Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

8S9 ' À nemzetgyűlés É. ülése 1946. betelepítés megkezdésénél már kész tervek álltak volna rendelkezésre. Természetes, hogy ebben az esetiben kevesebb zökkenővel, veszteséggel és kevesebb nemzeti vagyon pusztulásával járt volna az egész akció. (Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) Most, hogy ez a törvényjavaslat már a pártközi értekezleten átment és az együttes bizottság is alaposan megtárgyalta, a magam részéről azt látom, hogy nekem csak itt a plénum előtt van módom arra, hogy a részletes tárgyalásnál egyes módosító javaslatokat tegyek meg. Mégis rá kell mutatnom egy-két olyan hibára, amelyekkel szemben nekem további aggályaim vannak. Aggodalmaskodom pedig azért, mert előre látom, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, amelyre a törvény ráruházza az egész telepítés lebonyolítását, egy félig befejezett, mondhatnám rosszul -befejezett tények elé állítják. (Ügy. van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) Tartok attól, hogy a népgondozó hivatal által eddig elkövetett hibákat az Országos Tanácsnak nem lesz elegendő ereje simán és zökkenő nélkül prvcsolni. Különösen tartok ettől azért, mert a földbirtokreform végrehajtásába nem mindig csak az erre hivatott szervek avatkoztak be, hanem beavatkoztak illetéktelen szervek, egyéneik és közületek is. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt soraiban. — Egy hang ugyanott: Semmi közük nem volt hozzá!) Nem akarom felsorolni azokat a szempontokat, amelyek" az előbb említett illetékteleneket vezették, de meg kell mondanom azt, hogy a törvényjavaslatban nem látom biztür sítva az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak azt a hathatós erejét, amely hatalommal egy végrehajtó szervnek a viégrehaj fásnál rendelkeznie kell. (Egy hang a kisgazdapárt oldatán: Sőt!) Vaianak kárivó hibák. Hogy csak egynéhányat említsek, például a népgondozó hivatal olyan egyéneket telepített be sváb ingatlanokba és olyanmérvű földbirtokokat juttatott nekik, amelyek a földbirtokreform során csak kivételes esetekben fordulhatnak elő. Például egy iparosnak, akinek sváb lakóháza van, 15 katasztrális hold mezőingatlaint is juttattak. Hogy milyen címen, azt nem tudom, de azt tudom, hogy ilyen rendelkezés ezidőszerint még egyáltalában nem volt és nincs, de ha volna is, a magam részéről mindenkor tiltakozom ellene és tiltakozni is fogok az ellen, hogy amedd

;

g Magyarországon minden paraszt, akinek élethivatása a földművelés, földhöz nem jutott, addig más foglalkozásúak földhöz jussanak. (Élénk taps a kisgazdapárt oldalán.) Az csak természetes dolog, hogy a föld a paraszté. Ha vannak, akiknek különleges érdemeik vannak a demokrácia kivívása, a fasiszta szellem kiirtása, stb. terén, de más foglalkozásúak, laizoknak lehet juttatni kinekkinek a maga foglalkozási ágánál. A kádár kapjon kádárműhelyt egy sváb ingatlanban, a borbély kapjon egy borbélyműhelyt, a lakatos kapjon lakatósműhelyt és érvényesítse tudását a nemzetgazdasági életben a maga szakmájában (Ügy, van! Ügy van! Taps a + kisgazdapárt oldalán. — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Ügyvédek! Gyárosod!) Az ügyvédekre is rátérek. Nem engedhetjük meg azt, hogy # tisztviselő, ügyvéd vagy akár tűzkőárus kapjon földbirtokot- (Taps a kisgazdapárt oldalán.\ Csak azért, hogy a fö!djnűves nép maradjon föld nélkül? Nem, t évi május hó S-án, pénteken. 8 ló Nemzetgyűlés, ilyet csinálni mégsem lehel. (Andrássy Dániel (kg): Kendőrkapitánynak^ sem jár föld! Szabolcsban kapott egy rendőr. főkapitány!) T. Nemzetgyűlés! Gyakorlatból tudom ezt. Naponta jönnek hozzám különböző társadalmi rétegekből, különböző foglalkozású emberek, sőt jönnek arisztokraták is« (Vásáry József (pk): Ki védi meg őket? — Felkiáltások a kommunistapártoni Hozzánk miért nem jönnek?) Ma mindenki parasztnak vaMj>a magát ebben az országban, ma mindenki paraszt akar lenni, ma mindenki arra hivatkozik, hogy paraszti származású. Lehetséges, hogy ebben igaza van, mert .hiszen akármelyikünknek vakarjuk meg egy kicsit a családfájának a felületét, valószínűleg ...az a parasztsághoz vezet, de én meg vagyok róla győződve, hogy a paraszti mivoltot mindenki csak addig fogja • hangoztatni, ameddig az ingatlan tulajdon jo,gát magának meg nem szerzi. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Azután egy sem fog maga gazdálkodna., (Parragi György (kg) : Dolgozni nem akar!) Mindenki visszatér majd az eredeti foglalkozásához, a földjét pedig szegény és arra rászc; rult paraszttal fogja műveltetni. (Parragi György (kg): Ügy van! Ez történik ma is!) A szegény paraszt megint csak ugyanolyan prédája lesz a munkáltatónak, mint amilyen prédája volt a nagybirtokosoknak. (Parragi György (kg): Ez az új robot!) Éppen ezért kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a . végrehajtási utasításban találjon módot arra, hogy az Országos Földbirtokremlező Tanácsnak igenis módja és hatalma legyen ahhoz, hogy a 8. § (3) bekezdésének végrehajtásakor érvényt tudjon szerezni a törvény szellemének. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Hogy a nemzetre ebből az óriási horderejű alkotásból áldás fakadjon, szükséges az is, hogy ezt a kérdést ne tekintsék a pártok a saját maguk érdemének. (Helyeslés.) Alkossunk, cselekedjünk együttesen békességben, minden indulatot kizárva emelkedjünk fel a pártpolitikai szempontok -fölé. Legyen békesség és^ induljon meg ezen a téren az igaz magyar élet, . amely -hatalmas oszlopa lesz a magvar demokráciának. (Éljenzés a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ezzel a törvényjavaslat első fejezetéről el is mondtam a magam mondanivalóját. Szükségét látom azonban annak, hogy a második fejezettel is foglalkozzam. Itt már hivatkozhatom bőséges tapasztalataimra, amelyeket az Országom FöldbíHokremiező Tanácsnál szereztem. (Közbeszólás a kisgazdapárton: Nem valami jók lehetnek!) Lehetne róla beszélni. — Bevallom őszintén, hogy vegyen érzelmek töltik eí a szívemet ezen a téren. Ez a rész volt az, amelyről már beszédem elején említettem, hogy a 600-as rendelet hibáit már egy esztendővel ezelőtt Is láttam. Mondhatom, hogy azt az első keretet, amelyen a jelen törvényjavaslat felépült, én juttattam el az illetékes tényezőkhöz, kérve, hogy indítványom folytán a 600-as rendelet hézagosságát és fogyatékosságát egy novelláris törvénnyel módosítsuk. Itt is meg kell említenem és állapítanom, hogy az én eredeti elgondolásomtól lényegesen eltér az előttem fekvő törvény jav? slat. (Halljuk! Halljuk!) Amint az előbbi szakasznál hivatkoztam a pártközi megállapodásra és egyebekre, ]_ úgy itt is meg kell említenem, hogyha módosításokat csakis a részletes tár-