Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

831 A nemzetgyűlés 27: ülése 1946. — inajd csak később került előtérbe a földet megművelő ember, a magyar paraszt, annak je­lene és jövendő sorsa. Tervek készültek el a második világháború előtti földbirtokreformra vonatkozólag, hírlapokban és előadásokban viták indultak meg,- ázonteam a megvalósu­lásnak még -a lehetősége is alig látszott. Ezután jött a világháború, amely min­dent elsöprő viharával elseperte Magyaror­szágról a reakciós,, feudális hagyományokon felépült állami igazgatást. Elmenekültek a nagybirtokosok, a föld pedig itt maradt üre­sén és amikor a felszabadulás után állami életünk újból megindult, minden világosan látó. minden világosan gondolkodó, demokra­i Urasán érző ember előtt nyilvánvalóvá lett, •hogy a. demokrácia legelső feladata. Magyar­országon a nagybirtokrendszer megszüntetése. T. Nemzetgyűlés! Meg kellett szüntet­nünk a nagybirtokot elsősorban azért is, hogy soha többé ne lehessen Magyarországon a reakció visszatérésének melegágya <a nagy­birtokrendszer. Meg kellett szüntetnünk a nagybirtokrendszert gazdasági okok miatt is. Szükséges volt, hogy az a sokmillió magyar paraszt, akiknek semmi életlehetőségük, semmi fejlődési lehetőségük a nagybirtok­rendszer mellett nem volt, végre önálló exisz­. tenciát tudjon teremteni és mint önálló kis­birtokos legyen hasznos tagja a magyar de­mokratikus társadalomnak. Ilyen körűimé-' nyék között született meg a 600-as rendelet, amelyből később a földbirtokreform alaptör­vénye lett. T. Nemzetgyűlés! Figyelembe kell ven­nünk a mai napon, amikor 'e földreform be­fejezéséről szóló törvényjavaslatot akarjuk tárgyalni, azokat a körülményeket, amelyek közt ez a földbirtokreformról szóló törvény megszületett. A háború következményeként, •egész állami igazgatásunk teljesen megsem­misült és> helyette újat kellett építeni. Nem volt kiépített állami igazgatásunk, nem volt, kiépített közigazgatásunk sem, a földbirtok­reformról szóló törvény minden előkészítés nélkül, minőién adat nélkül máról-holnapra született meg, s máról-holnapra kellett végre­hajtani is. Természetes dolog, hogy ilyen nagyméretű földbirtokreformot még normális körülmények közt, amikor rendesen műkö­dik az államigazgatás, s a közigazgatási szak­emberek, adatok rendelkezésre állanak, sem lehetett volna közigazgatási zökkenők nélkül befejezni. Még inkább fennállt ez a körül­mény az elmúlt év tavaszán, amikor a földí­birtokreform végrehajtása megkezdődött és — valljuk be Őjszintén — minden megtörtént hiba és minden zökkenő ellenére is kétségte­lenül nagy eredmény az, amit a földbirtok­reform végrehajtó szervei elértek, mert 'egy esztendő alatt a gazdátlanul maradt nagybir­tokok, helyén, ha gyengén is, de mégis mű­ködő és termelő kisbirtokokat alakítottak ki. Természetes dolog, hogy egy ilyen forra­dalmi átalakulás idején végrehajtott földbir­tokreform során történtek túlkapások, történ­tek kisebb-nagyobb szabálytalanságok és elő­fordultak kisebb-n,agyofeb békétlenségeik is. Ez kétségtelen tény, de ennek elbírálásánál figyelembe kell venni azt,, hogy milyen kö­rülmények között született meg és került végrehajtásra ez a földreform és figyelembe kell venni azt is, hogy egy háború után, auii­ívi május hó 3-án, pénteken. 832 kor-az emberekben a társadalmi rendibe addig vetett hit meginog, amikor a jövő képe még kialakulatlan, nines meg a kellő törvénytisz­telet. Természetes dolog, forradalmi átalaku­lások idején ez nem is lehet meg. Ez a magyarázata annak, hogy a földbir­'toJkreform végrehajtása során sok helyen túlkapások történtek- De a nép által kivívott minden forradalmi vívmány megmaradásá­nak egyesegyedüli biztosítéka az» ha a forra­dalmi idők végével a törvényes rend helyre­áll, mert a forradalom eredményét csak a törvényes rend tudja biztosítani. Éppen ezért szükséges az, hogy a földbirtokreform, amely kihatásaiban, méreteiben és mindé« egyéb tekintetben is a magyar demokratikus állam­vezetésnek kétségtelenül legnagyobib jelentő­ségű alkotása, minél előbb befejezést nyer­jen és nyugvópontra jusson. A földbirtokreform befejezését kívánja szolgálni ez a törvényjavaslat, 'amelyet most van szerencséim itt ismertetni. Ennél figye­lembe kell vennünk, hogy kétségtelenül tör­téntek olyan túlkapások, amelyek révén a törvény világos rendelkezése ellenére vettek igénybe földeket. De figyelembe kellett vennünk azt is» hogy a már kétségtelenül elkövetett hiba nem orvosolható úgy, hogy egy még na­gyobb hibát kövessünk el. Nem lehet kimoz­dítanunk ,a földből azokat az embereket, aKü? immár második éve vannak juttatott földjük­ben, (Ügy van! a kommitnistapárt oldalán.) mert a f öldbirtokrendezö szervek adatok hiá­nyában és az idő rövidsége miatt neim tud­tak a normális körülményeknek megfellelő mértékkel mérve intézkedni. Meg kell találni a módját annak:, hogy a í'öldhözjuttatottaikat birtokukban minél kc­vésbbé háborítsuk meg, hogy minél előbb helyreálljon a hitük abban, hogy megkapott földjük az övék. De meg kell találnunk a módját annak is, hogy a földihirtokrefonmbóK amely a nagybirtokrendszer megszüntetését célozta» ne legyen a parasztoknak egymás között való háborúsága. (Bereczky Albert ál­lamtitkár: Ügy van!) T. Nemzetgyűlés! Ez a földbirtokreform­javaslat elsősorban azt a célt szolgálná, hogy a kisemberek megmaradjanak megkapott földjükben,, a kárt szenvedett, kétségtelenül földművelő parasztembereknek pedig, amennyi­ben 50 holdnál kisebb a birtokuk, azt minden körülmények között vissza kell kapniok, ha pe­dig ennél nagyobb *a birtokuk, csereingatlant kell kapniok. Kétségtelen, súlyosan érinti azt a birtokost, akinek földjét a törvény ellenére vették igénybe, ha földjét ott kell hagynia és cserebirtokot kap helyette. De iminden for­radalmi átalakulás áldozatokkal jár és r ha végignézzük a dolgokat, egy ember mégis csaík könnyebben települ át a szomszéd köz­ségbe, ahol kétségtelenül kap földet a maga földje helyett, ha azt jogtalanul vették igénybe, amire a lehetőség megvan, mintha esetleg tíz, húsz vagy harminc családot kel­lene helyette áttelepíteni. (Ügy van! Ugy van! a konimunistapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavias­latmak, amelyeit a, földimívelésügvi miniisizter úr beterjesztett 1 , kettős céljiai van. Első fejezete a telepítésről szól. Nagyon jót tudjuk a,zt, hogy a telepítés köirül is súlyosi zavarok voltak ná­lunk az elmúlt egy év ailialtt. Kélt szerv végezte iá telepi test. Végezte egyfelől m* Orsaáeros Föld­biríokrendező Tanács a> maga hatáskörében, az általa igénybevett . nagybirtokokon, földigény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom