Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

745 A nemzetgyűlés 24. ülés« 1946. évi március hó 12-én, kedden. Ï46 tása tárgyában előterjesztett interpelláció­jára. Kérem jegyző képviselőtársunkat, hogy szíveskedjék a választ felolvasni. Ratkó Anna jegyző (olvassa): »A Magyar Nemzetgyűlés Elnökének I Dr. Dénes Ist­ván képviselőtársamnak a nincstelen földmun­kások ruha- és lábbeliellátása tárgyában be­jegyzett és a Nemzetgyűlés által nekem ki­adott interpellációjára válaszomat Elnök Űrral az alábiakban közlöm: T. Nemzetgyűlés! A nincstelen földmunkások ruha- és láb­beliellátása tárgyában Dobi István, akkori állanrminiszter úr, továbbá a pénzügyi, föld­művelésügyi és közellátásügyi miniszter urak képviselőinek bevonásával február hó 23-án értekezletet tartottam. Az értekezlet megálla­pította, hogy mintegy 300.000 nincstelen föld­munkás felruházására volna szükség. Ebben a számban sem a szegődményes gazdasági cselé­dek, sem a-törpebirtokosok, sem az említett három kategória családtagjai nem szerepelnek, A 300.000 főnek egyszerű munkaruhával és bőrfelsőrésszel, fatalppal készült bakanccsal való ellátása ipari vonalon nagyobb nehézsé­gekbe nem ütközik. Nagy nehézség mutatko­zik azonban a megfelelő pénzügyi fedezet elő­teremtésénél. A 300.000 fő felruházásának költ­ségei a február 23-i -árakat számítva (1 adó­pengő == 5.39 pengő), 300.000 munka­ruha à 6 millió pengő, 1,800.000,000.000 pengő, 300.000 pár bakancs, à 1,600.000 pengő, 480.000,000.000 pengő, összesen 2,280.000,000.000 pengő. 38 * A pénzügyi fedezetről való gondoskodást Dobi István miniszter úr vállalta magára, aki ebben a kérdésben a pénzügyminiszter úrral fog közvetlenül tárgyalni. Budapest, 1946. évi március hó 2-án. Bán Antal s. k., iparügyi miniszter.« Elnök: Dénes István képviselő urat a ház; szabályok 101. §-a alapján a viszonválasz joga megilleti. Kérdem a képviselő urat, méltózta­tik-e a viszonválasz jogával élni*? (Felkiáltá­sok: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a közellátási miniszter úr írásbeli válasza Hajdu Ernőné képviselőtár­sunknak folyó évi február hó 13-án a cse-­csemő- és kisdedhalandóság tárgyában előter­jesztett interpellációjára. Kérem a jegyző úr­nőt, szíveskedjék a választ felolvasni. Kaiké Anna jegyző (olvassa): »A tej­beszolgáltatást a 3700/1945. M. E. számú és az ezt kiegészítő és módosító 2040/1946. számú rendelet szabályozza. E rendeletek értelmében minden tehéntartó évenkint 270 napon át tej beszolgáltatására köteles. A beszolgáltatandó tejmennyiség azokban a vármegyékben, ame­lyek az állatállomány és a takarmányozási viszonyok szempontjából kedvező viszonyok között vannak, két liter, másutt egy és fél vagy egy liter. A jelenlegi tehénállomány mellett, figye­lembe véve a száj- és körömfájás okozta ki­esést is, naponként legalébb 5—600.000 liter tej­nek kellene befolynia. E tejmennyiség a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság és a Vörös Had­sereg tej- és tejtermékekre vonatkozó igényé­nek ellátásán felül biztosítaná a csecsemők és a gyermekek ellátását. (A Vörös Hadsereg ré­szére napi 112.000 liter tejre lenne szükség.) íenti tejmennyiség helyett ezidőszerint naponkint csupán mintegy 100.000 liter tej folyik be. A kedvezőtlen beszolgáltatási ered­mények az alábbi indokokra vezethetők vissza: w *•. ^ 37 !íK 1M5- M ' E- 8zám ú rendelet a tej­»eszolgáltatás végrehajtását és ellenőrzését kizárólag a helyi közigazgatási szervékre bízta, akik azt a legtöbb helyen nem hajtották végre és ahol történt is ezirányban valami, az nem volt elegendő a megkívánt eredmény­hez. 2. A rendeletben tiltott batyúzás megszün­tetésére a vidéki rendőrség, kevés kivételtől eltekintve, bizonyos helyi erdekek érvényesü­lése miatt nem képes. 3 A dunántúli székely telepesek nem szol­gáltattak be tejet s -így egész vidékek estek ki az ország tejellátásából. Az a tejmennyiség, amelyet a fenti nehéz­ségek ellenére mégis likerült behajtani, a rendkívül rossz közlekedési, illetve szállítási viszonyok miatt nem juttatható él kellő mér­tékben a városba. Gyakran előfordul az is, hogy a tejvállalatok rendkívüli áldozatok árán megszerzett autóit egyes hatóságok más cé­lokra veszik igénybe. A folyó évi február hó 27-én megjelent 2040/3946. M. E. számú rendelet a tejbeszolgál­tatás kikényszerítését gátló fenti körülmények elhárítását célozza. Eszerint 1. a helyi közigazgatási hatóságokon kívül a tejbeszolgáltatás, irányításába és ellenőrzé­sébe fokozottabb mértékben bekapcsoltattak a közellátási felügyelőségek, amelyek közvetle­nül a közellátásügyi minisztérium felügyelete alatt működnek s így a helyi érdekek be­folyása alatt általában más szerveknél kisebb mértékben állanak; 2. a rendelet kártérítési kötelességet álla­pít meg azon^ tehéntartókkal szemben, akik tejbeszolgáltatási kötelességüknek nem tesz­nek eleget. A kártérítés mértéke minden be nem szolgáltatott liter tej után a szabadfor­galmú tej árának a kétszerese. A kártérítési kötelesség megállapítása a kihágási eljárástól függetlenül történik, amely a mulasztókat igen érzékeny vagyoni hátránnyal fogja súj­tani. A tejtermelés.és szállítás előmozdítása ér­dekében e hó folyamán rádióbeszédben és a napi sajtó útján felhívtam a tejtermelőket a tejbeszolgáltatás teljesítésére; a hatóságokat pedig a tejbeszolgáltatást elrendelő rendeletek maradéktalan végrehajtására. ' A demokra­tikus pártok vezetői útján is érintkezést ke­restem a lakossággal, hogy tejbeszolgáltatási kötelességük teljesítésére indítsam Őket. A gazdatársadalom figyelmét kiáltványban és falragaszokon felhívtam csecsemőink megdöb­bentő tej ellátási viszonyaira, a magas halálo­zási arányszámra, amelynek a tejtáplálékok hiánya az.oka. Kendelkezést adtam az összegyűjtött szója­babkészletekből szójatej 'készítésére is. Az ez­zel kapcsolatos munkálatok előrehaladott t stá­diumban vannak, úgyhogy a közeljövőben számítani lehet magastápértékű szójatej for­galombahozatalára is. Ez a műtej szintén hivatva lesz arra, hogy a csecsemőhalandóságot és a gyermekek meg­betegedésének terjedését csökkentse. Csecsemőink és gyermekeink tejellátásá­nak ügyét állandóan szem előtt tartom s min­den tőlem telhetőt megteszek a tejbeszolgálta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom