Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-26
763 A nemzetgyűlés 26. ülése 1946. (Az ülés délelőtt 11 óra 7 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére tfyurkovits Károly, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Hegy esi János jegyző urat kérem íel. Bemutatom Vásáry István háznagy úrnak hozzám intézett levelét, amelyben háznagyi tisztségéről lemond. ( Nagy Vince (pk): JHiljen Vásáry I) Bemutatom továbbá Kajk László belügyminiszter levelet, amelyben az alkotmányjogi és közjogi, valamint a külügyi bizoxtsagi tagságáról, és Barath Endre képviselő úr levelét, amely szerint az alkotmányjogi és közjogi bizottsági tagságáról lemond. A megüresedett háznagyi tisztség, valamint a bizottsági tagsági helyek betöltése iránt később lógok a t. iN emzetgyűiiesnek előterjesztést tenni. (Hegyinegi Kiss Pál (pk): MíJcorif) A bejelentéseket a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Jelentem a t Nemzetgyűlésnek, hogy Hegymegi Kiss Pál képviselő úr és társai az in üitvány könyv be önálló indítványt jegyeztek be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az indítvány szöveget felolvasni. fcryurkovits Károly áegyző (olvassa): »Indítvány.. Javasoljuk, küldessek ki parlamenti bizottság avégből, hogy az internálások, körüli kezelési és intézkedési szabálytalanságokat vizsgálja meg és az internáiási rendszer kérdésére nézve a nemzetgyűlésnek sürgősen javaslatokat tegyen.« (Éljenzés és helyeslés a pártonkívüli ellenzék soraiban.) Elnök: Az indítvány indokolásának idejére nézve később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólni. Dobi István földmívelésügyi miniszter: T. Nemzetgyűlési Van szerencsém benyújtani a telepítésről és a földreform befejezésének előmoztiításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem a már kinyomatott törvényjavaslat szétosztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a földmívelésügyi és az igazságügyi bizottságnak való kiadását. Egyben kérem a tárgyalásra nézve a házszabályok 95. §-a alapján a sürgősség kimondását, (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán, a pártonkívüliek kivételével) Elnök: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a nemzetgyűlés a tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának (1) be* kezdésében foglalt rendelkezés értelmében a jelenlévő képviselők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, ezért kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. Megállapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Sulyok Dezső képviselő úr napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. A képviselő évi május hó 2-án, csütörtökön. 1U úrnak a felszólalásra az engedélyt megadtam. Halljuk! Halljuk/ a pártönkívüliek oldalán-) A képviselő urat illeti a szó. Sulyok Dezső (pk): T. Nemzetgyűlés! A függd len kisgazdapárt elnökségének 1946 március 12-én meghozott határozata értelmében a pártból kilépésre felszólított és onnan egyúttal ki is zárt képviselők közül velem együtt 16 nemzetgyűlési képviselő nevében óhajtok nyilatkozatot tenni a Ház ülésében. (HalUuk! a pártönkívüliek oldalán') Tisztelettel bejelentem a nemzetgyűlésnek, hogy ez a 16 képviselő új párt alapítását határozta el. Miután azonban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről hivatalosan közöltetett velünk az, hogy a párt működésének megkezdéséhez a fegyverszüneti egyezményhez fűzött gyakorlat értelmében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye szükséges, ( S lach ta. Margit (pk): Belügyhöz?) a múlt hó 29-én kérvényt nyújtottam be a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz és abbau kértem, hogy a párt működését engedélyezni szíveskedjék. Ez " a kérvényem még elintézetlen. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy mindaddig, míg kérvényünk elintézést nem nyer, ez a 16 képviselő, mint pártonkívüli ellenzéki képviselő kivan a nemzetgyűlés munkájában résztvenni. (Helyeslés, éljenzés és taps a pártönkívüliek oldalán.)* 9 " Elnök: Napirend előtti felszólalás felől vitának és határozathozatalnak helye nincs. A miniszterelnök úr kivan szólni, (Halljuk! Halljuk!) Nagy Ferenc miniszterelnök: T. Nemzetgyűlési A politikai életnek világszerte törvényszerű tünete, hogy a ..világot átformáló nagy események után az új rendszerek^ vezetői fontosabb megnyilatkozásaik alkalmával a múltból indulnak ki. Midőn most parlamentáris felfogásomnak megfelelően a magyar külpoli* tika egyik legjelentősebb eseményéről, a moszkvai látogatásról kívánok beszámolni a l. Nemzetgyűlésnek, magam is kénytelen vagyok leg" alább a közelmúltból, a két világháború közti időből kiindulni. A? önálló külpolitika útjait és lehetőségeit az első háború után is keresni kellett, merthiszen addig közös volt a külpolitikánk a monarchiában velünk együtt élő osztrákokkal. Az első világháború utáni külpolitika tájékozódási lehetőségeit számos körülmény határozta meg. Először a trianoni béke szembeállítottta az országot a szomszéd népekikel. A magyar közvéleményt nem reálpolitikai alapon tájékoztatták a külpolitikáról, hanem érzelmi forrásokból táplálták. Ezt az így kialakuló hangulatot még fokozta az elszakított területekről tömegesen átmenekülő és kiüldözött magyar Lakosság elkeseredése. Az úgynevezett utódállamok maguk is látták, hogy a magyarság érzelmeit a trianoni döntés felzaklatta és szövetségbe tömörültek, amelynek éle elsősorban Magyarország ellen irányult. (ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Ilyen viszonyok között a magyar külpolitika vezetői nem tudtak irányt venni a szomszéd népekkel való bensőséges jóviszony megteremtése felé. A távolabbi nyugati hatalmak a trianoni béke diktálói voltak. Ezeknek a nagyhatalmaknak Magyarországról alkotott véleménye nem változott meg olyan hamar, hogy a kezdő és reakciós magyar külpolitika közeledni mert volna hozzájuk. Azután nie»' a magyar külpolitikusok nem is mertek a nagyrészben általuk felzaklatott és elkeserített ma»
