Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

8*9 A nemzetgyűlés 27. ülése 1946. hiszem, hogy ebben senki sem kételkedik hogy pártom központjában az adminisztrációs osztályok vezetői Antal József magánszerepléséről semmit sem tudjak, de bármilyen be-' osztásban is ülne pártközpontunkban valaki, aki erről még csak sejtett is, az illetőt a legsürgősebben eltávolítjuk és keményen eljárunk vele szemben. T. Nemzetgyűlés! A rendőrségi sajtótájékoztató szerint további letartóztatások várhatók. En innen kérem a rendőrséget, forduljon teljes bizalommal pártvezetőségünkhöz, inert nekünk nem érdekünk, hogy merénylőket,. gyilkosokat, fasiszta összeesküvőket . mentsünk és bujtatgassunk. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Éppen^ ezért a legnagyobb készséggel állunk segítségükre és mi magunk is az igazságszolgáltatás kezébe adjuk mindazokat, akik vétenek demokráciánk ellen. T. Nemzetgyűlés! Amikor ezt a napirend előtti felszólalásomat elmondottam, magam és pártom nevében az igazságszolgáltatás tárgyilagos elbírálására hívom fel a figyelmet, mint ahogyan • én és pártom a múltban, a jelenben éppúgy, mint a jövőben mindig, minden esetben erre törekszünk. (Élénk éljenzés és taps a kisgazdapárton,) Elnök: A napirend előtti felszólalás felől vitának és határozathozatalnak helye nincs. Gyulai László képviselő úr a házszabá" lyok 47. §-ának (2) bekezdése alapján mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. A képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! — Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. (Drózdy Győző (pk): Annyira fél, hogy már be sem mer jönni? Már megint elvitték? — Mozgás.)

404 Tudomására hozom a f! Nemzetgyűlésnek, hogy a föklmívelésügyi miniszter úr a mai ülés. napirendjén szereplő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a házszabályok 79. ^-ánaik második bekezdése alapján dr. Hajdú István miniszteri tanácsost, dr. Somogyi Sándor és dr. Eaj Béla miniszteri osztálytanácsosokat miniszteri megbízottakként bejelentette. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Z. Nagy Ferenc képviselő úr,„mint a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának előadója kíván jelentést tenni. Z. Nagy Ferenc (kg) előadó : T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés f öldmívelésügyi és-igazságügyi bizottságának együttes jelentését a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés rendelkezése alapján sürgősen tárgyalta le a bizottság. Elnök: A beadott jelentést, amelynek kinyouiiatáíi.ii és szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-a értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Napirend szerint következik a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó, úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazda Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt jelentettek be szónokokat és pedig Filó Sámuel, Nagy Imre, Túri István és Kovács Imre nemzetgyűlési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Az előadó urat illeti a szó. évi május hó 3-án, pénteken. 830 Z. Nagy Ferenc (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A iöldbirtokreformról szóló törvény kétségtelenül a magyar demokráciának legnagyobb jelentőségű alkotása." Őszintén ehnontthatjuk, hogy ehhez hasonló korszakalkotó erejű törvény nem volt a magyar törvényhozás előtt a jobbágyfelszabadítás óta. Kihatásaiban ez a törvényjavasltait nemcsak a legközvetlenebbül erintett réteget, a magyar parasztságot érinti, hanem az egész magyar állami élet átalakulásában döntő jelentősége viam. Kétségtelen dolog, hogy demokratikus fejlődés, demokratikus. átalakulás el sem képzelhető, azt hiszem sehol a világon, de különösképpen Magyarországon nem, ha megmaradna a nagybirtok és a nagybirtok mellett a földművelő kisparasztok százezrei és milliói földnélküli szegénységükben élnének tovább. Éppen ezért ezt a f öldbirtokref ormról szóló törvényt minden demokratikus érzésű magyar embernek őszinte hittel, szereitettei és bizalommal kell üdvözölnie. A magyar "parasztságnak,* de iaz egész magyar nemzeitnek életében a nagybirtokrendszer mindig döntő befolyású volt. Az elmúlt évszázadok alatt az egész magyar állami életre, államigazgatásunkra teljes súlyával ráfeküdt a nagybirtok, kezében tartotta a vármegyéket, politikailag elnyomta, gazdaságilag pedig kihasználta a magyiair parasztságot. . Ez az állapot egészen 1848-ig évszázadokon keresztül szinte változatlan volt. 1848-ban a jobbágyság felszabadult, de ez inkább csak politikai természetű szabadságot jelentett a magyar parasztságnak, mert gazdaságilag továbbra is csak laiz gondoskodott róla, aki az ég madarairól gondoskodik. A nagybirtokrendszer pedig változatlanul megmaradt azoknak a politikai,. törvényhozási, áliamigiazgatási és gazdasági erőknek birtokában, amelyeknek addig" birtokában volt és egészen az első világháborúig vajmi kevés változást hozott állami életünkben Az 1867-es kiegyezés után pedig, amikor a mindinkább előtérbe kerülő nagytőkés társadalmi renddel együtt szövetkezve kiépítette a maga uralmat, szinte minden népi megmozdulást _ lehetetlenné tett Magyarországon. Gazdaságilag és kulturális téren elmaradtunk fejlődésünkben a nyugati népek mögött, mert a nagybirtokrendszer, mint egy széttép- ' hetetlen bilincs ! feküdt rá az egész magyar f életre. Az első világháború után volt ezen a téren valamelyes enyhülés. Mindinkább erőteljesebb hangot kapott a magyar parasztságnak és azoknak az értelmiségi embereknelk. a szava, akik követelték a nagybirtokrendszer megbontását. Volt is egy egészen kicsiny méretű, kihatásaiban nem* nagy jelentőségű földreform az első világháború után, a Nagyatádi-féle földreform, de ez lényeges változást a, parasztság életében nem hozott- A két világháború közt is a magyar állami életen teljességgel a nagybirtokrendszer és uralkodó társa, a nagytőke uralkodott. A nép szabad- " ságjogait elnyomták, gazdaságilag kihasználta k, a fejlődésnek semminemű lehetősége nem látszott. A szervezkedések megindultak ugyan a nép között is, a követelések és a hangok mind erő)sebbek lettek, úgyszólván irodalma is keletkezett Magyarországon a földbißtokkérdésnek. Megindult a nagybirtok és a kisbirtok vitája, eleinte inkább csak termelési szempontokat tartva szemelőtt, — melyik termel többet, a nagybirtok-e vagy a kisbirtok