Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-24
747 A nemzetgyűlés 24. ülése 1946. évi március hó 12-én, kedden. 748 tás előmozdítására. Budapest, 1946. évi már* eins hó 4-én. Bárányos Károly s. k., közellátásügyi miniszter.« Elnök: Hajdu Ernőné képviselőtársunkat a viszonválasz joga megilleti. Kérdem képviselőtársunkat, kíván-e a viszonválasz jogával élni 1 ? (Hajdu Ernőné (szd): Igen!) Képviselőtársunkat illeti a szó. Hajdu Ernőné (szd): T. Nemzetgyűlés! A közellátásügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszem, de nem mondom azt, hogy megnyugvással veszem tudomásul, sőt ellenkezőleg: a legnagyobb mértékben nyugtalanít és nyugtalanítani fog ez a válasz és napirenden leszünk kénytelenek tartani ezt a kérdést mindaddig, amíg Magyarországon minden csecsemő és minden gyermek megfelelő mennyiségű tejhez nem fog jutni. (Helyeslés a szociáldemokrata- és a kommunistavárt oldalán.) Amikor Bárányos miniszter úr átvette tárcáját, abban bíztunk, hogy a gazdatársadalom és a közigazgatás is őt jobban fogja szolgálni, mint elődjét. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy amíg — amint már interpellációmban elmondottam — a tejfelhozatal növekedett egészen szeptember hónapig, addig október hónaptól kezdve katasztrofális zuhanást mutatott és a tejmennyiség február hónapban is csak a napi tízezerliteres mennyiséget érte til. (Samu László (kg): A legsúlyosabb takarmányozási állapotok vannak! —- Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Nincs takarmány!) Nagyon rövid az idő s ezért kérem^hogy ne zavarjanak a képvisel'ő urak. (Felkiáltások q kisgagdapárt oldalán: Nem zavarjuk!) Meg kell állapítani azt is, hogy ennek a kis tejmennyiségnek a felhozatala hat tejvállalat köpött oszlik meg es ez okozza azt, hogy a hat tejvállalat teljes apparátusát kénytelen fedi zni ennek a tízezer liternek az ellenértékéből. Tgv volt lehetséges az, hogy a kötött tejnek, tehát a jegyre kiadott tejnek az árát felemelték 120.000 pengőre, ami praktikusan azt jelenti, hogy ha még ki is utalják jegyre a csecsemőknek a tejet, azt az anyák meg nem vásárolhatják, mert ma senki, aki tisztességes úton keresi a kenyerét, nem tud három deci tejért 36.000 pengőt kifizetni. Nagvon kérem a miniszter urat, hogy az ármegállapítás tekintetében" is végre teremtsen tisz + a helyzetet, mert ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Márciusban az influenzajárvány máris rövidesen kezdetét fogia venni, nem beszélve arról, hogy nyáron megint a szállítási nehézségek nratt a tei elszállítása űira további nehézségekbe fos? ütközni, a bélhurut megint szedni fogja áldozatait és egyáltalán beláthatatlan nr, a "k^v amelvet a közeliövőben a +eifelszállítás körül tapasztalni fogunk. (Félkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Nincs tej!) Egyrészt a tej árának megállapítása, másrészt a 3700 számú rendeletnek a legnagyobb súllyal és eréllyel való keresztülvitelére van szükség, különben ebben a kérdésben megnyugvásról egyáltalán nem lehet szó. A vidéki gazdák, akik gyermekeket fogadtak magukhoz, a tejbeszolgáltatás alól mentesültek. Egyáltalán nem megnyugtató megoldás az, hogy esetleg egy tizenkétéves gyermek, akinek kétségtelenül szintén hasznos a tej, nem fog elfogyasztani a vidéken két liter tejet, aminek beszolgáltatása alól a gazda mentesül és emiatt a pesti csecsemők éhenhalnak. A választ tehát tudomásul veszem, de megnyugvás nélkül és ezt a kérdést továbbra is napirenden fogom tartani. (Helyeslés és taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalánj Elnök: Méltóztatnak-e a közellátási miniszter úruak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Nyirjessy Sándor képviselő úrnak folyó évi február hó 13-án az iskolai nevelés egységesítése tárgyában előterjesztett interpelláció j ára. Kérem a jegyző úrnőt, szíveskedjék a választ felolvasni. Ratkó Anna jegyző (olvassa): »A Magyar Nemzetgyűlés Elnökének!« . Dr. Nyirjessy Sándor képviselőtársamnak az iskolai nevelés egységesítése tárgyában benyújtott és a nemzetgyűlés által nekem kiadott interpellációjára válaszomat Elnök "Orral az alábbiakban közlöm. T. Nemzetgyűlés! Az interpelláló képviselő úr a nevelés egységes irányítása érdekében a szakoktatásnak a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr főhatósága alá való utalását kívánja ; Az interpelláló képviselő úr indokaira az alábbiakban kívánok válaszolni. * 1. Nem helytálló az interpelláló képviselő úr azon állítása, hogy az iparoktatási intézmények tárcám főhatósága alá törtónt visszautalása — a visszautalás kifejezést külön hangsúlyozom, mert hazai iparoktatásunk 80 esztendős fennállása alatt összesen 10 esztendeig, mégpedig a gyászos emlékű utolsó 10 esztendeig tartozott csupán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr főhatósága alá — a nevelés egységes irányítását megszüntette, mert az 5800/1945. M. E. számú rendelet 2. §-a kimondja, hogy az iparoktatási intézmények nevelésügyi kérdéseinek és a közismereti oktatásnak irányelveit &> vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és nevelésügyi szempontból, valamint a közismereti oktatás szempontjából az iparoktatási intézményeket hivatalos szervei útján ellenőrzi. A kormányrendelet eme rendelkezésein túlmenően a köznevelés egységének biztosításai érdekében egyébként tárcaközi bizottságot is alakítottam és képviseleti helyeket biztosítottam a kultuszminiszter úr képviselői részére az Országos Iparoktatási Tanácsban is. 2. Indokolatlan az interpelláló képviselő úr a^nn állítása, hogy az iparoktatási intézetek élén álló -mérnök-igazo-atók nevelési készsége csekély, hiszen az iskolák élén jelenleg is ugyanazok az igazgatók állanak, akik az iskolákat az elmúlt 10 esztendő során igazgatták, mégpedi«? a tankerületi főigazgatók és .a kultuszminisztérium legteljesebb mece^égedésé^e Ezek az igazgatók kivétel nélkül hosszú évtizedes oktatási gyakorlattal rendelkeznek, kezük .alól a magyar iparoktatás hírnevét külföldön is csak öres-bítő szakemberek százai kerültek ki. A gazdasági középiskolákról szóló 1938. évi TTTT, te. 35. $-ának 2. bekezdése szerint ezeknél az iskoláknál egyébként is csak gazdasági szaktanári oklevéllel bíró rendes tanár nevezhető ki igazgatóvá, tehát a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr is csak - mérnök-igazgatókat bízhatna meg az iparoktatási intézetek vezetésével. 3. Az interpelláló képviselő úr szerint szakminisztériumunk személyzetében azért
