Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-22
^ s A nemzetgyűlés '22. ülése 1&46. köztestületek tagságához jutnak és tanfolyam niok, 'kollégiumok vezetésével bízzák meg okét? -, Hajlandó-e kijelenteni a magyar kormány, hogy az effajta — az indokolatlan büntetlenségen is túlmenő — rehabilitáció céljai és szándékai ellen való, a közvéleményben elterjedi errevomatkozó hírek valódiságát haladéktalanul megvizsgáltatja, a fasiszta írók újból yaló érvényesülését meggátolja és pártfogóikat a demokratikus rend ellenségeinek tekintve, cselekményüket megtorolja?« Elnök: Az interpelláló képviselő uralt illeti a szó. Faragó László (szid): T. Namzelflgyűlés! A felszabadulás után kétirányú reakciója jelentkezett az elmúlt időknek. Az egyik volt a megtorlás, amely valamennyiünk egyértelmű megállapítása szerint korántsem működött és működik úgy, ahogy működnie kellene. Más kérdés, hogy milyen előjellel állapítjuk meg e megtorlás működésének hiányát. Második lett volna a prevenció, tehát a közéletből val'ó kiküszöbölése azoknak, akik kisebb jelentőségű aktív cselekményt követtek el. de akik maguktartásával alkalmatlannak bizonyultak arra. hogy a demokratikus életben résztvegyenek. A szigoir különböző fokait lehetett ebben a kérdés^ ben elképzelni, de egyetlenegy tekintetben nem lehetett vita és nem lőhetett kétség a demokrácia tisztességes és jószándékú hívei között. Ez az. hogy a szellem embereivel szemben a legmesszebbmenő szigort kell alkalmazni! Tessék elképzelni, mit kell látni: az a bizonyos kisnyilas-amnesztiás hangulat, amely oktalanul és helytelenül erőt vett a különböző politikai pártokon, kiterjeszkedett a nagynyilas írókra és irodalmárokra is. és ma ott tartunk, hogy egy nyilas és fasiszta inflációval állunk szemben az írás és újságírás területén. T- Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy általánosságok helyett méhány példát hozzak fel ennek kiemelésére. (Helyeslés a kisgazdapárton.) E példák csak exemplumok; nem ennyi van. hanem ennél lényegesen több. Legyen szabad idéznem hazánknak egyik legkitűnőbb műfordítóját, Szabó Lőrincet, aki — mint méltóztatnak tudni — még Az Est-munkatárs korában a Virradatnál tevékenykedett versek erejéig. Méltóztatnak tudni, hogy írókongresszuson vett részt, nem Moszkvában, — Nürnbergben. Méltóztatnak tudni, hogy azonkívül és ezenfelül, hogy sajtóértekezleteken, ahol mint Az Est-munkatárs vett részt, nem csinált titkot állásfoglalásából, egy vezéri ódát is írt, amelyről az igazoló bizottság előtt kiderült, hogy nem íródhatott Hitlerhez, hiszern Hitler akkor még mein volt vezér, de az igazoló bizottság elfelejtette azt a körülményt, hogv Mussolini akkor *már mint duce tevékenykedett, — és méltóztatnak tudni róla azt is, hpgy mindeme politikai magatartás megtorlása gyanánt őt az egyik igazoló bizottság drákói szigorral megfeddte. 343 Eme feddés eredménye volt az egyes közlések szerint, hogy rejtelmes forrásokból ösztöndíjban részesült 'és risum teneatis,* 44 e pillanatban az orosz irodalom gyöngyeit fordítja magyar nyelvre. ÍTgy tudjuk, hogy már van kiadója is. (Derültség-) Méltóztassék megengedni, (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Az a kérdés, hogy jól fordít-e? — Zaj. —Halljuk!Halljuk!) hogy oná; sodik példának felhozzam Kodoláiiyi Jánost, aki 1919 ben a baloldalon foglalt volt helyet, vi február hó 27-én, szerdán. 634 1919 után ezt az álláspontját még esy rövid ideig fenntartotta, azután a szépirodalomban nagyobb pozíciót foglalván el. »Szép Zsuzska« címen egy egészen ügyes regénykét írt. amelynek a legnagyobb nevezetessége az. hogy irodaloimképessé avatta a »bikla« tájszót, 3 ^ mint ahogyan a tájszavakban és a 'tájnevekben volt mindig a legnagyobb összeütközése a lingvistákkal s ezek az összeütközések rendszerint az ő rovására végződtek. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy Salló Jánosnak a nyilas mozgalmához ne csatlakozzék, hogy a Nemzetőr című lap felelős szerkesztője ne legyen, majd 1943-ban vagy 1944-ben fel ne fedezze az ő pám-magyar, pán-turán és germánellenes szí- t vét. Ez változatos pálya, az írók rendkívül érzékenyen és könnyen reagálnak a korszellemre, azonban, hogy ez a változatosság úgy folytatódjék tovább, hogy a jeles író, mint a demokrácia kritikusa jelenjék meg egy demokratikus párt orgánumában... (Felkiáltások: Melyik párt orgánumában?) Azt hiszem, hogy nem a szociáldemokrata pártéban, és ha a kommunistapárt is megtagadja vele a közösséget, akkor legalábbis a kérdés további részét .rábízhatjuk a Ház megítélésére. (Tetszés és taps a líommunistapárt oldalán.) 3 * 6 De ne álljunk meg ennél a példánál. Ha méltóztatik egy harmadik példáját kívánni a népies, völkisch-irodalomnak. itt van annak egyik igen kiváló tagja: Sinka István, akiről ilyen viták nem is lehetségesek. Az ő pályájának — be kell vallanom — volt egy szégyenteljes állomása, amikor én a Népszava munkatársa voltam s ő a Népszavánál jelentkezett. Meg kell mondanom, hogy később megtalálta az Egyedül Vagyunk-ot, később megtalálta a nyilas lápokat és azt a bizonyos szövetkezetet, amely a népi. völkisch írók kiadváinyait terjesztette volt. Ez a Sinka István most az összeomlás után feltámadott. Fel; támadott olyan formában, hogy vitézi telket kapott. (Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy a földbirtokreform megcsúfolásának tekintsem azt, ha nyilas íróknak, fasiszta íróknak vitézi telket adományoznak. (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokratapárt, a parasztpárt és a kommunistapárt oldalán- — Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Nincs már vitézi telek! \ —' Zaj.) Mert ez az! A nomenolatura illik a tényhez! Méltóztassék megengedni, hogy utaljak valamelyik vidéki város igen kiváló föle véltárosára, Féja Gézára, aki, ha jól emlékszem, »Viharsarok« címen írt egy könyvet, amelynek védelmében a Népszava vezércikkíróját három hónapi fogházra ítélte Töreky. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Őt is!) Megjegyzem, a könyv rossz volt, a Népszava munkatársa megérdemelte a három hónapot a védelemért. (Derültség.) Ennek ellenére folytatólagosan az történt, hogy ez a kitűnő Féja Géza bezupált a kurzusba, éspedig annyira, hogy a nagy földosztásnál két hasábnyi parcellát jkapott , a Magyarországban és ezen á kéthasábos parcellán követte el azokat a — s most méltóztassék ezt . szószerimt venni — népellenes cselekményeket, 347 (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: így van! Igaz!) amelyekért nincs bűnbocsánat. Ezzel szemben az történt,. hogy a demokrácia kinevezte őt, majd visszaszívta az ő kinevezését, s amikor kinevezte és visszaszívta, kiderült» hogy a derék férfiú közigazgatási állásban van valamelyik városban, s állítólag tervbe van véve
