Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

847 Ä nemzetgyűlés 27. ülése 1946. évi május hé 3-án, pénteken. az előttem szólott t. képviselőtársam a fold­reformról beszélt és mint a kisgazdapárt ve­zerszónoka végeredményben magánvéleményt nyilvánított itt a földreform kérdésében. (Egy hang a kisgazdapárton: Jogia van!) En ezek után nem tudom, hogy a vezérszónok úr a kisgazdapárt nevében vagy a saját ne­vében beszélt-e és tisztázatlan előttem a kis­gazdapárt álláspontja. Azt hiszem, ez a javas­lat megérdemli azt. hogy erre vonatkozólag a kisgazdapárt vezérszónoka félreérthetetlenül állást foglaljon, vagy mellette' vagy ellene. Ez az állásfoglalás egyáltalán nem volt olyan. amelyről azt lehetett^ volna mondanom, hogy a kisgazdapárt vezérszónoka maradéktalanul le­szögezte magát a mellett a javaslat mellett; melyet a saját földmívelésügyi minisztere ter­jesztett ia Ház elé. (Egy hang a kisgazda­párton: Blfo.ead.ta ! — Egy hang a kommn­nista'ftnrton: Elfogtadva támadta!). Előttem szólott t. képviselőtársam sokat beszélt a demokráciáról és saját érdemeiről. amelyeket a demokráciáért és ezen belül a földreformért vívott harcban szerzett. Nem akarom senkinek érdemeit kétségbevonni, de • viszont az is bizonyos, hogy nem téveszt meg bennünket semmi olyan demokratikus mezben elhangzott kijelentés, amely lényegében mégis osfik a demokratikus földreform ellen irányul, amely bármilyen hangzatos frázisokkal mégis­csak a narasztsáenak a parasztsággal ' való szembeállítását célozta. (Élénk ellentmondá­sok a kisoazdavárton ) Objektive megállapít­ható, hoev azok - a kijelentések, amelyek el­hangzottak, mást nem jelenítettek. A bVerieszteH javaslat letárevalására nagyon helvesen kimondottuk a sürgősséget, de én ennél is fontosabbnak tartom a javas­lat törvényerőre emelkedése után annak eré­lyes és siíreős véerehaifását. CR elveslês a kis­gazda/ftáxton.) Az űi birtokosok feszült figye­lemmel fcféé^k az itt folyó tár""^nílá sokat, és é-nm^T, papírt Filó igen t. képviselőtársaim fel­szólalásáéi] n^gynri rossz szolgálatot tett a dem okra ^áriak. (Znjos fílJp,ntmOndások n Hs­grnprlftnárl-rvn.) E^ész^n hízonvos. Vioo-v a hatás. amelvM kinm az oi-s^q/n-b^Ti a földbe" juttatott ^^•TCTy,^ kö^ft kiváltott. n«m á Eíló kényî­polő+ó-^oip-cn pT+,n"| -î|*w«*q''vH TnOfl^ai + q.Sok m^'H°tt, fí-naa-r^ ói+qi Ti^ 1 "*^ 0 « 11 * földvpfnrm melVe>H nyi­latkozik me<í. ÍFilő P»rn«ol (IrerY: Ami helvAs, torn hplve=mpV ^ Az úi bírtnVosok £b«r s^m­mel fognak őrködni a törvény végrehajtása fpl^M rç. Jino-v Q jorvén ^'m l,rv,ffi,V+ot r " l ' + "io­eigiikbél semmi el ne sikkadion. A demo­krácia kíméletlenül le fog sújtani mind­a^,oVir>a.. aV^r a7 -fii 'bîrtoi' 7 ' r " a ^ , l r ' , "' ! >i és a .fftldhö* 7­-ÎViftia+rfvVpflrtOl n kq,T)0 + + foW^M*^" im^vfíTI 1117 . ból pkfír reakciós, akár demokratikus jel­szavak örve alatt egy jottányit is vissza akaTniak venni. (7<m a HsQ^zdanár'om.) A be­%ç*rin<ïT+fxk{, feilp-nífésí "íava«liti,t a ma^v^n* Yiénî r\p. rnokrénia m u ^eresöd.óisét és gaizdlaság^ talpra­á^á-sának elősegítést jelen+i és eey úi^bb pö­rölycsapás a reakcióra. Ez^rt a i" vas 1 a tot pártom nevében által án)os«áeban elfogadom. (T,p]~kp<i tans a kommwistariarton. — Mnw^sa k'snazdanrr'^cm,. — Egv hung a-- kowi^nnisfa­párton a \kisaazdnn*rt felé: Kényszerből fo­gadunk el «' iawmllalfcotn Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közüli Gyurkoovits Károly jegyző: Túri István képviselő úr! Turi István (szd): T. Nemzetgyűlés! Or­szágunkban igen sokan vannak, akik súlyos kritikávai illetik a földreform végrehajtását. Jogtalan igénybevételeket és jogtalan .elkob­zásokat emlegetnek. A másik érv pedig az, hogy igen nagy azoknak a száma, akik jog­talanul kimaradtak a juttatásokból. '(Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Kétségtelen tény laa.. hogy a földreform végrehajtása során hibák ás történtek, de hiba volna az, ha a földreformot a hibákon keresztül mérnénk le. A földreform­nalk sokkal niaigyofeb •történelmi, társadalmi ós gazdasági vonatkozásai vannak, semhogy a földreformot el lehetne homályosítaini a végre­hajtás során elkövetett hibákkal. A földreform egy ezeréves korszakot zárt le. A feudális nagybirtokososztály uralmát Ma* gyarország miniden tragédiájával kapcsolatba lehet hozni. Ez az osztály sohasem nézte a nemzet egyetemes érdekeit, hanem csak a maga, önző osztályszempontjtatit tartotta szem előtt. A most lezárult háborúban való részvé­telünk is ezt bizonyítja, mert ellenkező esetben nem találunk magyarázatot arra, hogy miért vitték bele ezt az oirszágot egy végzetes hábo­rúba. Ezt pedig nem homályosíthatja el (az a tény, hogy hibák is fordulhattak elő a végre­hiaijtás során. Társadalmilag is óriási jelentősége vau a földreformnak. Felszámoltunk egy ezeréves szellemet, megteremtettük az alapját a demo­kráciának, és — valljuk meg őszintén — a földreform nélkül nem lelhetett volna megala­pozni a demokratikus köztársaságot. (Élénk helyeslés és tans a nemzetavűlés minden olda­lán.) A nagybirtok megszüntetése volt az első feltétele a politikai szabadságjogoknak és a gazdasági egyenlőtlenségek lehető kiküszöbö­lésének. Termelési szempontból nagy jelentősége van a földreformnak. Ha helves külpolitikát folytatunk és -szociális tartalmú belpolitikát igyekezünk megvalósítani, akkor lehetővé vá' lik a termelés átállítása, és a termelés átállí­tása egyik legnagvobb. jelentőségű eseménye lesz ennek az orszáenak. mert valljuk meg őszintén, t. Nemzetevűlés, ha Magyarország továbbra is parasztorszáe akarna maradni, nem akarnánk iparosítjií és nem térnéak át a mennyisééi és minősééi term élésre még a vn~-,/v~ aT( t a cäÄo-"b,r m ^ akkor szinte lenetpvMen'né válnék az élet ebben az országban. Töltetlenül fontos tehát, hoe v a termelésit átállítunk, en­nek azonban rendWvüi fontos előfeltétele az, hoev megfelelő külpolitikai orientációt tud­junk követni. (Szenthe József (kg): Akkor minősééi gazdákat is kell telepíteni! — Közbeszólás a szociáldemokratapúrt oldalárai: Vári* meg. kérem!) Gazdasági' szempontból is rendkívül nagy jelentőséee van a földreformnak, mert meg­szűnt részben az a kirívó ellentét, amely gaz­dasági vonatkozásban Maeyarországon hosszú időn keresztül fennállt. Nem volt az jelszó, hoev Magyarorszáe részben a tobzódó jolet, részben pedig a legfertelmesebb nyomorúság­nak a hazája volt. Közismert az a tény, hogy a két viláeháborű között is Magyarországon még a földbirtokból is voltak évi milliós jöve­delmek, uevanakkor pedig szerte az országban nyolcvanfiiléres napszámbérek voltak. Es ezt nem mi állapítottuk meg, t. Nemzetgyűlés, ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom