Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-26

789 A nemzetgyűlés 20. ülése 19Í6. ben belekapcsolódott. Álláspontunkat a kör­nyező államok jelenlegi szakoktatási rend­. szere is támogatta. Franciaországban a , felügyelet jogkörére egyedül a kereskedelmi miniszter hivatott. Csehszlovákiában a kereskedelmi közép­iskolák felügyeletét egy kuratórium végzi,, amelybe a kultuszminisztérium az iparka­mara és a kereskedő-grémium kiküldöttei egyenlő jogkörrel szerepelnek; voltaképpen tehát a felügyelet kérdésében 2:1 az arány a kereskedelem javára. Svájcban a legfelsőbb felügyelet ügyét a Bund kereskedelmi ügyosztálya intézi. Németországban a felügyelet a kultusz­tárca kezében volt. az 1914-es világháború előtt azonban a felügyeletet teljes egészében a kereskedelemügyi miniszter gyakorolta. A Szovjetunióban a szakiskolák szintén a szakmailag érdekelt népbiztosságok alá tar­toznak. Ismételt minisztertanácsi előterjesztések után meg is jelent az 5140/1945- M. E. sz. ren­delet, amelynek lényege az, hogy a kereske­delmi szakoktatási intézmény éknek főhatósága tárcámra szállott azzal, hogy a nevelési kér­déseknek, valamint a közismereti oktatásnak kereteit továbbra is a. V. K. M. állapítja meg, aki a kereskedelmi szakoktatási intézménye­ket az említett szempontokból ellenőrzi is. A gazdasági élet egyes ágai ugyanis min­denkor az egyes szakminiszterek felügyelete és irányítása alatt állanak. A szakoktatásnak pedig éppen az a feladata, hogy a gazdasági élet részére megfelelő szaíkembereket nevelien. Hogy ez mennyiben sikerül, annak megálla­pítására éppen a szakminisztériumoknak alá­rendelt szervek, a gazdasági élet egyes ágai, tehát maga a gazdasági élet hivatott. Ha a szakoktatás azt a feladatát, hogy a gazdasági életnek meerfelelo szakembereket neveljen, a múltban teljesíteni nem tudta, akkor ez leg­főbb bizonyítéka annalk, hogv a szakoktatás egyes ágainak az egyes szakminisztériumok alá kell tartozniok, hogy a gazdasági élet kö­vetelményei minden vonatkozásban érvénye­sülhessenek. A kereskedelmi szakoktatás szakjellegének főbiztosítéka éppen abban áll. hogy az olktatás gyakorlatiasságának biztosítékát nyújtó szá­mos intézmény és vállalat szintén a vezetésem alatt álló minisztérium felügyelete alá tarto­zik és így az iskolák és gazdasági intézmé­nyek részére jelentős anyagi és erkölcsi tá­mogatást biztosíthatnak­Az interpellációnak az a része, hoery a szak­iskoláknak a szakminisztériumon? alá történt utalásával a nevelés'egységes irányítása meg­szűnt, nem felel meg a tényeknek. Az 5140/19.45. M. E. sz- rendelet 2. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kereske­delmi szakolktatási intézmények nevelési kér­déseinek és a közismereti oktatásnak irány­elveit továbbra is a V. K. M. állapítja" meg és a szakoktatási intézmiénveket e szempont­ból ellenőrzi is. a köznevelés vonalán a kul­tuszminisztérium vezető szerepét a jövőre nézve is biztosítja úgy, hogy a szakminiszter ebben a vonatkozásban a V. K. M. szándéka ellenére semmit sem tehet. Aj nevelés egységé­nek biztosítására szolgál az a körülmény is, hogy a Kereslkedelmi Szakoktatási Bizottság­ban a V. K. M.-nek egy, a Kereskedelmi Szak­oktatási Tanácsban a V. K. M.-nek három ki­küldöttje foglal helyet és ezenkívül tárcám ítészéről is jelentős számú pedagógus nyert évi május hó 2-án, csüförlölcön, 790 • mindkét^ helyre kinevezést. Ilyen módon tehát * a pedagógiai szempontok megfelelő érvényesí­tése feltétlenül biztosítva van.' . » Téves az interpellációnak az az állítása is, hogy a szakminisztériumban nevelőik nem áll­nak rendelkezésre, mert pl. tárcám szakokta­tási osztályán négy kereskedelmi középisko­lai tanár, tehát pedagógus teljesít szolgála­tot. A közeljövőben felállításra kerülő keres­kedelmi ^szakoktatási főigazgatói hivatalnak pedig mind a vezetője, mind valamennyi elő­adója pedagógus lesz, szemben a tankerületi főigazgatói hivatalokkal, amelyeknek .vezetői és előadói gyakran jogászok, tehát nem peda­gógusok is lehetnek. Az elmondottak alapján tehát a jövőben nem történhetik meg az, hogy a kereslkedelmi szakoktatási intézmények mű­ködését olyan felügyelők ellenőrizzék, aMk azelőtt soha kereskedelmi szakoktatási intéz­ményt nem is láttak. Amint ez a múltban né­melyik tankerületi főigazgatónál megtörtént. Az elmondottak alap ján tehát az interpella-' ciónak azt a részét sem^ tehetem magamévá, hogy a szakoktatási intézmények felügyeletét továbbra is a tankerületi főigazgatói hivata­lok lássák el. Budapest^ 1946 március 18. Rónai Sándor s. k« Elnök: Nyirjessy Sándor képviselő urat a viszonválasz jósra megilleti. Nyirjessy Sándor (kg): T. Nemzetgyűlés! Most is csak azt mondhatom, hogy nekem tu­lajdonképpen elégtétel ,az a törekvés, amelyet a kereskedelmi miniszter úr mondott a szak- ( oktatás kiépítése tekintetében, ellenben isme- ' telten hangsúlyoznom kell abbeli törekvésün­ket, hogy az iskolai nevelés egységesítése tár­gyában mkideh lehetőt el kell követnünk. Szerintem ott téved iá' miniszter úr, ami- • kor azt mondja, hogy a szak oktatásnak a r zak­minisztériumok -hatásköribe való átutalását szabályozó kormányrendelet a vallás- és köz­oktatásügyi miniszternek megfelelő jogokat biztosít az egységes irányítás tekintetében a jövőben is. Ez a rendelkezés fennállott a múlt­ban a szakminisztériumok részére is, úgyhogy a szakoktatást a múltban is tulajdonképpen a szakminisztériumok gyakorolták a (kultuszmi* nisztériumon keresztül. Ha most ,a szakminisz­térium- olyan nagy mértékben kevesli azt àz eredménvt, amelyet a muHban a szakoktatás tekintetében elértek, attól félek, hogv a jövő­ben a nevelés tekintetében fogjuk kifogásolni éppen azt az eredményt, amelyet a kultuszmi­nisztérium ezen a vonalon majd el tud érni. Abban a meggyőződésben és abban a re­ményben veszem tudomásul a> miniszter úr válaszát, hogy az a törekvétse, hogy az iskolai nevelést az első sorba állítsa, m^g fog való­sulni, de ezeíket a kérdéseket a jövőben^ ^oin­dene°^tro é^^k figyelemmel fo'Sro-m kísiérni, Elnök: Kérdem a t. Nemzet»'yíílést. niél­tóztatnak-e a kereskedelem- és szőve tkezetü^vi miniszter-úrnak az interpellációra adott vála­szát tudomásul venni 1 ? (Ipen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter űr válasza Futó Dezső képviselő úrnak a szentesi rend­őrségen uralkodó állapotokkal • kapcsolatban előterjesztett interpelláeiójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. , Hevesi János jegyző (olvassa): »T. Nem­zetgyűlés! Futó Dezső képviselő űrnaík a nem­zetgyűlés" február, 13-án megtartott 18. fiîêV.n a szentesi rendőrségen uralkodó -állapotokkal 50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom