt bizonyította be, hogy szakszerűen és felelősen végzi munkáját, feladatát.