Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-26

801 A nemzetgyűlés 26. ülése 19Í6. miniszter urat félrevezették, amikor az előbb hallott választ vele aláiratták. Erre való tekintettel még csak kritika tárgyává sem teszem a hallottakat; Isten őrizzen attól, hogy becsületes, őszinte véleményt nyilvánítsak róluk. Sőt odáig megyek a lojalitásban, hogy megmondom: én nem hiszem és nem tételezem fel a felolvasott válaszról, hogy azt. csak egy kicsit is hozzáértő —. nem is szólva szakemberről — rendészeti ember állíthatta volna össze. Kontár volt az, elfogult kontár, •aki összetákolta ezt a minden alapot nélkülöző vnlaszterméket. Hol van ebben az igazság és a jog halvány megközelítése i$? Almomban sem merem feltételezni, hogy például a rendészeti osztály főnöke, Szebeny András, vagy a ravasz és csavaros észjárással rendelkező • Aczél ügyvéd úr csinálhatta volna ezt a választ. Amikor ez a> miniszteri válasz készült, akkor Nagy Imre képviselőtársammal együtt, — lakinak egészségéért magam is aggódtam, amikor hosszú időn át beteg volt — az előbb említettek bizonyára ugyancsak betegek lehettek. Bár az is lehet, hogy néhány napos szabadságon voltak. így azután ia válasz elkészr tése egy kezdő belügyi emberkére maradt, aki gyenge szellemi képességei mellett ráadásul elbizakodott is volt — könnyen megesik ma ez azokkal, akik máról holnapra felkapaszkodnak az uborkafára — és még .annyi fáradságot sem vett magának, hogy megtudja, hogy a kecskeméti ügyben már az első belügy miniszter, Erdei Ferenc hivatalos vizsgáló bizottsá-got küldött ki, amely f

eheren-feketén, azaz jegyzőkönyvekben hajmeresztő tényállássorozatot tárt fel. Állításom valódiságáról az új belügyminiszter úr meggyőződhetik, ha maga is elolvassa ezeket a jegyzőkönyveket, mert éppen a hivatalos vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy Bánó rendőrezredes és emberei gyilkossággal, szadizmussal és s'ikkasztásStal több mint erősen gyanúsíthatok. T. Nemzetgyűlés ! Az elmondottak előrebocsátása után azt hiszem, mind a t. Nemzetgyűlés, mind a belügyminiszter úr felment engem személy szerint az alól, hogy ezt a miniszteri választ tudomásul vegyem. Tudom, hogy ha Rajk belügyminiszter úr cssak fele annyira is ismerné a kecskeméti ügyet, mint én, vagy csak a tizedrészét is tudná annak, amit jó néhány nyomorékká vert ember tud, »akkor már most félbeszakítaná a viszonváía" szómat, ha itt volna, és közölné, hogy -mind-, addig eltekint a viszonválaszomtól, illetőleg attól, hogy a miniszteri választ tudomásul vegyem, míg az ügyet egyszer már komolyan és sürgősen ki nem vizsgálja vagy vizsgáltatja. Mint már mondottam, nem kérek semmivel sem többet az új belügyminiszter úrtól, minthogy kérje magához a belügyben elfekvő — és remélem, még meglévő — hivatalos aktákat, és vegyen magának annyi fáradságot, bogy legalább egy félórácska erejéig olvasgassa. Ha ezt megteszi, külön hálára kötelezi Kies igiazságügyminiszíer urat is, aki válaszában kifejti, hogy tehetetlen azért, mert a belügyminisztérium még nem adta át az igaz-, ságügyminisztériumnaik. >az egész kecskeméti ügyet. ... •, T. Nemzetgyűlés! A válaszadó miniszter úr ugyan beszél és nyilatkozik az eljárás befejezéséről és a vizsgálatról, de engedje meg a t. Nemzetgyűlés, másfél év alatt azzal a ' rendőrséggel, amelyre a belügyminiszter úr is büszke lesz, valami eredményt mégis csak kell NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi május hó 2-án, csütörtökön.. 802 produkálni, itt a-Ház előtt felmutatni és beszámolni arról, hogy mi van hát végre a kecskeméti üggyel. Senki előtt nem lehet vitás, hogy jó lelkiismeretemmel nem tudom összeegyeztetni a miniszteri válasz tudomásulvételét. Ajánlom a t. Nemzetgyűlés valamennyi tagjának, hogy az elhangzottak után a maga részéről is tegye megfontolás tárgyává a tudomásulvéltelt

; Függetlenül képviselőtársaim többségi határozatától, én a magam részéről kérem Rajk belügyminiszter urat, hogy interpellációmra szíveskedjék új, illetve kielégítő és még részemre is elfogadható választ adni. A választ nem vehetem tudomásul. * Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltoztatik-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a vauaszi tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Jaczkó Pál képviselő úrnak az inter- . nálásokkal kapcsolatban folyó évi február hó 27-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselő úrnak. 1946 február 27-én a nemzetgyűlés 22. ülésén elmondott interpellációjára az alábbiakban válaszolok: A magyar államrendőrség . bírói jogkört nem gyakorol, és bírói uomés

L igénylő ágbeliben a nyomozati adatokat az illetékes ügyészségnek átadja. A bírói jogkör gyakorlásának nem tekinthető a demokrácia véueimére szükségesnek mutatkozó közigazgatási hatósági őrizetbevétel foganatosítása. Az internálásokra, mint a demokráciát védő preventív intézkedésre szükség van, és arról éppen a demokrácia érdekében a jövőben sem leszek hajlandó lemondani. Nem kétséges, vannak olyan cselekmények, amelyek a büntetőtörvények tényálladékát nem merítik ki, az azt elkövetők azonban olyan magatartást tanúsítottak, amely alkalmas arra, hogy az ország közbiztonságát veszélyeztesse. Ilyen személyeknek szabadlábon hagyása és ezzel demokráciaellenes tevékenységük folytatásának lehetővé tétele a magyar köztársaságot aláásná, és ezért ezeknek a társadalmi életből való teljes (időleges) kirekesztése, vagy magatartásuknak állandó ellenőrzés alatt tartása el nem hanyagolható szükségesség. Köztudomású, hogy előfordult eset, amikor a rendőrségnek bizonyos mértékben korrigálni kellett az ügyészségnek mulasztását ós rendőrható*sági őrizet alá kellett vonni olyan őrizeteseket, akiket az ügyészség szabadlábrahelyezett. Meg kell azonban állapítanom, .hogy ilyen esetben sohasem a rendőrség eljárása._ volt a jogszerűtlen. Elég, ha Wünscher Frigyes szabadlábra helyezésére utalok, akit azóta visszaélései miatt letartóztatott ügyész engedetlt szialbiaidlon.

899 Tiltakozom minden olyan beállítás ellen, amely a világháború utáni fejlődést bármilyen formában is demokratikusan igyekszik beállítani. Interpelláló képviselő úr, úgy látszitk, az internálások kérdésében nincs kellőképpen tájékoztatva. A világháború után ugyanis már 1919-ben megjelent a Beniczky által kiadott 91.383. számú körrendelet, amely az internálásokról intézkedik. Ez a rendelet 51