Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

841 gyalásban fogom előterjeszteni. De saját lelkiismeretem megnyugtatására kötelességem, hogy a már előre látott hibákra felhívjam a t. Nemzeigyűlés figyelmét. Az egész törvény javaslat azért készült, aminek magam is szükségét érzem, sőt hangoztatom, hogy a földreformmal kapcsolatos -bizonytalanságot meg kell szüntetni .a termelés szempontjából. Mindnyájunknak el kell ismernünk ez után a szörnyű világégés után, amikor romokban hever minden javunk, hogy a magyar közgazdasági élet létalapja a mezőgazdaság. Mindaddig, amíg a magyar mezőgaz diaság nem rentábilis, nem tudok elképzelui egészséges javulási folyamatot. Márpedig ez csak akkor lehetséges, ha .á föld tulajdon joga mindenkinek r háborítatlanul biztosítva van, akár régi, akár új tulajdonos. így tehát a legsürgősebben nyugvópontra kell helyezni ezt a kérdést. Ez nemcsak belpolitikai kérdés, hanem külpolitikai szempontból is óriási horderejű. Mert amíg belpolitikailag a gazdasági éjét ziláltsága fennáll, addig külpolitikailag^ a bizalmatlanság mindenkor felénk sugárzik. Nem tudok elképzelni egészséges ipari fejlődést, ha mezőgazdaságunk rentabilitása tartósan biztosítva nincs. Tisztában kell lennünk azzal, hogy szegény ország vagyunk, természeti kincseink, amelyekipari termelésünkhöz szükségesek, nem elegendők. Ezeket külföldről kell'behoznunk. Mi &z, amiért tudnánk a külföldről ipari nyersterméket kapui? Az első az, hogy legyenek mezőgazdasági terményeink, amelyekkel odaállunk a külföld elé, s ha nekünk is van egy: kis feleslegünk, Êimît nélkülözni tudunk. — minthogy az egész világ küszködik a közellátással, ezekért a terményekért mindenkor tudunk nyersipari termékeket kapni. T. Nemzetgyűlés! Rá kell mutatnom egy igen gyakori jelenségre. A független kisgazdapártot azzal is megvádolják, hogy mi a földreform során háttérbe akarjuk szorítani a föl— hözjuttatottakat. Nem hiszem, hogy ebben a nemzetgyűlésben van régebbi, földreformer, mint én. Isten segedelmével betöltöttem 60. évemet, éh már 43 esztendeje a földreformot hanp'orrf-ato'm. Pártom részéről is ki kell jelentenem és meg kell cáfolnom,. hogy mi á f öldhözjuttatottak hátrányára igyekszünk a törvényjavaslatot megváltoztatni. Az én álláspontom és pártom 16 éves magatartása mindig az volt, hogy követeltük a földreform radikális végrehajtását, a földreform szükségességét, és szorgal* máztuk észszerű végrehajtását. Balgaság tehát még csak elképzelni is azt, hogy akar partom, akár én arra gondolnánk, hogy a földreformot vissza kell csinálni. Nem! A földreformot végre kell hajtani, de nem elég az, hogy a nagybirtokot meg kell szüntetni; a reakciós földesurak kezétbői a hatalmat ki kell vennünk és ki is vettük, hanem igen fontos az is, hogy egészséges gazdasági fejlődé* szolgálatéba állítsuk a kisbirtokrendszert.-(Nagy Vince (pk): így van!) , . , - A földreform befejezése azért is szükséges, mert annak befejezése után óriási feladtatok várnak a kormányzatra, hogy át tudjuk^ állítani régi gazdasági rendszerünket egy uj es életképes kisbirtokrendszer termelésére. ( Állandóan iárom a failvakat, érintkezésben vagyok az új föld'hözjuttatottaíkkial s mondhatom, szinte kétségbeesve látom őket, amikor ezt a kérdést teszik fel nekem: Kaptam négy-öt hold földet, de olyan rosszat, miből fogok en élni! Ebből tairra lehet következtetni, hogy ezek évi május hó 5-án, péntekm. 842 az emberek — ami természetes is — nem is gondolnak más termelési lehetőségeikre, mint amit őseiktől örököltek. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Joga van azonban újabb 30 perces meghosszabbítást kérni. Filó Sámuel (kg): Tisztelettel kérek 30 perces meghosszabbítást. (Mozgás a kommunista párton,) Elnök: A nemzetgyűlés a kért megfhoszszabh í t ás t megad ja. Filó Sámuel (kg): T. Nemzetgyűlés! Amikor ezek az embereik nem is gondolnak más termelési lehetőségekre, mint amit őseiktől örökölteik s ha meg akarjuk tartani, mint ahogy^meg kell tartanunk a kisbirirvkrr>nds7;er •ermelését, akkor ezeket a törpébárt kősóikat minél kevesebb zökkenővel át kell vezetnünk egy olyan termelési ágra, amelyben úgy a földhözjuttatott, mint a nemzet gazdasága megtalálja iái maga rentabilitását, és ne legyen kénytelen sehol máshol munkát keresni magának, ne legyen senkinek kiszolgáltatva verejtékes munkája; egész munkáját, családjának munkáját annak a kisbirtoknak szolgálatába állítsiai, amelyet juttatunk neki. Mindehhe? szükséges, hogy ezeJket a birtokosokat olyar* mezőgazdiaisági szakoktatásban részesítsük, hogy elsajátítván a mezőgazdasági kultúrát, maguk is belássák, a ktailászos termelés a kisbirtokrendszer gazdálkodásában nem rentábilis. Át kell őket vezetni több iüari növény, konyhakerti, gyümö'lcskertészeti és gyógynövények termesztésére. Itt meg kell említenem, hogy az agrár

T tudomány világára vár az az óriási, nagyjelentőségű feladat, hogy az eddig k^vésbbé használt művelhető t'erületeket, amelyek szintén kiosztásra kerültek, művelhető., hasznosítható területekké teerye. Gondolok itt pl«m<iorban az igen nagy jászsági szikes talajokra, amelyeket a nagybirtokrendszer hagyott parlagon h'everni. mert nem találta érdemesnek művelés alá vonni őket. Én azonban hiszek a tudományos világ kutatási eredményeiben, hiszek abban, hogy a futóhomokot máshol is éppen úgy meg tudják fogni, mint a kecskeméti futóhomokot, amely ma már világhírű szőlő- és gyümölcstermő képességéről nevezetes. ÉDpen így meg fogják találni a módját annak is, hogy ezeket az eddig használhatatlan területeket is a termelés eéliaira hasznosítsák. (Egy hang a kisgazdapárt soraiban: Lehetőséget^ kell adni nekik!) Nem hiszem, hogy a világ bármely táján ne volna olyan hasznos növény, akár fűszer-, taikár ipairi növény, amelynek termelésével ne lehetne átállítani ezeket a területeket (hasznos termőföldekké. Nem az én feladatom az, hogy a tudományos világnak tanácsokat adjak, csak arra gondolok és arra szeretném felhívni a tudományos világ figyelmét, hogy a magyar demokráciának ezeket az óriási terjedelmű földeket is hasznossá kell tennie. T. Nemzetgyűlés! Most, miután néhány szóval részletesen is kifejezést adtam a törvényjavaslatban foglaltakra vonatkozó felfogásomnak, meg kell említenem, hogy az a soki. baj, amely eddig a földbirtokrefbrm terén mutatkozott, éppen annak tudható be. amit már az előbb említettem, hogy a rendelet megkésve látott napvilágof. Ha már a múlt esztendőben megszületett volna, amikor én erről beszéltem, akkor sok olyan dolgot el leA nemzetgyűlés %7. ülése 1916,